Belföld

Politikai koporsó lett a baloldali összefogás bölcsőjéből

A centrális erőtér és a duális pártrendszer után új rend született: egy minden korábbinál erősebb, domináns Fidesz–KDNP, tőle pedig mindkét irányban kis formációk

Magyarországon létrejött a domináns pártrendszer, a Fidesz–KDNP össztársadalmi erő lett, és a politikai legitimitáson túl bizonyos kérdésekben már társadalmi konszenzusa is van – állapította meg Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Hozzáfűzte: születőben van a korszak kulturális konszenzusa is.

Politikai koporsó lett a baloldali összefogás bölcsőjéből
Békés Márton
Fotó: MH/Török Péter

A többség stratégiája címmel jelent meg elemzés a XXI. Század Intézet honlapján Békés Márton tollából. Az intézet igazgatója arról írt, hogy demokráciában a többség dönt, amely többséget választásról választásra meg kell szerezni, meg kell szervezni és össze is tartani. Van politikai többség, amely a törvényhozásban érvényesül, van társadalmi többség, ami a szavazók számában mutatkozik meg, végül létezik kulturális többség, amely az előbbieknél nehezebben mérhető, ám érvényesülése eltéveszthetetlen. A választás éjszakáján világossá vált, hogy a Fidesz–KDNP negyedik kétharmados győzelme történelmi jelentőségű, ellenben a baloldal történelmi vereséget szenvedett: pártjai még egy listán indulva is jócskán kevesebb szavazatot szereztek, mint amikor a megelőző választáson külön-külön próbálkoztak – idézte fel az elemző.

Megállapította: a 2009-ben meghirdetett, 2010-ben valósággá vált és egészen 2019-ig létező centrális erőtér után új politikai felállás alakult ki. A rövid ideig (2019–22) inkább csak látens módon létező duális pártrendszer után nem a centrális erőtér tért vissza, hanem mindenestül új rend született. Ennek lényege, hogy van egy központi pozícióban lévő pártszövetség, a Fidesz–KDNP, amely viszont minden korábbinál nagyobb, és megint találhatóak tőle mindkét irányban kisebb pártok, amelyek összereje azonban nem kelhet vele versenyre. Magyarországon tehát létrejött a domináns pártrendszer - mutatott rá Békés Márton.

Az elemző kifejtette továbbá: a baloldal miniszterelnök-jelöltjének csúfos veresége, a pártok mögüle való azonnali kihátrálása, a háttéralkuk kényszerűségei, az időközben kiugró egyik képviselő feszültségkeltése, valamint a Momentum gyerekes különutas viselkedése csak súlyosbította az ellenzéki pártokat egyébként is sújtó szervezeti–szellemi válságot. A társelnökséggel rendelkező ellenzéki pártok – LMP, MSZP, Párbeszéd – mind vezetési válságba kerültek, de akad olyan is, amelynek jelenlegi elnöke nem is tagja az országgyűlési frakciónak – Momentum –, másutt példátlan erkölcsi krízis jelei mutatkoznak – Jobbik. Így lett az ellenzéki összefogás bölcsőjéből politikai koporsó – fogalmazott az igazgató.

Rámutatott: a Fidesz–KDNP-nek ugyanakkor nemcsak parlamenti, hanem társadalmi többsége is van, mögötte valóságos nemzeti blokk alakult ki, a Fidesz–KDNP össztársadalmi politikai erő lett. Az átrendeződés szociológiai természetű, például a pestszentlőrinci Havanna-lakótelep, az egri Csebokszári és a szombathelyi Joskar-Ola városrész szavazóköreiben is a kormánypártokra esett a legtöbb szavazat.

A választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazáson a pártszövetségnek a négy feltett kérdéssel kapcsolatos álláspontját átlagosan 3,676 millióan támogatták, tehát a jobboldalnak a politikai legitimitáson túl – bizonyos kérdésekben – már társadalmi konszenzusa is van – szögezte le Békés Márton. Kitért arra is, hogy „a kultúra nem a politika mellékhadszíntere, hanem stratégiai terület”, és „amikor a politikai rendszer elvei a hétköznapi élet meg nem kérdőjelezett értékkereteiként rögzülnek, akkor születőben van korszak kulturális konszenzusa”.

Kapcsolódó írásaink