Belföld

Megnyugtató a határ mentén a magyar katonák jelenléte

Benkő Tibor: Az északkeleti országrészben a honvédség a rendőrök munkáját segítve a menekülők fogadásával kapcsolatos humanitárius munkában vesz részt, valamint gondoskodik arról, hogy fegyveres átsodródásokra ne kerülhessen sor

Anélkül is meg tudjuk erősíteni az északkeleti országrészben a magyar zászlóaljat, hogy a déli határszakaszról csoportosítanánk át erőket, sőt a következő napokban további katonákat küldünk a déli határra, hiszen az illegális migránsok száma nem csökken, és nagyon sokszor erőszakos eszközökhöz nyúlnak – mondta lapunknak Benkő Tibor honvédelmi miniszter.   

Megnyugtató a határ mentén a magyar katonák jelenléte
Egyetlen NATO-tagállam sem akarja Ukrajnában feláldozni saját katonáinak az életét, miért a magyarokkal tenné ezt meg a baloldal? Nem hiszem, hogy a magyar emberek ezzel egyetértenének – vetette fel a miniszter
Fotó: MH/Katona László

– Mi történik most az északkeleti országrészben? Milyen tevékenységet végeznek ott a magyar katonák?

– Még a háború kitörése előtt a NATO főparancsnokság adott ki intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a szövetségbe tartozó országokban meg kell erősíteni és ki kell egészíteni az előretolt jelenlétet, amely már létezett a balti államokban és Lengyelországban. Magyarország úgy döntött – január tizenhetedikén –, hogy ezt a jelenlétet mi saját erővel megoldjuk, mert erre megvan a felkészültségünk, megvannak a kiképzett katonáink és a technikai eszközeink, vagyis nem szükséges más szövetséges erők magyarországi megerősítő telepítése. Ezt felajánlottuk a NATO-nak, és a szövetség el is fogadta. Már akkor intézkedtünk, hogy katonáink felkészítése kapjon olyan irányt, amely adott esetben a háborús helyzet kezeléséhez szükséges. A háború kitörésének napját követően pedig áttelepítettük ezeket a katonákat az ország északkeleti, keleti térségébe.

Elsősorban azért, hogy segítsék a Belügyminisztérium erőit, a menekülők befogadását, ügyintézésük támogatását, ugyanakkor kezdjék meg azokat a járőrtevékenységeket, amelyekkel folyamatosan figyelik a határ menti eseményeket, és készüljenek fel arra, hogy ha kell, a fegyveres átsodródásokat megakadályozzák. Katonáink ezekkel a feladatokkal lettek kivezényelve. Miután a NATO-csúcsértekezletén most az a döntés született, hogy tovább kell fokozni a védelmi képességet, és úgynevezett előretolt védelmi helyzetet kell kialakítani, akkor jeleztük, hogy az a zászlóalj-harccsoport, amit korábban felajánlottunk és február huszonötödikétől működtetünk, alkalmas arra, amit most a NATO kér, illetve meg tudjuk nyitni több nemzet számára is.

A harccsoporthoz eddig öt nemzet jelezte csatlakozási szándékát. A hazánkba érkező katonák kiképzését, felkészítésüket, tevékenységük összehangolását majd a Dunántúlon kezdjük meg. Tehát egy „előretolt jelenlétből” lett egy „megerősített előretolt védelmi helyzet”. A NATO-ban ez egy lépcsőzetes reagálóterv szerint valósul meg, amelynek most tulajdonképpen a következő lépcsőfokára léptünk. Jelenleg ezt a feladatot látják el katonáink a határ mentén.

– A hírek szerint a lakosság örül annak, hogy ott vannak a honvédek, mert ez növeli a biztonságérzetüket…

– Igen, ez valóban így van, mi is ezt tapasztaljuk. Az elmúlt időszakban minden hétvégén elmentem a térségbe, és a katonákon kívül beszéltem önkormányzati vezetőkkel és helyi lakosokkal is. Személyesen győződtem meg arról, hogy a honvédség jelenléte, a fegyverrel szolgálatot ellátó katonák ottléte nem félelmet kelt az ott lakó emberekben, hanem sokkal inkább megnyugvást ad, mert azt látják, hogy számíthatnak rájuk. De a katonák is jól érzik magukat, mert tapasztalják a lakosság részéről a befogadókészséget, a támogatást, a szeretetteljes odafigyelést vagy gondoskodást. A visszajelzések a katonák részéről teljes mértékben pozitívak. A helyiektől azt kértem, bízzanak katonáinkban, a tudásukban, a felkészültségükben, az elhivatottságukban.

– Hogyan tudták elhelyezni a megnövelt létszámot?

– Segítséget kaptunk több térségbeli nagyváros önkormányzatától elsősorban tornacsarnokok és kollégiumi férőhelyek biztosításával, amelyet ezúton is köszönök valamennyi érintettnek. Ők nemcsak az elhelyezésben, hanem a katonáink élelmezésében is jelentős szerepet vállalnak. Továbbá a honvédség is bérel ingatlanokat annak céljából, hogy a térségbe vezényelt katonák elhelyezése megfelelő színvonalú legyen.

– Korábban azt mondta, a déli határnál a létszámot nem érintheti az átszervezés, anélkül is van elég katonánk. Ez továbbra is érvényes?

– Igen, továbbra is érvényes, sőt a következő napokban több száz katonát küldünk a déli határra, hiszen látjuk, hogy ott az illegális migrációval érkezők száma jelentős, akik közül sokan, sokszor erőszakos eszközökhöz nyúlnak. Az ország déli részére úgy tudunk még több katonát küldeni, hogy az északkeleti térségben nem csökkentjük a létszámot.

– Mit lehet tudni a Bakonyban gyakorlatozó, magyar vezetés alatt álló nemzetközi zászlóaljról? Meddig tart a közös kiképzés?

– Ez a felajánlás a nemzetek részéről azt jelenti, hogy először a saját hazájukban kell mandátumot kapniuk arra, hogy Magyarországra jöjjenek. Még csak egy amerikai század van a Dunántúlon, amely korábban érkezett kiképzésre.
A többi, csatlakozási szándékát jelző nemzet esetében még hiányzik a politikai felhatalmazás. Így tehát nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az olaszok, a törökök, a horvátok és a montenegróiak mikor érkeznek a Dunántúlra. A legfontosabb, hogy az érkező alegységek a magyarokkal együtt közös felkészítésen, gyakorlaton vegyenek majd részt, hogy megismerjék egymást, összeszokjanak, tudjanak együtt dolgozni. Ha addig is meg kell erősíteni az ország északkeleti térségében lévő magyar csapatokat, akkor meg fogjuk erősíteni még több magyar katonával.

– Mi a véleménye arról, hogy számtalan baloldali politikus szorgalmazta Ukrajna segítését fegyverekkel és akár magyar honvédekkel?

– Ez teljesen érthetetlen! Egyértelmű volt Biden amerikai elnök üzenete: amerikai katonák Ukrajna földjére nem lépnek, az Amerikai Egyesült Államok ukrán területen amerikai emberi életet nem fog feláldozni. Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a NATO-csapatok nem vesznek részt ebben a háborúban. Ezek után azt mondani, hogy magyar katonákat, magyar fegyvereket küldjünk oda, képtelenség. Egyetlen NATO-tagállam sem akarja ott feláldozni saját embereinek az életét, miért a magyarokkal akarnák ezt megtenni? Nem hiszem, hogy a magyar emberek ezzel egyetértenének, ezt támogatnák. Ez nem a mi háborúnk, nem mi idéztük elő, annak kitöréséhez nem asszisztáltunk. Nekünk ki kell maradni ebből a háborúból, nem szabad, hogy belekeveredjünk. Ugyanakkor mindenféle humanitárius segítséget megadunk az érkező menekülteknek és az Ukrajnában maradottaknak is, de fegyverekkel nem támogatjuk őket, mert ezzel további vérontást támogatnánk, és csak elodáznánk a béke megteremtését.

– Szakmailag milyen szinten áll a baloldal eddigi tevékenysége a háború kapcsán? Ott van például az Ukrajna felől átrepült drón ügye…

– A baloldal egyes politikusai sajnos választási kampányfogásként kezelik, hangulatkeltésre próbálják felhasználni, ami felelőtlen, meggondolatlan viselkedésre vall. Nem hiszem, hogy ne tudnák, nagyon is tisztában vannak vele, hogy ez a drón-ügy a NATO légtérbiztonság- és légvédelem eljárásbeli kérdése is. NATO-szövetséges országokat érint, éppen ezért vizsgálják az érintett országok és a NATO illetékes szervei is. A baloldali politikusok tisztában vannak vele, hogy az ezzel kapcsolatos kérdések nem nyilvánosak. A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság hivatott arra, hogy erről a kérdésről hivatalosan tárgyaljunk. Ha erre meghívást kapok, természetesen be is számolok a történtekről, és minden felmerülő kérdésre választ adok. Ők viszont úgy tesznek, mintha a sajtó hasábjain akarnának válaszokat kapni, azonban látható, hogy ezzel csak az a céljuk, hogy nyugtalanítsák, elbizonytalanítsák az embereket. Ez felelőtlen, inkorrekt dolog.

Kapcsolódó írásaink