Továbbra is a rezsicsökkentés ellen

Márki-Zay már a kampánya elején világossá tette, hogy a rezsicsökkentést „egy hatalmas átverésnek tartja”. Egy másik alkalommal már konkrétan megfogalmazta: „A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani.” Az alternatívanyújtás tekintetében azonban a baloldal jelöltje már nem volt ilyen sikeres. Többször is jelezte, hogy a rezsicsökkentést szerinte hatékonyan a lakossági spórolással lehetne elérni.

Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni.” A választás már elmúlt, azonban Márki-Zay Péter továbbra sem állt le a spórolási ötleteivel, a víztakarékosság jegyében nemrég egy interjúban úgy fogalmazott: van aki a vizet is részben visszaforgatja, tehát az a víz, amit mondjuk, mit tudom én, mire használ, az még utána lehet, hogy a vécé leöblítésére is alkalmas, mondjuk fürdővíz, teszem azt. Tehát vannak ilyen megoldások.”

A baloldal a kezdetek óta ellenzi a rezsicsökkentést, már 2013. április 29-én, a törvényről szóló szavazáson is többen nemmel szavaztak – ezt már Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász mondta el lapunk megkeresésére. A hódmezővásárhelyi polgármester úgy véli, „ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni”, a hatpárti összefogás egyetlen politikusa sem határolódott el ezen kijelentésektől, így vélelmezhetjük, hogy egyetértenek velük – tette hozzá.

Egy család éves rezsiköltsége több mint negyedmillió forinttal nőne, ha nem lenne rezsicsökkentés, a törvény célja a lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése, a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak – fogalmazott. Alkotmányjogi szempontból a rezsicsökkentés a második generációs emberi jogok, azon belül is a szociális biztonsághoz fűződő alapvető jogok érvényesülését szavatolja.

A 19–20. században kialakult alapjogokat gazdasági, szociális, kulturális jogoknak nevezzük. Az állammal szembeni elvárás itt a pozitív, tevőleges magatartás, ezen jogok tényleges tartalma az adott kormány lehetőségeitől függ – hívta fel a figyelmet. Egy európai országban biztosítani kell, hogy az emberek legalább viszonylagos jólétben éljenek, és a vagyonuk jelentős részével szabadon rendelkezhessenek, a rezsicsökkentés felszámolásával, amit a baloldal szeretne, az emberek életminőségét rontanák, ezáltal pedig az magyarok alapjogait sértenék – mondta Ifjabb Lomnici Zoltán. Nacsa Lőrinc a KDNP frakciószóvivője is hasonló véleményt fogalmazott meg.

A baloldal még ebben a helyzetben is a rezsicsökkentést támadja – mondta el a frakciószóvivő. A baloldal mindig is támadta és elutasította a kormánynak az emberek terheit mérséklő intézkedéseit, ők a magyar emberek helyett mindig a multik oldalára állnak. Nincs ez másként most sem, amikor energiaválság és elszabaduló rezsiárak jellemzik Európát – fűzte hozzá a politikus.