Belföld

Strukturális bukó után vagdalkozás

Az ön- és közhülyítésnek is vannak fokozatai, ez überelhetetlen – írta Hont arról, hogy Jakab olyan adatokkal üzent a „károgóknak”, amelyek a Jobbik-tábor megfeleződését mutatják

Folytatódik az adok-kapok a frusztrált ellenzéki politikusok között, a verbális csata hevében azonban kínos melléfogásokra és elszólásokra is sor kerül.

Strukturális bukó után vagdalkozás
Mirkóczki (balra): Jakabnak legalábbis fel kellett volna ajánlania a lemondását. Ungár (jobbra): Aki ellenzékváltást ígért, nem mondott igazat a választóknak
Fotó: Facebook, MH/Hegedüs Róbert

Miután Mirkóczki Ádám, a Jobbikot 2020-ban elhagyó egri polgármester az ATV-ben arról beszélt, hogy Jakab Péternek is le kellett volna mondania Vona Gáborhoz hasonlóan, vagy legalább fel kellett volna ajánlania a lemondását, Jakab egy grafikont tett közzé Facebook-oldalán „a károgóknak” arról, szerinte mennyi „szavazatot hoztak az egyes pártok”. A dia­gram alapján a Jobbik 489 ezer szavazattal a DK utáni, második helyen áll, csakhogy 2018-ban listán még több mint egymillió szavazatot kapott, vagyis Jakab a felére zsugorodott táborral próbált dicsekedni.

A pártelnök posztjához Hont András baloldali elemző azt írta: „Az ön- és közhülyítésnek vannak különböző fokozatai, azt hiszem, ez überelhetetlen. (…) Mivel a DK-nak volt a legtöbb jelöltje (köszönhe­tően például a Jobbikkal kötött ízléses paktumnak), a dékások szerezték a legtöbb szavazatot, és mivel az LMP-sek indultak közös ellenzéki jelöltként a legkevesebben, ők kapták a legkevesebbet” – mutatott rá Hont. Kiemelte továbbá: több olyan jelölt, aki négy éve csak Jobbik-támogatással indult, most viszont a teljes ellenzék támogatásával, kevesebb szavazatot kapott, mint „tisztán” jobbikosként. „Ilyenkor a hibás stratégiáért kultúrhelyeken vállalni szokás a felelősséget” – jegyezte meg az elemző

Egyébként május 7-én kiderülhet, hogyan ítéli meg a történteket a Jobbik tagsága: tisztújítás lesz a pártban. Stummer János Facebook-oldalán már közölte: jelentkezik az elnöki pozícióért.

Mirkóczkihoz hasonlóan kritikus hangot ütött meg Ungár Péter (LMP) a Telexnek adott interjúban, az előválasztásról azt mondta, „azzal, hogy beengedtünk külső szereplőket is, még nem volt lehetőség ellenzékváltásra. Márki-Zay Péter kiállt az előválasztás után, és azt mondta, ellenzékváltás történt, miközben más civil jelölt nem nyert rajta kívül, és a pártok jelöltjeit akarta vezetni. Ez a hat párt által szervezett buli volt. Mi finanszírozzuk és szervezzük meg a saját leváltásunkat? Hát ez egy abszurd elvárás. Itt nem volt ellenzékváltásra lehetőség, és aki ennek az ígéretével szerzett szavazatokat az előválasztáson, az nem mondott igazat a választóknak” – fogalmazott Ungár.

Úgy vélte továbbá, „bonyolultabb, nagyobb és strukturálisabb ez a bukó, mint hogy azt mondjuk, Márki-Zay Péter vagy Gyurcsány Ferenc hibája lenne.” „A magyar baloldal drámája, hogy a Derkovits lakótelep szavazóköreiben is vesztettünk Szombathelyen. Ez azért fordulhatott elő, mert a Fideszt beengedtünk a baloldali térfélre a jóléti intézkedéseivel, és nem volt rá válaszunk. Még azt se mondtuk, hogy rendben vannak ezek a döntések, vagy nincsenek rendben. Egyszerűen úgy tettünk, mintha nem léteztek volna. A háborús álláspont szintén egy tragédia volt” – értékelt az LMP politikusa.

Van, ahol a belharc már bomláshoz vezetett: Pécsett Topán László bejelentette, kilép a Momentum Mozgalomból és a párt közgyűlési frakciójából is. Mint írta, döntését „számos indokkal” tudná magyarázni, egyet azonban kiemelt: nem kíván „sem ambiciózus egyének, sem immunhiányos szervezetek foglya, hasznos hülyéje vagy épp tettestársa lenni.” Topán László döntésével megszűnt a Momentum frakciója a helyi közgyűlésben.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője tegnap közösségi oldalán azt tanácsolta a baloldalnak: „Ne csak a szűk buborékunkat nézzük, hanem járjunk nyitott szemmel és fogadjuk el a kutatásokat akkor is, ha számunkra nem kedvező adatokat mutatnak.”

Felidézte, hogy tavaly decemberben kiszivárgott egy belső felmérés a 444-en, amelyet Márki-Zay Péter számára készítettek. Ebben az állt, hogy a Fidesz 46 százalékon, míg a baloldali összefogás csupán 32 százalékon áll, a Mi Hazánk pedig eléri az ötszázalékos bejutási küszöböt. Az eredmények napvilágra kerülését köve­tően Márki-Zayék rögtön elkezdték nevetségessé tenni a kutatást, azt mondták: szakmailag megalapozatlan, téves számokról van szó – emlékeztetett az elemző. Közölte: információi szerint a kutatást végző 21 Kutatóközponttal és az Iránytű Intézettel meg is szakították a kapcsolatot, Márki-Zay kampánycsapata nem támaszkodott az egyébként pontos méréseikre a továbbiakban.

„Ezután vaktába lövöldöztek, hiteles közvélemény-kutatási adatok nélkül alakították a kampánystratégiájukat, csak olyan méréseket vettek figyelembe, amelyek erősítették a vágyaikat, rosszabbnál rosszabb válaszokat adtak a felmerülő témákra, így például a háború ügyére is. Miközben az emberek biztonságot és békét akartak, ők elkezdtek putyinozni, és az ukrán álláspont mögé álltak be, ami totális vakvágány volt részükről. Ezt egyébként azóta az MSZP-s Kunhalmi Ágnes is elismerte” – jegyezte meg a politológus. Kunhalmi ugyanis arról beszélt, „Nem volt szerencsés az, amit az amerikai tanácsadók tettek, hogy állandóan Putyin ellen hergelték a magyar társadalmat.”.

Kapcsolódó írásaink