Belföld

Megtakarításra is jut a tanári fizetésből

További béremelések várhatók a következő két évben a pedagóguspályán, de már most sem élnek rosszul a tanárok. Miközben a szakszervezetek éhbérről és megalázó fizetésekről panaszkodnak, az Állami Számvevőszék jelentése szerint a pedagógusok többsége minden hónapban tud félretenni.

Megtakarításra is jut a tanári fizetésből
A járvány idején is kaptak plusz tíz százalékot a köznevelésben dolgozók
Fotó: MH/Purger Tamás

„Bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása. Megtakarításaikat a bankbetétek mellett állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartják. Mindez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal” – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég közzétett jelentésében, amelyet a tanárok pénzügyi kultúrájáról készítettek. A felmérés szerint a válaszadók háromnegyede (75,32 százalék) arról számolt be, hogy minden hónapban tud félretenni: a megtakarítani tudók fele fix összeget, másik fele pedig változó összeget spórol havonta.

Mindez részben magyarázatot ad arra, miért is csatlakoztak olyan kevesen a tanári szakszervezetek –egyébként tudatosan a választási kampány idejére szervezett – tiltakozó akcióihoz. Emlékezetes: az első tanársztrájkba a nevelők 19 százaléka, a másodikba mindössze 13 százaléka kapcsolódott be.

A kis létszámú, de annál hangosabb tiltakozók a megmozdulásaik során rendre arról panaszkodtak, hogy az állam „megalázóan alacsony fizetésért”, illetve „éhbérért” dolgoztatja a magyar pedagógusokat, ez azonban a fenti elemzés tanúsága szerint korántsem fedi a valóságot.

Nem igaz az sem, hogy egyáltalán ne lenne utánpótlás: a pedagógusképzés – ezen belül különösen a gyógypedagógia és az óvodapedagógia – minden évben a legkedveltebb szakterületek között szerepel a felsőoktatási felvételin. Évente mintegy ötezer pedagógust nyugdíjaznak, az egyetemi, főiskolai jelentkezők létszáma ugyanakkor minden évben tízezer feletti. Sőt, a mostani felvételin 11 978 fiatal választott valamilyen pedagógusszakot. Közülük persze nem mindenki jut el a diplomaszerzésig, de a pálya iránti érdeklődés mindig jelentős.

Megírtuk, a kormány az elmúlt évek során sokat javított a pedagógusok anyagi helyzetén: az életpályamodell 2013 óta több lépcsőben, átlagosan ötven százalékkal növelte meg a béreket az ágazatban, majd 2020-ban, a járvány idején is kaptak plusz tíz százalékot a köznevelésben dolgozók. Erre jött rá az idén januárban adott újabb tíz százalék.

Ezzel együtt úgy látja a kormány, hogy van még helye további emeléseknek. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök mondta az április 3-i országgyűlési választásokat követő első sajtótájékoztatón, hogy az idei, tízszázalékos emelést további kettő követi majd: az egyik jövőre, a másik 2024-ben várható, ugyancsak tíz-tíz százalékkal. A kormányfő szerint a tanároknak igazuk van, hogy többet akarnak keresni, és mint mondta, mindent meg is fognak tenni ennek elérése érdekében. Hogy a háromszor tíz százalékon felül várható-e további pluszjuttatás is, az Orbán Viktor szerint a gazdaság teljesítményétől függ. A kormány egyébként már Brüsszelben is tárgyal arról, hogy pénzt szerezzen a tanárok bérének emelésére, több száz milliárdot igényeltek e célra.

A szakszervezetek ettől függetlenül nem álltak le a sztrájkfenyegetéssel: a választás előtt néhány nappal közölték, hogy felfüggesztik ugyan a tiltakozó akciókat, de heteken belül, amint megalakul az új kormány, tovább folytatják azokat.

A bértábla jelenlegi állása szerint egyébként a kezdő tanári fizetés bruttó 312 ezer forint. Pedagógus I. fokozatban 462 ezer forint az elérhető maximum. A pedagógus II. kategóriában, amelyet mindenkinek kötelező jelleggel el kell érnie, bruttó 328 ezer és 499 ezer forint között alakul a diplomával rendelkező tanárok fizetése. Aki ennél is magasabbra, mesterpedagógusi szintre jut, annak a bruttó bére 438 ezer és 596 ezer forint között mozog. A pálya csúcsát jelentő kutatótanári fokozatban 535 ezer és 645 ezer forint között keresnek a dolgozók.

Az életpályamodell kapcsán Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak: szerinte fontos, hogy az egyösszegű bérrendezés mellett teremtsen lehetőséget a kormány a differenciálásra is.

Kapcsolódó írásaink