Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe

Elnevezése kezdetben a „hetek ünnepére” utalt, hiszen a pászkától hétszer hét, azaz negyvenkilenc nap telt el addig. Később kapta görög nevét, amely már az ötvenedik napra utal. Az ünnep kezdettől a mezőgazdasági munkához kapcsolódott: előbb aratási ünnep volt, majd az első kéve felajánlása, végül örömünnep, amelyen hálát adnak Jahvénak a termésért. A görög elnevezésből – pentékoszté – származik magyar neve, a pünkösd is. Jézus korára az ünnep új tartalommal bővült: a Sínai-hegyen kapott törvény kihirdetésének emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az ötvenedik napon történt.

Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti, és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az egyház alapítása; valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hiszen az apostolok és tanítványok ekkortól kezdik hirdetni Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét Az apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, érsek Esztergomban mutat be ünnepi szentmisét fél tizenegytől, másnap, pünkösdhétfőn, a karizmák ünnepén pedig a mária­remetei kegytemplom kertjében celebrál szentmisét délután három órától. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke pünkösdvasárnap tíz órakor a győri székesegyházban, pünkösdhétfőn ugyancsak tíz órakor a soproni Szent Mihály-templomban mond ünnepi misét.