Belföld

A mesterséges intelligencia már a mindennapok része

Világszínvonalú kutatások zajlanak az ELTE-n, életmentővé válhat például a szoftver, amely egy lefotózott bőrelváltozás alapján segít eldönteni, hogy melanómáról lehet-e szó

Hatalmas innovációt jelentettek be a magyar felsőoktatásban: az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikai karán átadták az ország első mesterséges intelligencia tanszékét. Az itt zajló kutatások során a diákok világszínvonalú újításoknak lehetnek aktív részesei, megismerhetik például az önvezető járművek vagy az orvosok munkáját automatizáló rendszerek titkát.

A mesterséges intelligencia már a mindennapok része
A diákok részt vesznek a kutatásokban, belülről látják az egész folyamatot
Fotó: Az Eötvös Loránd Tudományegyet

Sokan talán nem tudják, de számos területen alkalmazunk mesterséges intelligenciát mindennapi tevékenységeink során. A gyakorlott sofőrök számára például ismerősek lehetnek a gépjárművezetést támogató rendszerek, mivel a modern autókban már sokféle szoftver segíti elkerülni a figyelmetlenségből adódó baleseteket: van, amelyik automatikusan tartja a követési távolságot, és olyan is, ami észreveszi és beavatkozik, ha váratlanul gyalogos lép ki az úttestre.

Ilyen különleges programok megalkotásában és számos egyéb izgalmas kutatásban vállalhatnak részt a hallgatók hazánk első mesterséges intelligencia tanszékén, amelyet a napokban adtak át. A különleges tanszék az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán, a magyarországi Bosch-csoport támogatásával és partnerségével jött létre, hogy újabb lendülettel repítse a világhírnév felé a magyar felsőoktatást.

Hogy miről tanulnak a hallgatók és milyen kutatások folynak ebben a 21. századi tudományos laborban, arról Horváth Zoltánt, a kar dékánját kérdeztük. „Kutatásaink az ember és a gép kapcsolatát vizsgálják, és hozzájárulnak például az önvezető járművek fejlesztéséhez vagy akár orvosdiagnosztikai eljárásokat segítő módszerek kidolgozásához is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások és fejlesztések a legkülönbözőbb szakterületeken hoznak létre értékes technológiai eredményeket, amelyek nagyon fontosak a vállalati partnereknek is.

Gondoljunk csak bele, mekkora innováció az orvosi eljárások automatizálása. Életmentő lehet például az a szoftver, amely egy telefonnal lefotózott bőrelváltozás alapján segít eldönteni, hogy célszerű-e orvoshoz fordulnunk, melanómáról lehet-e szó” – magyarázta lapunknak a dékán, aki szerint a vállalati együttműködés egyaránt növeli az egyetem és a partnercég versenyképességét.

„A vállalati tanszék óriási előnye, hogy a hallgatók nem tantárgyi formában tanulják az adott tudományt, hanem aktívan részt vesznek a kutatásokban, belülről látják az egész folyamatot, ahogyan egy ötletből a való életben ténylegesen alkalmazott tudományos innováció lesz. Mindezt természetesen a legmodernebb technológiai és infrastrukturális körülmények között. Tapasztalataink szerint óriási motivációt jelent a diákoknak, hogy létező probléma megoldásán dolgoznak, és élesben megtapasztalhatják, hogy az egyetemi kutatólabori tevékenységüknek milyen tényleges társadalmi, gazdasági hatásai lesznek. Nagyon izgalmas, életszagú képzésről van tehát szó, amely során a fiatalok a szakmai tudnivalók mellett sok egyéb képesség, pél­dául üzleti és együttműködési képességek birtokába is jutnak” – hangsúlyozta Horváth Zoltán.

Elmondta azt is, az ELTE-n már van hagyománya a céges együttműködéseknek, és ez a modell megnövelte a hozzájuk érkező külföldi fiatalok létszámát is, az informatika karon például már minden ötödik hallgató külföldi. „Az itt folyó oktatás a legjobb vezető nyu­gati egyetemek képzéseivel egyenrangú, a diákok szaktudása pedig olyan színvonalas, hogy az ELTE-nek már korlátozó intézkedéseket kell alkalmaznia, hogy a cégek ne vigyék el idő előtt a hallgatókat az egyetemről” – emelte ki a dékán, aki megjegyezte: a mesterséges intelligencia tanszék képzéseihez a programtervező informatikus alapszakon át vezet az út, és jó hír, hogy az egyetem sok kutatásába már alapszakosként is be lehet kapcsolódni.

A kormány számára is fontos, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és erre minden esély megvan – ezt Palkovics László miniszter hangsúlyozta a tanszék múlt heti ünnepélyes megnyitóján, hozzátéve: hazánk az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek innovációját.

„A jelentősen megnövelt teljesítmény és az oktatóknak, kutatóknak, tanároknak biztosított harmincszázalékos bérfejlesztés mellett elindítjuk a felsőoktatás valaha látott, legnagyobb kétezer-hétszáz milliárd forintos fejlesztési programját. Ez egyedülálló a magyar oktatás történetében” – fogalmazott a tárcavezető, aki felidézte azt is, hogy az utóbbi időben sok helyet léptek előre egyetemeink a nemzetközi rangsorokban: a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül tizenegy magyar egyetem tartozik a legjobb öt százalékhoz.

Kapcsolódó írásaink

Fejlesztés és uniós források

ĀAz egyes régiók eltérő szükségleteire választ adó fejlesztéspolitika kialakításáról és az uniós megállapodások aláírásának fontosságáról beszélt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt