Belföld
A magyar nyelv és irodalommal megkezdődtek az érettségi vizsgák
A magyarérettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten.
Középszinten két különböző feladatlapot kellett a diákoknak megoldaniuk. Az elsőre 90 percet kaptak. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból álltak. Utóbbinál két típusból kellett egyet választani: egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120-200 szavas terjedelemben.
A második feladatlap megoldására 150 percet kaptak az érettségizők. Ennél szintén választani lehetett, egy műértelmező szöveget kellett megírni, amelynek 400-800 szóból kellett állnia. Ez lehetett egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Az Eduline azt írja, hogy a középszinten érettségizők egy tisztán nyelvészeti szöveget kaptak, a diákoknak egészen pontosan egy 1999-es szótár előszavát kell elolvasniuk, majd szövegértési feladatokat kell megoldaniuk. Az első feladatsor második részében a tanulók két szövegalkotási feladatból választhatnak: iskolai memoriterekről írhatnak érvelést vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhatnak meg hozzászólást.
Facebook-oldalán Orbán Viktor kormányfő is sok sikert kívánt az érettségizőknek:
A magyarvizsgákat kedden a matematika írásbelik követik.
Szaktanárok: Egyértelmű, jól teljesíthető feladatsort kaptak magyarból a diákok
Egyértelmű, jól teljesíthető, a felkészültség mérésére alkalmas feladatsorként értékelték a hétfői írásbeli magyarérettségi tételeit a szaktanárok.
Drahos Józsefné a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium magyar munkaközösségének vezetője szerint az idei érettségin egyértelmű, jól teljesíthető feladatokat kaptak a diákok, és a gyengébb tanulók is választhattak olyan feladatokat, amelyeket jól tudtak megoldani.
Az első információk szerint a feladatok közül Szabó Magda novellájának elemzése volt a népszerűbb, az összehasonlító értékelést kevesebben választották - tudatta, hozzátéve: tetszett a diákoknak az a feladat is, amely a digitális világban az iskolai memoriter jelentőségét mutatta be.
Elmondta azt is: az iskolában mintegy 150 diák írt érettségit, a rendelkezésre álló időt szinte valamennyien kihasználták, akár arra is, hogy többször átolvassák a dolgozatokat.
Sisák Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának és Általános Iskolájának egyik szaktanára az MTI-vel azt közölte: az idei feladatok összességében alkalmasak a felkészültség mérésére, de a nehézségük mértéke majd csak a javításkor derül ki.
A szövegértési feladatsor egy szakkifejezésekkel és adatokkal zsúfolt szöveget, egy szótár bevezetőjét dolgoztatja fel. Az ehhez kapcsolódó feladatok megszokott típusúak, átlagos nehézségűek voltak, de csak komoly koncentrációval oldhatók meg - mondta a szakember, aki szerint emiatt vélhetően jelentős különbségek lesznek a diákok között.
Hozzátette: a rövid fogalmazások témájául életszerű feladványokat kaptak az érettségizők. A vizsgázóknak egyaránt vonzó lehet a memoriterek hasznosságáról érvelni vagy hozzászólást írni a kirándulások időpontjával kapcsolatban.
Kitért arra, hogy a műértelmező fogalmazások esetében hagyományosan a novellaelemzést részesítik előnyben a diákok, de elképzelhetőnek tartja, hogy Szabó Magda Ezüstgolyó című története nem volt ilyen csábító, ugyanis a konkrét elemzési szempontok - elbeszéléstechnikai eszközök, a megismerési folyamat tapasztalatai, az elbeszélő és a történet kapcsolata - sokakat eltántoríthattak. Ezt a feladatot csak a legfelkészültebbek szűk csoportja tudta színvonalasan megoldani - tette hozzá. Jóval egyszerűbbnek tűnhet - folytatta - az összehasonlítandó költemények beszédhelyzetét, szerkezetét, lírai alanyainak viszonyulását elemezni. Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse szerepel a kilencedikes tananyagban, Juhász Gyula Várad című alkotása pedig a diákoknak az „ismeretlen” kategóriába sorolható ugyan, de jól érthető szöveg - mondta Sisák Gábor.
Lovász Csilla, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium szaktanára azt mondta: a diákok közül szinte mindenki a novellaelemzést választotta, a gyakorlati szövegalkotásnál inkább az érvelés kapott hangsúlyosabb szerepet, és meg voltak elégedve a szövegértési feladattal.
„A Szabó Magda-novella elemzése teljesen megfogható, középszintnek megfelelő feladat volt. A diákok arról számoltak be, hogy nem sikerült rosszul a dolgozat” - tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy az érettségizőknek a prózai szövegek könnyebben értelmezhetők, és bár szeretnek verseket elemezni, az összehasonlítás nagyobb kihívás a számukra.
Bodnár Katalin, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium magyartanára elégedetten nyilatkozott az idei középszintű magyar érettségi feladatokról. Szerinte a vizsga jól teljesíthető volt, sem nehézség, sem témák tekintetében nem okozott meglepetést, egyaránt kedvezett a nagyon jó, valamint a kevésbé jó jegy megszerzésére törekvő tanulóknak.
A feladatok összetettek voltak, nem mindegyiket lehetett az első pillanatban könnyen értelmezni, de ha elég időt szántak rá, megoldhatók voltak - vélekedett.
Bodnár Katalin kitért arra is, hogy harmincöt dolgozatot kapott, az érettségizők egy kivételével az érveléses feladatot választották, a műelemzésnél pedig mindenki Szabó Magda novelláját választotta. A novellaelemzés középszinten könnyebb feladat, mert több a kapaszkodó, átláthatóbbak az elemzési szempontok, nem kell annyi mindenre figyelni - tette hozzá.
A diákok „mosolygósan és nyugodtan jöttek ki a teremből, kifejezetten jónak tartották a feladatsort” - mondta a kaposvári pedagógus.
