Belföld

Az elemzők szerint történelmi győzelmet aratott a Fidesz-KDNP a választáson

Történelmi győzelemként értékelték az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz-KDNP által a vasárnapi országgyűlési választásokon elért eredményt a Nézőpont Intézet által szervezett hétfői budapesti rendezvény meghívott elemzői, akik szerint egy „kormányerősítő, ellenzékváltó” szavazáson vagyunk túl, amely valójában miniszterelnök-választásról szólt.

Az elemzők szerint történelmi győzelmet aratott a Fidesz-KDNP a választáson
A szavazatszámláló bizottság tagjai számlálják a szavazatokat a budapesti Szent István Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A „Ki nyert ma?” című, az országgyűlési választást értékelő rendezvényen Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: történelmi nagyságú győzelem volt a vasárnapi, amelyet az Orbán Viktor nevével fémjelzett Fidesz-KDNP-lista és az egyéni választókerületekben a jelöltjei elértek.

A Fidesz-KDNP népszerűségében az „égvilágon semmilyen” szerepe nincs a választási rendszernek - tette hozzá. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is elismerte vasárnap este, hogy választási rendszertől függetlenül hatalmas arányú többséget szerzett volna a Fidesz-KDNP - mondta az igazgató. Hozzátette: a választási rendszerre „nem lehet mutogatni”, amikor annak keressük az okát, hogy miért tudott negyedszerre is nyerni a Fidesz-KDNP.

Kovács István hazugságnak nevezte a választási szerveket ért kritikákat is, és azt mondta: a baloldali ellenzéki pártok minden szavazókörbe delegáltak tagot, továbbá a Nyílt Társadalom Alapítvány annyi választási megfigyelőt küldött, amennyit „banánköztársaságba sem”. Az egyik oldalon sem történt semmiféle olyan visszaélés, amely érdemben befolyásolta volna a választásokat - jelentette ki.

Kovács István úgy fogalmazott: „nagyon tiszta és fair körülmények között” született meg a vasárnapi eredmény. Ezt minden választási megfigyelő meg fogja erősíteni - jegyezte meg.

A választási rendszer „tökéletesen funkcionált”, a hosszú sorállást is sikerült kiküszöbölni és az informatika rendszer végig elérhető volt - sorolta.

Mindez azt erősíti, hogy a következő Országgyűlésnek és az általa megválasztott kormányfőnek - akit Orbán Viktornak fognak hívni - „hatalmas lesz a legitimációja” - mondta Kovács István.

Az ellenzék és a kormányoldal eredménye közötti különbségben a miniszterelnök-jelöltek személye volt a döntő tényező - jelentette ki. Nincs olyan közvélemény-kutatás sem - folytatta -, amely azt támasztaná alá, hogy az ukrajnai háború állna a Fidesz-KDNP győzelme mögött.

Kovács István szólt arról is, hogy szerinte vasárnap este megbukott az ellenzék előválasztása, amely csak rövidtávon működött, Márki-Zay Péter hiányosságai miniszterelnök-jelöltté választása után „nagyon erősen” előjöttek. Valójában ő nem egy A-kategóriás politikus, a kvalitásai messze gyengébbek voltak annál a várakozásánál, amelyet a baloldal hozzá fűzött.

Soha nem volt még ennyire népszerűtlen miniszterelnök-jelölt Magyarországon, mint Márki-Zay Péter - fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a vasárnapi egy kormányerősítő és ellenzékváltó választás volt. Soha ilyen erős felhatalmazást magyar kormány még nem kapott demokratikus választáson - jelentette ki.

Kifejtette: a mostani ellenzéki pártok 2010-ben a választáson 45 százalékot értek el, ebből mára 35 százalék lett, és 2018-hoz viszonyítva mára tíz ellenzéki választóból hárman nem szavaztak az ellenzéki közös listára.

A Fidesz-KDNP-re leadott szavazatok mostani aránya meghaladja a 2010-es „hatalmas” felhatalmazásét, így kimondható, hogy ilyen erős felhatalmazást kormánypárt még nem kapott - mondta Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint az Országgyűlésben helyreállt a centrális erőtér. Ez egy kicsit aszimmetrikus lesz, hiszen a baloldali pártok frakcióinak aránya váratóan 28 százalék lesz, míg a Mi Hazánk Mozgalom csak 3,5 százalékát teszi majd ki a parlamentnek.

Hangot adott azon véleményének is, amely szerint vasárnap azt történt, hogy azon ellenzéki választók, akik nem akarták Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, nem szavaztak az ellenzéki közös listára, és azok a választók, akik nem voltak fideszesek, de Orbán Viktor munkájával elégedettek voltak, végül is a Fidesz szavazóivá váltak.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy egyedül Budapesten működött a közös ellenzéki jelöltállítás.

A Demokratikus Koalíció és a Momentum azonban örülhet az eredménynek: az előbbi 9-ről 16-ra, az utóbbi 0-ról 11-re emelte frakciója létszámát. A két vesztes pedig a Jobbik - amelynek 26-ról 9-re csökkent a mandátuma - és az LMP, amely esetében az is kérdéses, hogy tud-e egyáltalán frakciót alakítani, tehát azoknak a pártoknak - Jobbik, LMP - ,amelyek 2010 előtt Gyurcsány Ferenc leváltására jöttek létre, a további létük is kérdéses - mondta.

Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott, hogy Márki-Zay Péter „utolsó harcosként nekiesett” Gyurcsány Ferencnek, és le akarta győzni, de vasárnap Gyurcsány Ferenc győzte le Márki-Zay Pétert.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese a többi elemzővel egyetértve közölte, hogy a miniszterelnök-választásról szólt a vasárnapi voksolás. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesznek volt a legnagyobb esélye a választás megnyerésére, és jól látszódott az is, hogy az ellenzék az előválasztás után fokozatosan erodálódott. Ez igaz volt Márki-Zay Péter népszerűségére is - fejtette ki.

Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, a Jobbik néppártosodása kudarcba fulladt és az ellenzéki közös lista gyakorlatilag „megsemmisült”. A Jobbik nagyon sokat vesztett, míg a Mi Hazánk Mozgalom feljött: „a szélsőjobboldal igazából hazatalált”, lett egy párt, amely bejutott a parlamentbe - jelentette ki, megjegyezve: régen volt ilyen radikális párt az Országgyűlésben. Ellenzékváltás történt - jelentette ki.
 

Kapcsolódó írásaink