Belföld

Magabiztos a középiskolások angoltudása

Levélben kellett baráti tanácsot adniuk az érettségiző diákoknak a tegnapi írásbeli vizsgán

Jól megy a végzős diákoknak az angol nyelv, legalábbis ezt jelzi, hogy ebből a tárgyból tették eddig a legtöbb emelt szintű vizsgát a mostani érettségi szezonban. A fiatalok negyven százaléka a nehezebb dolgozatnak vágott neki, ami ráadásul B2 szintű nyelvvizsgának is megfelel, és pluszpont jár érte a felvételin.

Magabiztos a középiskolások angoltudása
Egyre több diák vállalja az emelt szintű érettségit
Fotó: MTI/Komka Péter

Megkezdődtek tegnap az idegen nyelvi érettségi vizsgák, elsőként a legtöbbek által tanult nyelvből, angolból kellett számot adniuk tudásukról a végzősöknek. A középszintű írásbelire több mint 49 ezren, az emelt szintűre pedig csaknem 20 ezren jelentkeztek, vagyis hétfő óta most tették a legtöbb emelt vizsgát.

Középszinten az angolvizsga három, emelt szinten négy órán át tart. A dolgozat első részében olvasott szöveget kellett értelmezni, a második részben nyelvhelyességi kérdésekre válaszolhattak a vizsgázók, ezt követte a hallott szöveg értését vizsgáló feladatlap, végül pedig az íráskészségről kellett számot adni. Szótárt csak az utolsó vizsgarésznél lehetett használni, itt az egyik feladatban például egy használt roller után kellett érdeklődni e-mailben, míg egy másik feladat szerint levélben kellett tanácsot adni egy barátnak azzal kapcsolatban, hogy az illető személyes vagy online formában tanuljon nyelvet.

A középiskolai nyelvoktatás megerősítése kiemelt kormányzati cél, ennek jegyében hamarosan útjára indítják a pandémia miatt elhalasztott külföldi nyelvtanulási programot, amelynek keretében valamennyi középiskolás diák a tanulmányai alatt két alkalommal (9. és 11. évfolyamon) két–két hetet a tanult nyelv célországában tölthet, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhasson.

Ugyancsak a nyelvtanulást ösztönzi, hogy az első sikeres nyelvvizsga díját visszakapják az államtól a 35 év alatti fiatalok. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkárának közlése szerint a maximálisan negyvenezer forint összegű támogatással a koronavírus-járvány miatt visszaeső nyelvvizsgázási kedv ellenére is rengetegen éltek: már több mint 124 ezer fiatalnak fizette vissza a kormány a vizsgadíjat.

Schanda szerint a cél, hogy a középiskola végére minden gyerek megtanuljon legalább egy idegen nyelvet középfokon. Ennek érdekében negyedik osztálytól kezdődően, a 12. évfolyam végéig összesen 884 nyelvórát kap minden tanuló. Sőt, bár hivatalosan csak a negyedik osztálytól kötelező a nyelvtanulás, sok iskolában már az első évfolyamon megkezdődik az oktatás.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a tavalyi évben összesen 85 504 vizsgát tettek le Magyarországon, ebből 67 ezer próbálkozás angol nyelvből volt. A második legtöbb nyelvvizsgát (14 ezret) németből tették 2021-ben, a harmadik legnépszerűbb nyelv pedig a spanyol volt, de ezt már lényegesen kevesebben, alig több mint ezren választották.

Jó hír, hogy a nyelvvizsga-próbálkozások között arányaiban egyre több a felsőfokú vizsga, és a statisztikák szerint évről évre kevesebben buknak meg. Míg 2011-ben a nyelvvizsgák 11 százaléka volt felsőfokú, tavaly már minden ötödik fiatal felsőfokú bizonyítvány megszerzésével próbálkozott. Az eredményességi mutató is kedvezően alakult: míg 2011-ben csak a próbálkozások 60 százaléka sikerült, 2021-ben már a nyelvtanulók csaknem háromnegyede átment a vizsgán.

Az érettségizőknek egyébként fontos tudniuk, hogy az emelt szintű idegen nyelvi vizsga kiváltja a középfokú nyelvvizsgát a felsőoktatási felvételin, vagyis az egyetemi jelentkezéskor pluszpontot lehet kapni érte. Megéri élni ezzel a lehetőséggel, mert 2020 óta amúgy is mindenkinek kötelező legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, aki be akar kerülni egyetemre vagy főiskolára.

A felsőoktatási felvételinek tehát nem alapfeltétele a nyelvvizsga (bár egyszer már megpróbálta ezt bevezetni a kormány), jó hír viszont, hogy előírás nélkül is egyre több fiatal ugorja meg a lécet: a Corvinuson, a Műegyetemen, az ELTE-n vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes karain a gólyák 90 százaléka rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Az Oktatási Hivatal múlt hónapban kiadott elemzése szerint a felsőoktatásban tanulók már szinte kivétel nélkül (98 százalékban) tudnak angolul. A megkérdezett hallgatók 84 százaléka azt vallotta magáról, hogy legalább egy nyelv esetében „magas szintű” ismerettel bír.

Kapcsolódó írásaink