Belföld
Tízből hat magyar továbbra is Orbán Viktort támogatja
Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A kutatási trendek azt mutatják, hogy a válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége ráadásul az ukrán-orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott: az őt támogató, aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett - derül ki a felmérésből.
Az, hogy ma már tízből több mint hat magyar van ezen az állásponton, igazolni látszik a stratégiai nyugalmat és Magyarország biztonságának és békéjének megőrzését hirdető kormányfői testtartást - írja az Alapjogokért közleménye.
A regnáló miniszterelnökkel szembeni hátrányát Márki-Zay Péter viszont nem tudta lefaragni. A hódmezővásárhelyi polgármester támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22-28 százalék mondta azt ugyanis a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni – legutóbb 26 százalék. Mindez azt is jelenti, hogy a Gyurcsány Ferenc országos listájának első helyén szereplő politikus szimpátiaindexe továbbra is alacsony. Ezt igazolja, hogy Márki-Zay Pétert a kormánnyal kritikus, önmagukat ellenzékinek mondó válaszadóknak is csak 71 százaléka támogatja, míg Orbán Viktor mellett a kormánnyal szimpatizálók 93 százaléka kiállt. Ráadásul a baloldali miniszterelnök-jelölt egyik társadalmi csoportban sem vezet: a liberálisok által gyakran hivatkozott „fiatalok", a 18-29 évesek 48 százaléka Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek és csak 34 százalékuk Márki-Zayt. De az ellenzéki listavezető Budapesten sem tud az élre törni: a fővárosiak 45-42 arányban a hivatalban lévő kormányfő pártján állnak, míg a községben élők körében 72-15 ugyanez az arány - teszik hozzá.
Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen tetemes, mert a szomszédban zajló háború kirobbanása előtt és azt követően is hibát hibára halmozott, zűrzavarosan, össze-vissza beszélt, majd utólag nem győzött magyarázkodni.
Emlékezetes: tudatlannak nevezte például a vidékieket, gúnyolódott a nyugdíjasokon vagy ostobának titulálta azokat, akik pártolják a gyermekvédelmi törvényt. Mindemellett a korábbiakban kritizálta a rezsicsökkentést, a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat vagy az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok hatósági árstopját is. Az utóbbi két hétben ráadásul „javaslatot" tett arra, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket az ukrajnai háborúba, a kárpátaljai magyarokat pedig oroszbarátsággal vádolta meg, veszélyeztetve ezzel biztonságukat - emlékeztetnek.
