Belföld

Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék

A május végén felálló 5. Orbán-kormánynak ismét stabil, kétharmados parlamenti többsége lesz, ezzel szemben az ellenzéki oldal minden eddiginél fragmentáltabbá vált: soha nem volt ennyi frakció az Országgyűlésben - mutat rá Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.

Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék
Látványos Gyurcsány-dominancia és kiábrándult ellenzéki szavazók
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az Egységben Magyarországért nevű szivárványkoalíció – a parlament megalakulásával – szétesett, a hatpárti együttműködésből hat különálló, egymással versengő frakció született. A következő ciklus legnagyobb vesztese a Jobbik és az MSZP lett, előbbi helyzetét a Mi Hazánk Mozgalom bejutása nehezíti, utóbbi pedig történetének legkisebb létszámában lesz jelen. Az LMP szintén tovább zsugorodott, illetve kiszolgáltatott helyzetbe került, hisz Gyurcsány Ferenc „segítsége” nélkül frakciót sem tudott volna alakítani. A Demokratikus Koalíció versenyelőnyhöz jutott, de részben nyertesnek érezheti magát az először bejutó Momentum, illetve a Párbeszéd is, amely úgy tudta növelni képviselőinek számát, hogy társadalmi támogatottsága továbbra sincs.

A XXI. Század Intézet elemzése a következő ciklus erőviszonyait mutatja be, értékelve az ismét egymással versengő ellenzéki pártok veszteségeit és részsikereit. Az elemzés rámutat továbbá arra, hogy a megalakult Országgyűlés első napján az „obstrukciós” botránypolitika megbukott, a Momentum magára maradt, Hadházy Ákos akciója pedig kudarcba fulladt.

Szétesett a szivárványkoalíció

Napra pontosan harminckét évvel az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása (1990. május 2.) után tették le esküjüket a 2022-es választásokon mandátumot nyert képviselők, ezzel megalakult az új Parlament. Áder János köztársasági elnök – a szokásjognak és a demokratikus normáknak megfelelően – Orbán Viktort, a választáson kétharmados győzelmet arató Fidesz–KDNP-pártszövetség listavezetőjét bízta meg kormányalakítással, házelnöknek pedig ismét Kövér Lászlót választotta meg az Országgyűlés.

Az április 3-án megtartott választás történelmi vereséggel zárult az ellenzék szempontjából, míg a kormánypártok politikai és szervezeti stabilitása megmaradt, sőt növekedett. A Fidesz–KDNP-pártszövetség 135, az Egységben Magyarországért hatpárti lista 57, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 képviselői helyett szerzett, illetve egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

A 199 fős Országgyűlésben rekordszámú, összesen kilenc: két kormánypárti és hét ellenzéki frakció alakult, így minden eddiginél töredezettebbé vált a parlamenti ellenzék.

A Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a legerősebb ellenzéki pártnak, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek egyenként 10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek egyaránt hat, az LMP-nek pedig csupán öt képviselője lesz. Utóbbi négy képviselővel jutott csak be, de az előzetes együttműködési megállapodás alapján Gyurcsány Ferenc pártja – a frakció alakításhoz minimálisan szükséges képviselői szám miatt – egy mandátumot átadott. Hadházy Ákos a Momentum képviselőjeként jutott be a parlamentbe, de mivel az alakuló ülésen nem tett esküt, így jelenleg nem gyakorolhatja a képviselői jogokat, ha később ezt mégis megteszi, akkor független képviselő lesz, így a Momentum frakciója már az első napon megfogyatkozott.

Az ellenzék töredezettségét és a kialakuló mély törésvonalakat jól jellemzi az a tény, hogy a parlement megalakulását megelőző előzetes tárgyalásokon az ellenzék nem tudott egymás közt megállapodni a hét frakció számára – a választási eredményeket figyelembe véve – kijelölt tisztségek elosztásában. A tisztségviselőkről szóló személyi és hatalmi viták nem a kormánypártok és az ellenzék között alakultak ki, hanem mindvégig a baloldali pártok, illetve az önerőből bejutott, így vezető pozíciókra jogosan igényt tartó Mi Hazánk Mozgalom között zajlott. A házszabály szerint – a megállapodás hiányában – végül Kövér Lászlónak kellett javaslatot tennie az alelnökök személyére.

Míg a május végére megalakuló 5. Orbán-kormány parlamenti többségét és széleskörű társadalmi támogatottságát tekintetbe véve példa nélküli politikai stabilitással kezdheti meg következő ciklusát, addig a választásokra létrejött baloldali összefogás szétesett. A látszólag egységes szivárványkoalíció helyén egymással versengő ellenzéki frakciók alakultak meg, amelyek – az előzetes tárgyalásokat és az első parlamenti napot tekintetbe véve – nem tudnak és nem is akarnak együttműködni, illetve közös álláspontot kialakítani.

Nagy vesztesek küzdenek a túlélésért

A parlamentbe bejutott pártok közül a legsúlyosabb veszteséget a Jobbik könyvelheti el, amely az előző országgyűlési választáson – több mint egymillió szavazó támogatásával – a legnagyobb, 26 főből álló ellenzéki frakciót alkotta. A ciklus végére a pártban zajló csatározások miatt 17 főre szűkült a képviselőcsoport, de ehhez képest is jelentős veszteség, hogy a most megalakult Országgyűlésben végül csak 10 képviselőjük fog dolgozni.

A Jobbik parlamenti jelenléte történelmi mértékben csökkent, a párt elvesztette vezető szerepét az ellenzéki oldalon, politikai mozgástere a Mi Hazánk Mozgalom bejutásával pedig tovább szűkült.

A Jobbik a következő ciklusban 490 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat, így 1 milliárd 260 millióról nagyjából 770 millió forintra csökken az éves keret. A párt május 7-én tisztújítást tart, amelyen Jakab Péter – a választási kudarc ellenére – újrázásra készül a Békés megye 1. számú egyéni választókerületet elbukó, így a parlamentből kieső, párton belüli támogatottsággal nem rendelkező Stummer János ellenében. A párt tehát továbbra is szervezeti válsággal küzd, nincs önálló politikai arculata, esélye sincs a megújulásra, a költségvetési támogatások csökkenése miatt pedig alkalmazottak elbocsátása és további leépítések várhatók.

Az MSZP-frakciónak mindössze 10 képviselője lesz a korábbi 15-höz képest, így a párt egyre zsugorodik, sőt a DK-ba való tömeges átlépések miatt továbbra is a túlélésért küzd. (2018-ban az MSZP–Párbeszéd 20 képviselővel jutott be a parlamentbe, majd a két frakció különvált.) A képviselőcsoport büdzséje várhatóan 330 millió forinttal fog zsugorodni (1,16 milliárdról 830 millióra) miután öt képviselői helyet veszítettek el. A választási kudarc miatt Tóth Bertalan már jelezte, hogy annak ellenére vállalja a frakció vezetését, hogy az őszi tisztújításán nem kíván indulni a társelnöki tisztségért, amire az európai parlamentben dolgozó Újhelyi István jelentkezett be. Az egy évtizede permanens válságban lévő MSZP-nek soha nem volt ilyen kis számú frakciója és ennyire alacsony költségvetési támogatása, a párt politikai megújulásának pedig jelenleg nincs realitása. A regnáló pártelnökök szerint a következő hetek a frakció humánhátterének leépítésével fog telni.

Az LMP szintén veszített parlamenti súlyából, az előző ciklust 8 képviselővel kezdte és hattal fejezte be (Hadházy Ákos és Szél Bernadett kilépett a frakcióból), a most következő négy évben viszont csupán 5 képviselővel alakíthatnak frakciót. A képviselőcsoport büdzséje az előzetes számítások szerint a tavalyi 590 millió forintról 530 millióra fog csökkenni. A baloldali együttműködés választási kudarca miatt az LMP eredetileg csak 4 képviselővel jutott volna be a parlamentbe, ám az előzetes háttéralkuknak köszönhetően Dobrev Klára lemondott mandátumát végül az LMP kapta.

Az LMP válságát mutatja az a tény, hogy a párt 2018-hoz képest már nem önálló listával jutott be a parlamentbe, illetve az, hogy a Demokratikus Koalíció „segítsége” nélkül nem tudtak volna frakciót alakítani.

Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke nem jutott be a parlamentbe.

Kis győztesek versengenek a vezető pozícióért

A kudarc ellenére részsikert ért el a Demokratikus Koalíció azzal, hogy az eddigi 9 helyett 15 politikussal alakíthatott frakciót, így a párt közel 400 millió forinttal többet kap évente, ami az előző ciklusban, ez a legnagyobb anyagi bővülést jelenti: 768 millió forinttól évi 1 milliárd 16a millió forintra nő a csoport büdzséje, amivel párhuzamosan, arányait tekintve hasonló nagysággal gyarapodik a frakciót segítő szakértők és az alkalmazottak száma is. A képviselőcsoport súlyát mutatja az, hogy a szétesett szivárványkoalícióból Gyurcsány Ferenc pártja az egyetlen olyan csoport, amely az MSZP-ből a DK-ba átlépett Oláh Lajos személyében parlamenti alelnököt ad. (A DK alelnöke 4 kormánypárti politikus és a Mi Hazánk Mozgalom részéről Dúró Dóra fogja alelnökként segíteni Kövér László munkáját.)

Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíciónak lesz a legnagyobb frakciója a következő ciklusban, így a baloldali összefogást újratervezni akaró Gyurcsány Ferenc pártja versenyelőnybe került.

A Momentum 11 főt jutatott be a parlamentbe, amely után 925 millió forintot kap évente a párt, illetve a Mi Hazánk Mozgalom, amely 590 millióra számíthat hat képviselője után szintén részsikerként könyvelheti el az ellenzéki oldalon elért eredményét, a kialakult parlamenti viszonyokat tekintetbe véve. A Momentum „sikerét” azonban árnyalja, hogy Hadházy Ákos nem ül be a frakcióba, így végül 10 fővel tudnak csak működni, további nehézséget okozhat, hogy a párt vezetése önszántukból, elvi okokkal magyarázva egyetlen bizottsági elnöki helyet sem foglalnak el, így sokkal kevesebb eszközzel fognak rendelkezni, mint a többi baloldali párt. A Momentum legnagyobb problémáját továbbra is az jelenti, hogy a parlamentbe bejutása ellenére nincs megkülönböztethető identitása, az országgyűlési munkában pedig nem tudnak vagy nem akarnak érdemben részt venni.

Fontos továbbá megemlíteni azt is, hogy az előzetes ígéretekhez képest végül a Momentum is részt vett a parlamenti eskütételen, így az „obstrukciós” álláspontja kudarcba fulladt. További hitelességi problémákat vet fel az is, hogy a párt a köztársasági elnök beszéde előtt a Demokratikus Koalícióval és a Párbeszéddel együtt kivonult és a parlamenti alelnöki és jegyzői tisztségek megválasztására sem tértek vissza. A Momentum később jelezte, hogy frakciójuk egy „alternatív eskütételt” tett a parlament előtt, amivel végül elszigetelődött a többi ellenzéki párttól.

A Párbeszéd részsikerként könyvelheti el azt, hogy egy fővel, ötről hatra tudta növelni a frakciójának méretét, így az évi 530 millió forint helyett a következő ciklusban 660 millió lesz a párt büdzséje. A Párbeszéd – az ellenzéki háttéralkuknak köszönhetően – úgy kerülhetett ismét az Országgyűlésbe, hogy a pártnak valós társadalmi támogatottsága nincs, illetve egyetlen alkalommal sem mérettette meg magát önállóan. A pártnak továbbra sincs stabil vezetése: ősszel Karácsony Gergely és Szabó Tímea is távozik a párt éléről.

A Mi Hazánk Mozgalom sikere és parlamentbe jutása részben összefügg a Jobbik történelmi kudarcával. Az önálló listán hat képviselőt delegáló radikális párt előre jelezte, hogy ugyanakkora politikai távolságot kíván tartani a kormánytól, mint a szivárványkoalíció pártjaitól.

A Mi Hazánk Mozgalom esetében a többi ellenzéki párttól megkülönböztethető, olyan önálló politikát képviselő frakcióról beszélhetünk, amely erős anyagi bázissal és fejlődő szervezettel vág neki a következő ciklusnak.

Azzal, hogy a Jobbik végül betagozódott a baloldali tömbbe, a Mi Hazánk Mozgalomnak a következő ciklusban esélye nyílik a szavazói bázis növelésére.

Megbukott az obstrukciós politika

Az Országgyűlés a hagyományokhoz méltón, a demokratikus szabályok tiszteletben tartásával alakult meg, az ünneprontásra készülő pártok végül visszakoztak, így nagyobb botrány nélkül zajlott le a mandátum felvétel és az eskütétel. Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és az MSZP kivételével az ellenzéki pártok és számos vezető politikus ugyan előre jelezte, hogy annak ellenére, hogy a folyamatot érdemben megakasztani nem tudják, az obstrukció valamilyen formájára készülnek, végül Hadházy Ákos kivételével minden ellenzéki képviselő felvette mandátumát és esküt tett.

Noha a Demokratikus Koalíció, a Momentum és a Párbeszéd Gyurcsány Ferenc vezetésével kivonult a köztársasági elnök beszéde előtt, ám a pozíciók szétosztására és megszavazására Fekete-Győr Andráséket kivéve minden ellenzéki frakció visszatért az ülésterembe. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, majd Turi-Kovács Béla korelnök, végül Kövér László megválasztott házelnök is megerősítette, hogy aki nem teszi le a képviselői esküt, az nem gyakorolhatja képviselői jogait, nem vállalhat tisztséget és nem részesülhet tiszteletdíjba sem, így végül ellenzéki politikusok visszakoztak.

Ezzel az Országgyűlés első napján az obstrukcióra készülő botránypolitika megbukott, a parlament zavartalanul kezdi meg működését.

A Momentum színeiben parlamentbe jutó Hadházy Ákos végül egyedül döntött úgy, hogy nem tesz hivatalosan esküt, vállalva ennek következményeit, illetve „ellenállást” hirdet, így a saját választóit hagyta cserben, lévén egyéni választókerületet nyert képviselőről van szó (Budapest 8. számú OEVK). Az egymással való szembenállást tovább élezte, amikor Hadházy Ákos sajtótájékoztatóján „kollaboráns pártoknak” nevezte a Jobbikot, az LMP-t és az MSZP-t, miközben a Momentum is magára maradt az „alternatív eskü” letételében, miután az LMP elnöke cirkusznak nevezte a DK és a Párbeszéd kivonulását.

Összességében elmondható, hogy a parlamentbe 57 képviselővel bejutó szivárványkoalíció közös listája szétesett, az együttműködés és az egyeztetés megszűnt, a hatpárti összefogásból pedig hat, egymással is versengő frakció alakult meg. A baloldalon – hasonlóan a két évvel ezelőtti állapotokhoz – egymással versengő kispártok találhatók, amelyek közül a legstabilabb és anyagi értelemben is legerősebb Demokratikus Koalíciónak van a legnagyobb esélye arra, hogy az MSZP-t és a Párbeszédet részben beolvasztva újraszervezze a baloldalt, a Jobbik, az LMP és az MSZP pedig vélhetően a túlélésért fog küzdeni.

A XXI. Század Intézet teljes elemzését ide kattintva tudják megtekinteni.

Kapcsolódó írásaink