Belföld

Megtelt a Kossuth tér Orbán Viktor beszédére

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelőtt az Országház előtt.

Megtelt a Kossuth tér Orbán Viktor beszédére
Megtelt a Kossuth tér Orbán Viktor beszédére
Fotó: MH/Purger Tamás

A lobogót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.

Az eseményen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői.

Országszerte és a határon túl is számos ünnepi rendezvényt tartanak az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 174. évfordulója alkalmából.

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament előtt mondja el ünnepi beszédét. Ellenzéki pártok nagygyűléseket tartanak a fővárosban.

Megtelt a Kossuth tér Orbán Viktor beszéde előtt
Megtelt a Kossuth tér Orbán Viktor beszéde előtt
Fotó: MH/Purger Tamás

A budai Várban és a Múzeumkertben egész napos programokkal várják a családokat.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Százhetvennégy éve egy szabad, független Magyarország megteremtése volt a cél - emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen kedden Budapesten.

Tömeg a Kossuth téren
Tömeg a Kossuth téren
Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely: Szabad, független Magyarország megteremtése volt a cél 174 éve

Százhetvennégy éve egy szabad, független Magyarország megteremtése volt a cél - emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen kedden Budapesten.

Gulyás Gergely a XII. kerületi MOM Kulturális Központban kiemelte: ez a cél hosszú ideig nem valósulhatott meg. Magyarország 1989-90-ben vált szabaddá, és ma örülhetünk annak, hogy az ország szabad és független, „hogy mi döntünk arról, merre haladjunk, mi döntünk szabadon az ország sorsáról” - mondta.

Hangsúlyozta: ma béke van, bár az elmúlt 25 évben soha olyan közel nem éreztük a háború fenyegetettségét, mint most, amikor Magyarország szomszédságában harcok vannak. „Miközben tudjuk, hogy ki a felelős, ennek ellenére az országnak nem lehet más célja, mint hogy minél előbb béke legyen” - jelentette ki.

A miniszter Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című költeményéből idézett az először megválasztott országgyűlési képviselők küldetéséről. Felidézte: az első felelős minisztérium és az áprilisi törvények alapján létrejött nemzetgyűlés hatalmas lendülettel látott munkához, hogy a március 15-ei tizenkét pontot és a reformkor céljait megvalósítsa.

Hangsúlyozta: a rendelkezésükre álló rövid idő alatt máig ható munkát végeztek. Széchenyi új vasútfejlesztési tervet tett az asztalra, néhány hónap alatt létrejött, megalakult és működőképes lett a magyar honvédség, felállt a nemzeti bank és működni kezdett a bankóprés, megfogalmazták a kormányzati, miniszteri felelősséget - sorolta az eredményeket Gulyás Gergely.

Magyarország századok után újra saját kezébe vehette a sorsát, nagy erővel fogott hozzá, hogy új államot, új hazát teremtsen. Ám rövidesen rá kellett jönni arra, hogy nem elég megkísérelni felépíteni egy szabad országot, hanem ha rákényszerítik, a szabadságért harcolni is kell - jelentette ki.

Ebben a küzdelemben a miniszter szerint Magyarország megmutatta, milyen hatalmas teljesítményre képes. Mindenki számára váratlanul, de le tudta győzni a Habsburg Monarchia csapatait, 1849 júniusának elejére néhány erődítményt leszámítva az egész ország területéről kiverte őket.

A császár végül a cár segítségével katonai győzelmet tudott aratni, de a békét és a birodalmon belüli nyugalmat egészen az 1867-es kiegyezésig nem volt képes visszaszerezni. Bár a fegyveres küzdelemnek a honvéd csapatok vereségével vége lett, a magyarok így is „megakadtak a birodalom torkán”, és csak a kiegyezés, Magyarország jogainak részleges biztosítása hozta el a megnyugvást mindenkinek - tette hozzá Gulyás Gergely.

A miniszter beszédében fontosnak nevezte azoknak a kiemelkedő tevékenységeknek az elismerését, amelyek az ország, a város, egy szűkebb közösség vagy egy kerület életéhez tesznek hozzá. Örömét fejezte ki, hogy a hegyvidéki önkormányzat évről évre a nemzeti ünnepen díjazza a „közösséget működtető” teljesítményeket.

A XII. kerületben rendezett ünnepi megemlékezésen részt vett mások mellett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje, valamint Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) a kerület polgármestere is.

Simicskó: Március 15-e kiemelkedő pillanat volt

Minden nemzet életében vannak olyan kiemelkedő pillanatok, amikor hősök születnek, akik önfeláldozásból, küzdeni tudásból, hazaszeretetből örök példát adnak az utókornak. 1848. március 15-e ilyen nap volt - közölte a KDNP frakcióvezetője kedden lapunkkal. 

Simicskó István közleménye szerint megannyi híres és ismeretlen hazafi, aki az embert próbáló időben is meghallotta nemzete hívó szavát, bátran és önzetlenül állt ki a közös ügy mellett, legféltettebb kincsét, az életét áldozták fel a szabadságért, családja és nemzete jövőjéért. Tetteik, küzdelmeik, eredményeik, diadaluk és tragédiájuk a magyarság örökségét alkotják, a közös emlékezet részei, a nemzeti identitás meghatározói - emelte ki.

Hozzátette, hogy eltelhetnek évtizedek, évszázadok, a célok mégsem változtak: „egyenes derékkal kiállni nemzetünk szabadságáért, oltalmazni családunkat, megóvni az elesetteket és Istenre tekintve jobbá tenni a világunkat.”

„Múltunkból tanulnunk kell, hőseink példamutatásából pedig erőt merítenünk. Háborúk, világjárvány, és a mindezek okozta gazdasági nehézségek közepette is irányban tartjuk a kormányrudat, soha nem szem elől tévesztve azt, hogy honnan jöttünk és merre is tartunk” - írta a frakcióvezető.

Az 1848-49-es szabadságharc azt üzeni a mának, hogy az ország érdekét meg kell védeni, de ezt többféleképpen lehet megtenni. Van, amikor fegyvert kell ragadni, és van, amikor ki kell maradni egy háborúból - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kedden Budakeszin.

Menczer: Van, amikor fegyvert kell ragadni az ország érdekében, és van, amikor ki kell maradni a háborúból

Az 1848-49-es szabadságharc azt üzeni a mának, hogy az ország érdekét meg kell védeni, de ezt többféleképpen lehet megtenni. Van, amikor fegyvert kell ragadni, és van, amikor ki kell maradni egy háborúból - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kedden Budakeszin.

Menczer Tamás, aki a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje, Budakeszi március 15-ei megemlékezésén azt mondta, visszatekintve 1848-1849-re, látni, hogy a forradalom és szabadságharc az összetartozás, a szuverenitás szimbóluma.

Hangsúlyozta: „Csak akkor lehetünk győztesek, de akkor mindenképpen győztesek vagyunk, ha megőrizzük a nyelvünket, a kultúránkat, a hagyományainkat, ha megmaradunk magyarnak.”

Az államtitkár úgy fogalmazott: akkor vagyunk győztesek, ha cselekvőek vagyunk, erősek vagyunk és a nemzeti öntudat a helyén van.

A KKM államtitkára azt mondta: a forradalom és szabadságharc üzenete, hogy a magyar érdeket meg kell védeni, mert „ha mi nem védjük meg, akkor helyettünk nem védi meg senki”.

Kifejtette: a szomszédságunkban pusztító háború folyik. Két nappal ezelőtt a lengyel-ukrán határtól 20 kilométerre az oroszok megtámadtak egy katonai bázist, szakértők szerint azért, mert úgy gondolták, hogy ott külföldi fegyvereket tároltak. Mindez megerősíti a magyar kormányt abban, hogy helyes döntés kimaradni ebből a háborúból, és Magyarország sem katonákat, sem fegyvereket nem küld Ukrajnába, mert ez szolgálja az ország biztonságát. Az államtitkár kitért arra, hogy mivel Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a háborúból kimaradás szolgálja a Kárpátalján élő magyarok biztonságát.

Hozzátette, ha Magyarország a magyar-ukrán határon keresztül fegyvereket és katonákat szállítana, azok a rakéták, amelyek a lengyel-ukrán határ közelében csapódtak be, pillanatokon belül a magyarlakta területeken is lehullhatnának.

Potápi: A jövő és a múlt között kell választanunk

Április 3-án a jövő és a múlt között kell választanunk - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Bonyhádon az 1848-as forradalom évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Potápi Árpád János, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője és a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje, hozzátette: az országgyűlési választáson azok között kell választani, akik „megtagadták a magyarságot, a nemzetegyesítést és azok között, akik a békés, nemzetegyesítő munkát elvégezték az elmúlt 12 évben”.

Felidézte, hogy a magyarság története folyamatos szabadságküzdelmek története volt; Bocskai, Bethlen, Rákóczi, a 48-as hősök, az 56-os forradalmárok valamennyien a nemzeti függetlenség megteremtéséért, a hit megtartásáért, és a béke eléréséért harcoltak.

„Nekünk, ma élő magyaroknak sincs más feladatunk, minthogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy hazánk szabadon éljen, és béke legyen az országunkban” - mondta, hozzátéve, hogy a 48-as forradalmárok egyik legfontosabb követelése az volt, legyen béke, szabadság és egyetértés.

„Az elmúlt 12 évben mindent megtettünk azért, hogy hazánk fejlődjön, megtartsa függetlenségét és egyesítse a magyarságot, bárhol is éljenek tagjai a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban” - közölte.

Azt mondta, lehetőséget teremtettek minden magyar embernek arra, hogy megkapja vagy visszakapja a magyar állampolgárságot. 2010 óta csaknem egymillió 200 ezren tettek állampolgársági esküt, közülük 456 ezren regisztráltak az április 3-i országgyűlési választásra - ismertette.

Arról is beszélt: nem lehet megfeledkezni arról, hogy a szomszédságunkban háború folyik. „Elítélünk minden agressziót, és úgy valljuk, hogy a háborús helyzetek megoldása csak a béketárgyalás lehet” - mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, és „megadunk minden tőlünk telhetőt a menekülteknek”. Arra kérte a jelenlévőket, hogy adományokkal támogassák a Híd Kárpátaljáért segélyprogramot.

A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban rendezett ünnepségen Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP), Bonyhád polgármestere munkássága elismeréséül Perczel-díjat adott át Németh Lídia volt Tolna megyei tiszti főorvosnak. A Völgységi Tehetséggondozó Egyesület Völgység Talentuma díját öt diák vette át Takács Lászlónétól, az egyesület alelnökétől.

A népszámlálás és a választás kihívásait említette üzenetében Kelemen Hunor

A Romániában hétfőn elkezdődött népszámlálás és az április 3-ai magyarországi parlamenti választások kihívásait említette március 15-ei üzenetében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese.

Az MTI-hez kedden eljuttatott üzenetben Kelemen Hunor megemlítette: a következő tíz évben meg fogja határozni a magyar közösség helyzetét az, hogy hány magyart regisztrálnak a népszámláláson.

„Akkora lesz a súlyunk, ahányan vállaljuk etnikai, anyanyelvi és felekezeti identitásunkat, ahányan vállaljuk magyarságunkat” - jelentette ki. A magyarországi választásról szólva megemlítette: az elmúlt tizenkét évben az erdélyi magyar közösség mellett állt a magyar kormány.

„A választás tétje nem kevesebb, mint hogy az a kormány folytassa munkáját Magyarország élén, amelynek fontos az erdélyi magyarok ügye” - közölte.

Kapcsolódó írásaink