Belföld

Háború és béke, veszély és biztonság között kell dönteni

Kíváncsi vagyok, a baloldal képes lesz-e gratulálni vasárnap – mondta Gulyás Gergely, aki szerint a demokrácia akkor él, amikor polgári kormány van

Jó lenne, ha kétezerhuszonhatban már nem azok próbálnák meg visszaszerezni a hatalmat, akik kétezerkettő és kétezertíz között tönkretették az országot – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: kétezertízben a baloldal meg akart szabadulni Gyurcsány Ferenctől, a Jobbikot pedig karanténba akarta zárni, ehhez képest ma Gyurcsány a Jobbikkal szövetségben akarja megszerezni a hatalmat.

Háború és béke, veszély és biztonság között kell dönteni
Gulyás Gergely szerint jelenleg felelősségteljes kormányzati magatartás kell
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Milyen üzenettel mozgósítaná a kormánypárti tábort a véghajrában, és hogyan győzné meg a még bizonytalan szavazókat, hogy a Fidesz–KDNP jelöltjeire adják a voksukat?

– Mi arra buzdítunk mindenkit, mondjon véleményt az ország ügyeiről. A demokráciának fontos mérőszáma, hogy mennyien gondolják úgy, részt kell venni a szavazáson. A tapasztalat pedig az, hogy a részvétel mindig növekedett, amikor polgári kormány volt hivatalban, és csökkent, amikor a baloldal kormányzott. Ez is azt mutatja, hogy a demokrácia akkor él, akkor erősebb, amikor polgári kormánya van az országnak. Természetesen szeretnénk, hogy az is maradjon, ezért mindenkit arra kérünk, szavazzon bizalmat a kormánypártoknak.

– Mi a választás tétje ön szerint?

– A tét óriási, mégpedig, hogy Magyarország folytatja-e azt a nem hibátlan, de mégis előre vivő utat, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb fejlődést hozta az országnak, vagy a kétezerkettő és kétezertíz közötti államcsődöt eredményező kormányzás tér vissza. A baloldal legfőbb ereje Gyurcsány Ferenc pártja. A hatalmat azok akarják visszaszerezni, akik kétezertíz előtt tönkretették az országot. Márki-Zay Péterről sok minden bebizonyosodott a kampányban, de az biztosan nem, hogy alkalmas lenne miniszterelnöknek.

A választás tétjét tovább növeli, hogy a szomszédban háború van, a baloldal pedig olyan nyilatkozatokat tesz, amelyeket, ha kormányzati pozícióban valóra váltanának, Magyarország hadviselő fél lenne. Mi biztosan meg fogjuk őrizni az ország békéjét és biztonságát. Ez az ország érdeke, a további fejlődés előfeltétele. Háború és béke, veszély és biztonság, fejlődés és visszafejlődés között kell dönteni.

– Az orosz–ukrán háború mit jelent hazánkra nézve?

– Sokan voltak abban a téves hitben, hogy Európában már nem lehet háború. A pacifizmus a nyu­gati politikában éveken át – egészen idén február végéig – virágkorát élte. Sajnos azoknak volt igaza – például a magyar kormánynak –, akik úgy gondolták, hogy had­erőfejlesztésre van szükség. Az Ukrajnában dúló harcok most visszaigazolják az évekkel ezelőtt hozott döntésünket. Már a rómaiak is tudták: ha békét akarsz, készülj a háborúra. A magyar hadseregnek képesnek kell lennie megvédenie a hazát. A haderőfejlesztés eredményeként a magyar hadsereg önvédelemre való képessége lényegesen nagyobb, mint korábban, a NATO-tagság biztonsági garan­ciájával együtt gondoskodunk az ország számára elérhető legnagyobb biztonságról.

– Mennyire törékeny vajon ez a biztonság?

– Fontos, hogy ebben a helyzetben felelősségteljes kormányzati magatartásra van szükség. Amit Márki-Zay Péter tesz és mond, az veszélyt jelent Magyarország biztonságára. Fegyverszállítás és energetikai szankciók ügyében a baloldal az ukrán érdeket képviseli a magyarral szemben. Eközben most mi vagyunk az első biztonságos ország azoknak, akik a háború elől menekülnek. A célunk pedig az, hogy menedéket adjunk mindenkinek, akinek erre szüksége van. Magyarország azonban csak addig szolgálhat menedékül, csak addig tudunk gondoskodni a menekültekről, amíg felelőtlen döntések nem sodorják háborúba az országot. Vagyis: utasítsuk el a baloldali javaslatokat, és ne küldjünk se fegyvert, se katonákat a frontra.

– Mikor lehet újra béke Ukrajnában, és milyen áron?

– Bízunk abban, hogy mielőbb megkezdődnek az érdemi béketárgyalások, az isztambuli egyeztetések talán az első reménysugarat jelentik. Mi arra biztatjuk az európai uniós és NATO-szövetségeseinket – különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait: az amerikaiakat, a franciákat és a briteket –, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a két fél ne az ukrán hadszíntéren küzdjön egymással, hanem a tárgyalóasztalnál szülessen végre olyan megállapodás, amely véget vet a vérontásnak. A magyar pozíció mindig is világos volt: mi a nemzetközi jog talaján állunk. Oroszország támadta meg Ukrajnát, amivel a nemzetközi jogot és a ezerkilencszázkilencvennégyes budapesti megállapodást is megsértette, amelyben az oroszok elismerték Ukrajna területi egységét.

– Mire számít menekültügyben? A hozzánk érkezők ideiglenesen vannak itt, vagy fel kell készülnünk a magyar társadalomba való integrálásukra?

– Nemcsak az ukrán, hanem a román határon is hasonló számban érkeznek menekültek. Eddig ötszázötvenezren jöttek Magyarországra, illetve haladtak át az országon keresztül. Főként a kárpátaljai magyarok maradnak nálunk, nekik sok esetben élnek itt roko­naik is. A munkavállalásban az állam is segít, és lehetővé tettük a gyermekek óvodai, iskolai elhelyezését, étkezését. Nagy szükség is van erre, mivel főleg nők és gyermekek érkeznek, mivel a tizennyolc és hatvanöt év közötti férfiak a hadkötelezettség miatt nem hagyhatják el Ukrajnát.

– Mit gondol, Zelenszkij elnök, tanulva hibáiból, visszavonja majd a kárpátaljai magyarokra nézve is hátrányos nyelv­törvényt?

– Reméljük. Most Oroszország a támadó és Ukrajna a megtámadott, ebben a helyzetben pedig észszerű és indokolt, hogy mindenki Ukrajna iránt fejezi ki szolidaritását. Ezt mi is megtettük. Élelmiszereket és gyógyszereket szállítunk Ukrajnába, és gondoskodunk a menekülőkről. A háború ugyanakkor nem teszi semmissé vagy meg nem történtté azokat a hibákat és nemzetközi jogsértéseket, amelyeket Ukrajna korábban a nemzetiségekkel, így az ott élő magyarokkal szemben elkövetett. Továbbra is azt várjuk, hogy Ukrajna állítsa helyre a korábbi anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat az oktatásban.

– Visszatérve a magyar viszonyokra, mit gondol, ha a Fidesz újra megnyeri a választást, akkor Brüsszel, látva az Orbán-kormány erős felhatalmazását, abbahagyja a velünk való packázást?

– Ne legyenek olyan illúzióink, hogy magyar konzervatív kormány Brüsszelben valaha is szimpátiaversenyt fog nyerni. Ugyanakkor a miniszterelnök több mint százmilliárd forint közvetlen támogatást harcolt ki múlt héten Brüsszelben Magyarországnak. Az várható, hogy a választások után Brüsszel felhagy a jogszabálysértéssel, és meg tudunk állapodni a helyreállítási alapról. Ezt eddig politikai okból nem írták alá, noha igazából egy délután alatt meg lehetne egyezni a bizottság által provokált látszatvitában, ha tudomásul vennék, hogy a gyermekvédelmi törvény részünkről nem képezheti alku tárgyát. A hétéves költségvetést illetően jól haladunk a partnerségi megállapodással, ott eddig konstruktív tárgyalások zajlanak.

– Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, ha ismét fideszes győzelem születik, akkor végleg elbúcsúzhatunk a baloldaltól. Ha így lesz, ön szerint milyen ellenzéke lesz a kormánynak a következő négy évben?

– Szerintem jó lenne – még ha ez a mi esélyeinket rontaná is – ha legközelebb, kétezerhuszonhatban már nem azok próbálnák meg visszaszerezni a hatalmat, akik kétezerkettő és kétezertíz között tönkretették az országot. Kétezertízben azt a célt tűzte ki a baloldal maga elé, hogy Gyurcsány Ferenctől meg kell szabadulni, a Jobbikot pedig karanténba kell zárni. Ehhez képest ma Gyurcsány a legerősebb ellenzéki párt elnöke, aki a Jobbikkal szövetségben akarja megszerezni a hatalmat. Ez jól mutatja azt az elvtelenséget, megújulásra való képtelenséget, amely a mai napig jellemzi a baloldalt. Én egy másik mércét is felállítottam. Szerintem az a politikai oldal érdemli meg a kormányzás lehetőségét, amelyik akkor is képes gratulálni, ha veszít. Ezzel a lehetőséggel kétezertizennégyben és kétezertizennyolcban a baloldal nem élt. Meglátjuk, most képesek lesznek-e rá.

– Mennyire biztos ön a győzelemben?

– A józan észt erős vezérlőelvnek tartom a politikában. Ha ma valaki úgy gondolja, hogy Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc ezt az országot tudná úgy kormányozni, hogy annak ne legyen tragikus következménye, az már nem egyszerűen csak kincstári optimizmus, hanem szemfényvesztés. Még egyszer arra kérek mindenkit, hogy április 3-án a kormánypártoknak szavazzanak bizalmat!

Kapcsolódó írásaink

Orbán Viktor: Ki kell maradni a háborúból!

Ā„A baloldal a bevándorlás ügyében, a család, a nemzet fontosságának a kérdésében a másik oldalon áll, nem a magyar többség oldalán” - „Ez nem a mi háborúnk, ha belesodródunk, mindent elveszíthetünk, és semmit se nyerhetünk rajta.” + GALÉRIA + VIDEÓ