Belföld
Karácsony hadjárata a budapesti autósok ellen
A főváros vezetése évek óta szűkíti az autós közösség lehetőségeit

2020-ban – a pandémia által lehetővé tett veszélyhelyzeti hatásköreivel élve – a főpolgármester egy személyben döntött arról, hogy Budapest több pontján (Bartók Béla út, Üllői út, Nagykörút, Andrássy út) kerékpársávokat alakítsanak ki.
A fent említett kerékpárutak jelentős forgalmi dugókhoz vezettek és a kialakításuk révén több helyen is életveszélyesen keskennyé váltak az autósávok.
A koronavírus-járvány hazai megjelenésére tekintettel 2020 áprilisában a kormányzat ingyenessé tette a közterületi parkolást, Karácsony Gergely azonban korábban egyértelművé tette, hogy amennyiben rajta múlik, Budapesten fizetős marad a parkolás.
2020 augusztusában a főváros baloldali vezetése „forgalomcsillapítási mintaprojektet" indított, melynek keretében 15 budapesti helyszínen vezettek be parkolási korlátozásokat, valamint 250 új forgalmi táblát állítottak fel.
Karácsony legújabb bejelentése egyenes folytatása az egyfókuszú, az autóval közlekedők igényeit figyelmen kívül hagyó közlekedésszervezési politikájának.
A főpolgármester megvalósult és tervezett közlekedéspolitikai intézkedései több szempontból is aggályosak.
Egy nagyváros közlekedésének megszervezése összetett, több tényező összehangolását igénylő szakmai, és nem ideológiai feladat.
Politikai indíttatásból bizonyos közlekedési formák egyoldalú előnyben részesítése, a közlekedők egyes csoportjainak egymás ellen fordítása, illetve az autós és kerékpáros utazás lehetőségeinek átgondolatlan megváltoztatása nem indokolható szakmai érvekkel.
Fontos hangsúlyozni, hogy Budapest közlekedési szerkezete, valamint ehhez kapcsolódóan a fővárosiak és az agglomerációból ingázók közlekedési szokásai több évtizedes fejlődés révén alakultak ki, ezen sajátosságok figyelmen kívül hagyása a közlekedéspolitikai döntések meghozatalánál jelentős forgalmi fennakadásokkal jár.
Karácsony a budapesti polgárok hatékony közlekedésszervezéshez és városüzemeltetéshez fűződő jogos érdekeit rövid távú politikai szempontoknak rendelte alá.
Az önkormányzati ciklus félidejéhez közeledve kijelenthető, hogy Karácsony városvezetői teljesítménye, Demszky Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester tevékenységéhez hasonlóan, a jobboldali kormányzattal történő hadakozásra, valódi tartalom nélküli politikai kommunikációs termékek hangoztatására, illetve – a főváros érdemi problémáinak, kihívásainak megoldására alkalmatlan – szimbolikus lépések megtételére korlátozódik.
Karácsony Gergely politikai machinációk iránti „nyitott felfogását" jelzi, hogy a főpolgármester – annak érdekében, hogy ne rontsa a baloldal választási esélyeit – pusztán az országgyűlési választásokat követően jelentette be, hogy a rakpart Lánchídtól délre eső részét teljesen autómentessé kívánja tenni, mivel „felismerte azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont" a szóban forgó bejelentésre.
Nem ez volt az első eset, hogy a kampányszempontokat minden mást megelőző prioritásként kezelte Karácsony Gergely. Főpolgármesterként : 2021 nyarán a német Die Zeit-nak arról nyilatkozott, hogy „a menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra", mivel „ezzel nem tudunk választást nyerni".
A baloldalon ezen fajta szemléletnek jelentős „hagyományai" vannak, egyebek mellett Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök maga ismerte be, hogy a 2006-os országgyűlési választásokat „trükkök százaival" tudta az akkor regnáló MSZP–SZDSZ koalíció „túlélni".
Érdemes megemlíteni, hogy bár Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti programjában ígéretet tett, hogy „minden jelentősebb döntés előtt ki kell kérni az érintettek véleményét, különös tekintettel a tervezett beruházásokra", továbbá, hogy „folyamatos párbeszédet folytatunk a lakossággal Budapest aktuális kérdéseiről, és rendszeresen kikérjük a véleményét konkrét kérdések, projektek esetében", a forgalomkorlátozásról és átszervezésről szóló társadalmi egyeztetések többsége elmaradt.
Érdekesség, hogy a Pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának teljes „autómentesítése" kapcsán a Magyar Autóklub is felhívta a figyelmet a szakmai egyeztetések, illetve a hatástanulmányok és megvalósíthatósági tervek hiányára.
Tekintettel arra, hogy a közlekedésszervezés pillangóeffektusként tovagyűrűző hatásai kivétel nélkül érintik a fővárosi polgárok mindennapi életét, jogos a kérdés, hogy a főpolgármester miért nem csatornázza be valamennyi közlekedéspolitikai döntéshozatalba a város lakóinak észrevételeit, valódi igényeit, valamint a szakmai szervezetek véleményét.