A főváros jelenleg leginkább az ellenzéki média jóindulatából él

– Miként értékeli a kétezertizenkilenc ősze óta Budapesten történt változásokat?

– A járvány valóban sok mindent nehezített, másfelől a járványra mindenféle ráfogható megalapozatlanul is. Nemigen tagadható, hogy a főváros kizárólag általunk indított nagy projekteket folytat, saját kezdeményezése ebben a kategóriában nincs. Ha az MSZP-s Tüttő Katát kiemelnék a rendszerből, akkor a városüzemeltetés elképzelhetően rövid időn belül összeomlana. Amennyire a kulisszák mögé látni, a Fővárosi Önkormányzat ma egészében túlpolitizált, dezorganizáltan működő szervezet. A főváros jelenleg leginkább az ellenzéki média jóindulatából él. Nem látszik, hogy milyen koncepció vagy algoritmus alapján működik. Egyébként már a járvány előtt előre jeleztem: öt évig minden hiány és hiba magyarázata ugyanaz lesz. Vagy a korábbi városvezetés vagy a kormány.

– Mi lehet annak az oka, hogy az utódjára hagyott kétszázmil­liárd forint ellenére Budapest jelenlegi vezetői rendre csődhelyzetről beszélnek?

– Nem állítom, hogy Budapest pénzügyi helyzete bármikor egyszerű lett volna, de ha a városvezetés hangsúlyozottan és tudatosan ellenséges a kormánnyal, az nehéz szituációt eredményez. Ha pedig mindenféle fakultatív akciók finanszírozását a kötelező feladatok elé helyezi, abból könnyen csődközeli állapot keletkezhet. A kormánytól Budapest ma is értékes beruházásokat nyer, amiket aztán a főpolgármester cinikusan kudarcnak nevez. Így nehéz az együttműködés, amire pedig alig néhány órával később Karácsony kérleli a kormányt.

– Mennyire okozója ennek a helyzetnek a hatpárti koalíció terhe?

– A hatpárti koalíció nem természetes képződmény. Volt már róla szó, hogy a kormánypárt iránti gyűlölet, mint egyetlen közös nevező, nem vezet sehova. A parlamenti választás ezt a nézetet megerősítette. Teljes tévedés volt a hatpártiak részéről azt feltételezni, hogy a különböző pártok szimpatizánsai szavazatainak abszolút értékei majd összeadódnak. Ez az ellenzék a magyar választók meghatározó többségének egyszerűen nem kell. Mondhatnám, hogy értékrendje alapján, de nincs is közös értékrendjük. Lehet a kormánypártot is bírálni, aki akarja, de az biztos, hogy sokkal szervezettebb, kormányzóképesebb, és sokkal inkább kifejezi, valamint képviseli a közakaratot, mint az ellenzék.

– A baloldali pártok pozícióharca miatt az elmúlt héten nem tudott összeülni a Fővárosi Közgyűlés. Milyen következményei lehetnek ennek?

– Olyan emlékem van egy-egy a Demszky-érából, illetve a mi időszakunkból, hogy a városvezetés akaratából nem került sor a testület ülésére. Ám hogy a képviselők nyílt színen hajba kaptak volna, és ezért a közgyűlés ne tudott volna elindulni, ilyenre én nemigen emlékszem az elmúlt három évtizedből. A főpolgármester úr azt bizonygatja, hogy a fővárosnak nincs köze a történethez, ami persze nem igaz. Hiszen konkrétan a jelen lévő fővárosi képviselők nézeteltérése miatt nem került sor az ülésre. Karácsony Gergely a jelek szerint nehezen tudja kontrollálni a testületi üléseket. Nincs könnyű helyzetben, ez tény. Végül is a kormánnyal évek óta rongálja a kapcsolatát, majd az ellenzék jó részét is feldühítette a valószínűtlen magyarázattal történt előválasztási visszalépésével.

Tetézte mindezt a Gyurcsány házaspár érthetetlen heccelésével, miközben a fővárosban nagy mértékben függ a Demokratikus Koalíciótól. Nem tudom, mik a politikai szándékok, de a főpolgármester helyzete e pillanatban kiszolgáltatottnak tűnik. A közgyűlés jelenleg nem dolgozik, hanem a hatpártiak veszekednek a hatpártiakkal. Ezt az ostromállapotot most valahogy valószínűleg rendezik, de nyilván mindenki sejti, hogy a mi időnkben hasonló nyílt belháborút hogyan interpretált volna az ellenzéki média.

– A működőképesség ellehetetlenülése valós veszély, vagy csak erőfitogtatást látunk a koalíció pártjai között?

– A főváros jelenlegi pénzügyeibe már nem látok bele. Az, hogy működési hitelt is fel akarnak venni, nem jó jel. A fővárosi cégek pénzügyi állapotát sem ismerem már, amiket hallani erről, azt nem feladatom minősíteni. A főváros kétezertizenkilenc decemberi pénzügyi helyzete, amikor kétszázmilliárd forintnyi tartalék volt, semmi esetre nem indokolná a jelenlegi helyzetet.

– A szakmai szervezetek egyértelműen ellenzik Karácsony Gergely terveit a pesti rakpart déli szakaszának lezárásáról és az autósok kitiltását a Lánchídról. Ön mennyire vette figyelembe döntései előtt az érintett szakmai véleményeket?

– A városvezetés kampányígéretei döcögve teljesülnek, ami a „város mindenkié”, vagy a „teljes átláthatóság” jelmondatokat illeti. Forgalomszervezési szempontból a kérdezett tervek meggondolatlannak tűnnek. Az úgynevezett zöldpolitika eszelős értelmezése. Csak ki kell sétálni csúcsidőben a rakpartra, aztán a Bajcsy-Zsilinszky útra, a Károly körútra, és mindenki felmérheti a várható eredményt.

Ami a Lánchidat illeti, Budapest egyik legnagyobb közlekedési problémája a hidak átbocsátó képessége és a jelenlegi hidak földrajzi elhelyezkedése. Mindezt tovább rontani az számomra az autóközlekedéssel szembeni pszichiátriai problémát sejtet. A közlekedés, a forgalomszervezés egy szakma. Nem árt, ha olyan ember foglalkozik vele, akinek van erre szakirányú képesítése, és figyel a szakterület képviselőire. Van ilyen ember ma is a közgyűlésben. Úgy hívják, hogy Wintermantel Zsolt.

– Ha Karácsony Gergely kikérné a tanácsát, akkor mit javasolna neki, amitől sikeresebb városvezető lehetne?

– Nem kéri ki, amit megértek. Kéretlenül pedig nem adok tanácsokat. Azt hiszem, Karácsony részéről ez nem csak hiúsági kérdés. Ilyen időket élünk. Legalábbis a hatpár­tiak gondolkodását illetően.