Belföld

Nem jár kirúgás a tanársztrájkért

A gyerekek oktatáshoz való joga előbbre való az érdekképviseleténél

A sztrájkban való részvétel nem vonhatja maga után a pedagógusok munkaviszonyának megszűnését – hívta fel a figyelmet a lapunk által megkérdezett oktatási, tanügyigazgatási szakértő. Kozák András szerint felesleges a tanári szakszervezetek és az ellenzék hangulatkeltése, szó sincs arról, hogy a kormány ellehetetlenítené a tanárok sztrájkját. Sem az elégséges szolgáltatások megkövetelése, sem a sztrájkolók nyilvántartása nem vet fel jogi aggályokat.

Nem jár kirúgás a tanársztrájkért
Fotó: MH/Purger Tamás

A pedagógussztrájk szabályozásán is változtat a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő előterjesztésnek az Országgyűlés törvényalkotási bizottságban elfogadott módosítása. A változtatás törvénybe foglalná a korábban rendeletben előírtakat, vagyis azt, hogy a pedagógusok sztrájkja alatt elégséges szolgáltatást kell biztosítani: az érettségiző évfolyam számára munkabeszüntetés idején is meg kell tartani az órákat, és nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Minden más esetben csak a tanórák ötven százalékát kell megtartani, és fontos, hogy a sztrájk idején folyamatosan legyen gyermekfelügyelet.

A PDSZ máris nyílt levélben tiltakozik a szabályozás ellen, mert szerintük a kormány egyenesen elveszi a sztrájkjogot a tanároktól. Halkan jegyezzük meg: ezeket a szabályokat a pedagógus szakszervezetek tavaszi akcióiban is be kellett (volna) tartani. A baloldali politikusok is rárepültek a témára, az említett bizottság ülésén Arató Gergely (DK) azt hangoztatta, a szabályozás célja, hogy kirúgással fenyegesse a tiltakozó pedagógusokat. Ez azonban nem igaz, senkinek nem mondanak fel a sztrájk miatt, nincs ilyen szándék, és a törvénymódosításból sem következik. Ezt nem csak a kormány mondja, de a lapunk által megkérdezett szakértő is.

Kozák András tanügyigazgatási, jogi szakértő úgy látja, az érdekképviselet érvényre juttatását nem sértik a pedagógussztrájkra vonatkozó törvényi szintű változások. „Az, hogy a kérdés szabályozását rendeleti szintről törvényire emelik, egyben a kormány elkötelezettségét is jelzi a téma komolysága iránt. A törvényi formában lefektetett normák mindig nagyobb társadalmi konszenzust tükröznek, mint amelyeket rendeletben rögzítenek, hiszen a törvényeket csakis parlamenti vitát követően, az ellenzék véleményének és álláspontjának meghallgatása után fogadhatja el az Országgyűlés, míg a rendeletnél ez nem így van” – fogalmazott a szakértő, aki szerint természetes, hogy az alapjogokat, így például a sztrájkot is, szabályozott keretek között lehet gyakorolni.

„Az a véleményem, hogy az érdekképviselet joga semmiképp nem helyezhető a gyermekek, tanulók oktatáshoz és neveléshez való joga elé. A diákoknak alaptörvényben deklarált joguk, hogy legyen oktatás, vagyis lényeges alapjog sérülne, ha a munkabeszüntetés idején nem teljesülnek az elégséges szolgáltatások. A járványhelyzet okozta problémás időszak után egyébként is kiemelten fontos, hogy konszolidált legyen a tanítás, és semmi ne hátráltassa a diákok felkészülését például az érettségi vizsgákra. Nem beszélve arról, hogy a gyermekek nem maradhatnak felügyelet nélkül, és a gazdaság sem bírná el azt a terhelést, amit az iskolaszünet miatt tömegesen otthonmaradó szülők munkájának kiesése jelent. Az elégséges szolgáltatásokról a feleknek tehát minden esetben meg kell állapodniuk. Ha nincs egyezség, akkor a bíróság dönt, de enélkül semmiképp nem lehet jogszerűen sztrájkolni” – magyarázta Kozák András.

A szakszervezetek egyébként azt is sérelmezik, hogy az iskolák rögzítenék, ki vesz részt a sztrájkban, de a szakértő szerint önmagában ez nem vet fel adatvédelmi aggályokat. „A ledolgozott és le nem dolgozott munkaidőt a munkáltatónak nyilván kell tartani, erre a munka törvénykönyve is kötelezi, de a sztrájkoló dolgozók helyettesítésének megszervezése miatt egyébként is így észszerű. Egy nevelőtestületben amúgy is teljesen nyilvánvaló, hogy ki dolgozik és ki nem, hiszen a kollégák látják, tapasztalják, ki van jelen, ki vesz részt a munkában. A nyilvántartást természetesen a fenntartó mint a munkáltatói jogkör gyakorlója is megismerheti, az a fontos, hogy harmadik személy felé ne továbbítsák ezeket az adatokat” – hangsúlyozta Kozák.

A fizetés megvonásával kapcsolatban rámutatott: a köznevelési törvény meghatározza a kötött munkaidő, vagyis a közvetlen oktatással töltött idő keretét. „Senki sem követelhet el nem végzett munkáért bért. Ha a munkavégzés feltételei adottak, de valaki önszántából úgy dönt, hogy mégsem veszi fel a munkát, például sztrájk miatt, akkor vállalnia kell annak következményeit” – emelte ki, hozzátéve: a jogszerűtlenül megtartott sztrájknak csakis munkajogi következményei lehetnek. Ez azt jelenti, hogy ha nem tartják be az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, akkor a munkáltató az el nem végzett munkaidőt igazolatlan távollétnek veheti, és joga van ahhoz, hogy arányos mértékben csökkentse a fizetést. A közalkalmazottaknál fegyelmi eljárás már nincs.

„Kirúgás nem várható – szögezte le a szakértő majd úgy folytatta: – ha rendszeres vagy huzamosabb ideig fennálló jogsértésről van szó, ami lehetetlenné teszi a munkavégzést, a jogviszony fenntartását, akkor a munkáltató élhet rendkívüli felmentéssel, felmondással. De a sztrájkban való részvétel ezt nem teszi indokolttá, a sztrájk nem jogalap a felmondáshoz.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kérdés a pedagógusetikát is érinti, hiszen az önkéntes jogkövető magatartás erkölcsi minimum a nevelők számára is. A Nemzeti Pedagógus Karnak van etikai bizottsága, vagyis egy esetleges jogszerűtlen sztrájk akár etikai eljárást is vonhat maga után.

Kapcsolódó írásaink