Belföld

A lókupecező és az erkölcsi hulla súlyos bukása

A DK és a Jobbik hatalmas bukása okozta az összefogott ellenzék súlyos történelmi vereségét a 2022-es országgyűlési választáson – ezt mutatják a részletes választási eredmények.

A lókupecező és az erkölcsi hulla súlyos bukása
Fotó: MH/Purger Tamás

Ha az országgyűlési választásokat követően szétnézünk az összefogott ellenzéki tájon, furcsa dolgokatlátunk. Mindenekelőtt nézzük a számokat olyan bontásban, amely leginkább rámutat az ellenzék történelmi vereségének okaira. A választási rendszer az egyéni választókerületeket preferálja. Innen nézve a magát az ellenzék vezető erejének láttatni akaró Demokratikus Koalíció a harminckét körzetből, amelyben DK-s jelölt volt a Fidesz kihívója, négyet nyert meg. A DK-val lényegében szövetségre lépő Jobbik a huszonkilencből egyet sem nyert meg.

Ha e kettőt összeadjuk, kiderül, hogy az ellenzék vezérpártjai a hatvanegy választókerületből mindössze négyet tudtak elhozni.

Ezzel szemben az ellenzék kis pártjai közül az MSZP négy egyéni körzetet nyert meg, és további öt képviselőt küldhet listáról a parlamentbe, míg a Párbeszéd szintén négy egyéni győzelmet aratott, és listáról további három mandátumot gyűjtött. Az egyébként pártszövetséget alkotó két párt – ha a közös frakció mellett teszi le a voksát – lényegében megverte az ellenzék vezérpártjait – nagyjából ezzel magyarázható az, hogy Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter pártelnökök bűnbaknak Márki-Zay Pétert próbálják kikiáltani.

Ha már itt tartunk, a Momentum úgyszintén lekörözte a Jobbikot, és a DK is inkább csak az önkormányzati választáson elért eredményének köszönheti, hogy egyelőre a mandátumok terén megelőzi a Momentumot. A parlamenti újonc ugyanis a tizenöt egyéni körzetből, amelyben ő adta a közös jelöltet, ötöt megnyert, míg listáról hat befutó hely jutott neki. Az LMP öt körzetben adta a közös jelöltet, ebből egy választókerületben nyert.

A számokból az is egyértelműnek tűnik, hogy az ellenzék súlyos kudarcát főként a Jobbik elpárolgó szavazói okozták. A közvélemény-kutatások rávilágítottak, hogy az ellenzéknek 1,7 millió biztos szavazója volt, az úgynevezett peremszavazóinak a száma, akiket mozgósítani kellett volna, kilencszázezerre volt tehető. Ebből a hatpárti ellenzéki összefogás mind­össze százezer embert tudott elvinni az urnákhoz. (A Fidesz–KDNP peremszavazóinak száma egymillió fő, közülük nyolcszázezret tudtak mozgósítani a kormánypártok – a szerk.)

A Jobbiknak a 2018-as választáson több mint egymillió szavazója volt, így az Országgyűlés második legnagyobb, huszonhét fős frakció­ját tudta megalakítani.

Ez most a harmadára zsugorodott, a csalódott bázis elsősorban a Mi Hazánk Mozgalomhoz vándorolt, illetve részben a Fideszhez.

Egyre több, a Jobbikot már korábban elhagyó politikus – akinek elfogadhatatlan volt a 2010 előtti politikai erkölcsi hullákkal való stratégiai együttműködés – állapítja meg közösségi oldalán vagy más fórumon, hogy az nem politikai teljesítmény, ha a Parlamentben krumplit lóbálva „lókupecezzük” a miniszterelnököt.

Kapcsolódó írásaink

A „bőrdzsekis parizerkirály” utóvédharca

ĀMind többen kárhoztatják a Jobbik-elnököt a baloldal bukásáért, Jakab Péter azonban továbbra is csupán annyiban érez felelősséget, hogy lehetővé tette Márki-Zay Péter indulását az előválasztáson

Tovább lázítanak a Soros-civilek

ĀA többhavi hergelés hatására másfél millióan rajzolták tele nemi szervekkel vagy „csak” virágokkal, cicákkal a szavazólapokat – a demokrácia dicsőségére