Belföld

„Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásáért”

Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért - mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián.

„Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásáért”
Németh Zsolt
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényét „Közös érdekek, közös értékek? - Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata új kihívások idején” címmel szervezték meg.

Németh Zsolt nyitóelőadásában három külpolitikai - a közép-európai (elsősorban lengyel), az orosz-ukrán, valamint a német-európai - viszonylatról szólt. Úgy értékelt: mindhárom esetében az „útkeresés” fázisa figyelhető meg, ami külön aktualitást ad a konferenciának.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) az elmúlt tíz évben politikai és gazdasági sikereket is elért. A V4-ek és Németország közötti kereskedelmi kapcsolat tíz éve még átlagosnak volt mondható. Majd elérték a francia-német szintet, később annak dupláját, s mostanra már ezt is meghaladta - tette hozzá, kiemelve: nem csak a V4-ek számára fontos Németország, ez fordítva is igaz.

Németh Zsolt szerint a V4 sikerét az adta, hogy azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben egyetértettek. Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony. Azt mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel. Ez - mint mondta - közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb.

A fideszes politikus kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök már a háború első napján azt mondta: az orosz agresszió „megmagyarázhatatlan és igazolhatatlan”, s hogy a kormány félre is teszi az ukrajnai magyarok miatt kialakul fenntartásait és segíti Ukrajnát. Példaként említette, hogy Magyarország 100 ezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, majd összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is. Ukrajna Magyarországtól kapja áramellátásának jelentős részét - emelte ki.

Mindemellett az Európai Unió által létrehozott európai békekeret nyomán Magyarország anyagi eszközökkel is támogatja Ukrajnát. A fegyverszállítással, a direkt katonai beavatkozással viszont nem értenek egyet, ahogy a teljes orosz gáz- és olajembergóval sem. Ezzel közvetlenül és más érintett országok miatt közvetetten is sérülne a magyar gazdaság - mutatott rá.

Németh Zsolt azt is kiemelte: most, hogy a gazdasági képességeihez képest korábban katonailag gyengének tekintett Németország kinyilvánította: nélküle a jövőben elképzelhetetlen Európa biztonságának garantálása, alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét.

A politikus a problémák között említette a tagállamok közötti vitákat is. Azt hangsúlyozta, nem mindegy „hogyan” vitatkoznak az olyan kérdésekről, amelyekről eltérő álláspontot képviselnek, mint például miként vizionálják a jövő Európáját.

Németh Zsolt szerint az elmúlt másfél hónapban, az ukrajnai háború kezdete óta olyan egység alakult ki Európában, amely az elmúlt években, évtizedekben elképzelhetetlen lett volna. A kormánypárti politikus szerint meg kellene ragadni ezt a lehetőséget, hogy a közös érdekekre és a kölcsönös tiszteletre alapozva dolgozzák ki a közös európai jövőképet. Ez szerinte mindhárom „érzékeny” külpolitikai viszonylat „összerendeződését” is segítené.

Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: Magyarország 2021. július elsejétől 2022. június 30-áig tartó V4-es elnökségének kiemelt célja a gazdasági és társadalmi élet pandémia utáni újraindításában való aktív szerepvállalás. Európa újraélesztése viszont elképzelhetetlen az országok együttműködése nélkül.

A V4-es országokat megszámlálhatatlan szál fűzi össze, és mostanra a V4-ek és Németország közötti gazdasági kapcsolatok is egyre fontosabbá váltak. Ennek az együttműködésének a gazdasági lehetőségei és pozíciói viszont nagyban függenek a kapcsolat intenzitásától, a különböző kihívásokra adott közös válaszok hatékonyságától - fogalmazott.

Prőhle Gergely - az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, az alapítvány vezetője - azt mondta: a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik. Fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben világosan és őszintén beszéljenek a régió helyzetéről, a V4-ek belső állapotáról és Németországhoz fűződő viszonyáról.

Markus Meckel, az NDK volt külügyminisztere, korábbi Bundestag-képviselő előadásában azt mondta: a visegrádi együttműködés nem lenne elképzelhető a rendszerváltozások nélkül, a kommunista rendszert elsöprő országok nélkül, mint például Magyarország és Lengyelország. Kiemelte: mindig is fontosnak tartotta, hogy azon közép-európai országok, amelyek megharcoltak a szabadságért és a demokráciáért, szintén tagjai lehessenek az euro-atlanti közösségnek, méghozzá alanyi jogon.

Kitért arra is, hogy az újonnan belépő tagállamok saját tapasztalataikra épülve kezdtek politizálni az Európai Parlamentben, ami Nyugat-Európában „súrlódási felületet” jelentett. Példaként említette a 2015-ös migrációs válság kezelését. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a jelenlegi menekülthelyzethez máshogy áll hozzá Lengyelország és Magyarország is.

Az egykori német képviselő szerint a különböző vitáknak kulturális és történelmi okai is vannak. Most viszont a háború is indokolja, hogy az Európán belül viszonyokat újrarendezzék. Az EU egy érték- és jogi közösség, amelynek minden országnak meg kell felelni - vélekedett.
 

Kapcsolódó írásaink

Hatalmas tömegsír húzódhat Mariupol közelében

ĀCivilek rekedhettek az azovsztali romok alatt - Civilek rekedhettek az azovsztali romok alatt - Moszkva: Célunk a Donyec-medence és Dél-Ukrajna ellenőrzése - Az orosz csapatok egyetlen nap alatt 42 falut foglaltak el