Belföld

A baloldal konkrét javaslatokkal kacsintgat a háború felé

Dömötör Csaba: Akik Gyurcsány Ferenc tüze körül gyülekeznek, azok olyan politikát akarnak, amely az elmúlt tizenkét év legfontosabb eredményeit, de leginkább az ország biztonságát veszélyezteti

A magyar érdekeket folyamatosan támadó hazai baloldallal szemben a kormány legfontosabb alapelve az, hogy senki nem fizettetheti meg a magyar családokkal egy olyan háború árát, amelynek nem vagyunk hadviselő felei. Az uniós tárgyalások során ezért a kormány biztosan nem támogat olyan háborús szankciókat, amelyek károsan érintik a családokat – hangsúlyozta lapunknak Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

A baloldal konkrét javaslatokkal kacsintgat  a háború felé
Még békeidőben sem érdemes rájuk bízni az ország vezetését, nemhogy a mostani helyzetben – mondta a miniszterhelyettes az ellenzékről
Fotó: MH/Katona László

– Értékelné a szomszédunkban kialakult helyzetet a legfrissebb hírek tükrében?

– Ez a háború a közvetlen szomszédságunkban zajlik, olyan dolgok történnek, amelyeket két héttel ezelőtt még elképzelni sem tudtunk, kétszáz kilométerre a magyar határtól rakéták csapódtak be. A legfontosabb célunk nem lehet más, mint a magyarok biztonsága, az, hogy kimaradjunk ebből a konfliktusból. Most különösen számít, hogy higgadt, körültekintő döntésekre képes kormánya van a Magyarországnak, nem pedig olyan, amelyik kapkod, összevissza beszél, és meggondolatlanul cselekszik.

– Mi a véleménye a baloldali politikusok háborúval kapcsolatos kijelentéseiről?

– Megszokhattuk már az izgágaságot a baloldaltól, különösen a miniszterelnök-jelöltjüktől, de tudniuk kellene, hogy egy háborús helyzetben minden sokszorosan nyom a latban. Márki-Zay Péter először azt javasolta, küldjünk fegyvereket és katonákat a háborús övezetbe, mindezt úgy, hogy a NATO egyébként egyértelművé tette, nem fog részt venni a hadműveletekben. Ezeknek a baloldali javaslatoknak nincsen támogatottságuk Magyarországon, a magyarok békét akarnak. Nehéz eldönteni, hogy a kapkodás ihlette ezeket a javaslatokat, vagy a kormány politikáját akarták minden áron tagadni, esetleg külföldi elvárásoknak akartak megfelelni. A végeredmény szempontjából mindegy, hiszen amit javasolnak, az ellentétes a magyar érdekekkel.

– Veszélybe kerülhet-e a magyar családok energiaellátása? Az ellenzék elzárná az oroszoktól jövő gáz csapját.

– Valóban javaslatot tettek erre, tehát a baloldal az energiaszektorra is kiterjesztené a szankciókat. Sajnos figyelmen kívül hagyják azt az alapvető körülményt, hogy hazánk mind gáz-, mind olajellátását tekintve nagyban függ az Oroszországból érkező importtól. A magyar gázfelhasználás nyolcvanöt százaléka orosz import, és a magyar háztartások ugyanennyi százaléka használ gázt. Ezt az importot rövid távon nagyon nehezen lehetne helyettesíteni, ha egyáltalán meg lehet oldani. Ehhez infrastruktúra is kellene, illetve elegendő eladásra kínált mennyiség, megfizethető áron. Ezek a feltételek most nem adottak. Amikor a baloldal ilyen javaslatokat tesz, igazán megmondhatná, szerintük honnan kellene pótolni ezt a gázt, és ki fizetné az ebből fakadó tetemes többletköltségeket.

Ha pedig nem tudnak megoldást mondani, akkor mondják ki, hogy a többségében import gázzal fűtött magyar háztartásokat szerintük ugyan mivel kellene fűteni. A kőolajellátásunkat tekintve is magas a kitettségünk, az importunk hatvannégy százaléka Oroszországból érkezik. Ez technológiai kitettséget is jelent, hisz a százhalombattai finomító orosz importra van beállítva. Ezen változtatni bizony nem pár óra kérdése. Aki ilyen körülmények között az energetikai ügyeket is felvenné a szankciók listájára, az vagy nincs tisztában az alapvető körülményekkel, vagy tisztában van velük, de nem a magyar érdekek alapján cselekszik. A baloldallal szemben a kormány legfontosabb alapelve az, hogy senki nem fizettetheti meg a magyar családokkal egy olyan háború árát, amelynek nem is vagyunk hadviselő felei.

– Sokszor elmondták, hogy ki kell maradni a konfliktusból. Mennyi az esélye annak, hogy mégis közvetlen veszélybe kerülünk?

– A háború alakulására nincs túl sok ráhatásunk. Az sajnos egyáltalán nem kizárható, hogy a harcok egész Ukrajna területére kiterjedjenek, akár Kárpátaljára is. Minden eshetőséggel számolnunk kell, de ez a fő célon nem változtat. Nem akarunk belesodródni ebbe a konfliktusba. Békepártiak vagyunk, miközben az ellenzék konkrét javaslatokkal kacsintgat a háború felé.

– A magyar haderő fejlettsége, felkészültsége mire lenne elegendő?

– Rendkívül legyengült haderőt örököltünk 2010-ben, mindössze tizenhét tartalékos katona volt, ma ez a létszám tizenegyezer. A tiszti állomány azóta kétszeres, az altiszti és legénységi állomány pedig két és félszeres béremelésben részesült, emellett eszközöket is sikerült beszereznünk. Volt mit fejleszteni, mivel 2003 és 2010 között harmadára csökkent a kiképző- és vadászrepülők száma, drasztikusan csökkent a harckocsik, a tüzér- és légvédelmi eszközök mennyisége. A tüzérségi kapacitásokat szinte a nullával tették egyenlővé a baloldali kormányok. Az elmúlt években viszont a Zrínyi-programban évtizedek óta nem látott haderőfejlesztés indult meg, többek közt új csapatszállító- és kiképzőgépeket, Leopard harckocsikat, páncéltörő eszközöket is beszereztünk. A következő években további új, modern technológiát képviselő eszközök érkeznek. A védelmi képességeink most sokkal erősebbek, mint pár évvel ezelőtt. A békéhez erő is kell.

– Hány menekült érkezhet hazánkba, és az ellátórendszer felkészült-e a fogadásukra?

– Nemcsak Kárpátaljáról, hanem belső Ukrajnából is jönnek menekülők, akiknek a fogadására felkészült a magyar állam. Lengyelország után hozzánk érkeznek a legtöbben, eddig már több mint száznyolcvanezren. Számukra a határ menti településeken segítségpontok jöttek létre, több helyen huszonnégy órás orvosi ügyelettel. A katasztrófavédelem felméri azok számát, akik szállásra szorulnak, és segít nekik oda eljutni, a MÁV ingyenes utazást biztosít, és különvonatokat is indított. A segélyvonalon már most több mint félmilliárd forint adomány gyűlt össze. Ezt az egész műveletet a nemzeti humanitárius tanács koordinálja. Ők felelnek azért, hogy a beérkező adományok a lehető leggyorsabban a megfelelő helyre kerüljenek. Arra is létrejött már egy munkacsoport, hogy azok a menekülők, akik dolgozni szeretnének, mihamarabb munkába állhassanak. Egyébként az eddigi tapasztalatok szerint a bajbajutottak hetven-nyolcvan százaléka továbbutazik más országokba.

– A háború miatt Európa jelentős gazdasági visszaesésnek néz elébe. Milyen válságkezelési intézkedésekkel készülnek itthon?

– Minden uniós országnak át kell tekintenie a helyzetet a háború függvényében. Észnél kell lennünk az uniós tárgyalóasztaloknál, nem támogatunk olyan szankciókat, amelyek a magyar családokkal fizettetnék meg a háború árát. Timmermans brüsszeli biztos például drasztikusan korlátozná az energiaimportot, és arra kéri az európaiakat, használjanak kevesebb gázt. Európai szintre emelt Márki-Zay-politika a legkárosabb fajtából. Azzal, hogy Európát gazdasági és fűtési értelemben gúzsba kötnék, nem oldják meg a problémát, teremtenének viszont újakat. Ez nagyon nem jó irány. Arról nem is beszélve, hogy amikor ezeket a javaslatokat előterjesztik, figyelmen kívül hagyják Közép- és Kelet-Európa energiafüggőségét. Hollandia lehet, hogy könnyen megoldja máshonnan az energiaimportot, de a mi térségünk országai aligha.

– Mi az április 3-i választás tétje?

– Az a legfontosabb, hogy lesz-e továbbra is olyan kormánya hazánknak, amelyik képes megőrizni az ország biztonságát, képes folytatni azt az országépítő munkát, amelyet tizenkét éve megkezdtünk. A biztonság most minden további munkának alapfeltétele, egyben a következő évek legfontosabb alapértéke.

– A közvélemény-kutatások a Fidesznek kedveznek, Márki-Zay Péter megítélése például mélyponton van. Optimista a választási győzelmet illetően?

– Optimista vagyok, de nem azért, mert közvélemény-kutatásokkal kelek és fekszem. Egész egyszerűen azt tapasztalom, hogy a legtöbben tudják, mekkora a tét a választáson. Mára mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a baloldal semmit sem tudott változtatni a 2010 előtti kudarcpolitikán. Ennek tetejébe két lábbal szálltak bele különböző társadalmi csoportokba. S ha ez nem lenne elég, most az ország biztonságát veszélyeztetik. Akárhogy nézem, ez egy veszélyes brigád. Még békeidőben sem érdemes rájuk bízni az ország vezetését, nemhogy a mostani helyzetben.

– A gyermekvédelmi népszavazáson milyen eredményre számít?

- Magas részvételre és masszív eredményre, amelynek folyományaképp a brüsszeli intézmények nem akarnak majd beleavatkozni a gyermekvédelmi szabályozásunkba, amely egyébként sem uniós hatáskör.

– Folytatódni fognak a kormány elleni brüsszeli támadások április után is?

– Ha így lesz, akkor az pótcselekvés lesz. Az orosz katonai támadás után most nem ideológiai kérdésekkel kellene foglalkozniuk, hanem azzal, hogy fenntartsák az EU biztonságát, és mérsékeljék a háború gazdasági kárait. Önmagában is abszurd egyébként, hogy közös fellépést, nagyobb áldozatvállalást sürgetnek Brüsszelből a háború ügyében, de még azokat a pénzeket sem adták ide nekünk a helyreállítási alapból, amelyekről még a járvány elején született döntés. Jó lenne, ha új fejezet kezdődne az európai politikában, olyan fejezet, ahol a közös biztonságunk, valamint a nemzetállami jogok és hatáskörök tiszteletben tartása elsőbbséget élvez. Az is jó lenne, ha a brüsszeli döntéshozók képesek lennének arra, hogy érvényesítsék Európa érdekeit még akkor is, ha más nagy nemzetközi szereplők elvárásainak kereszttüzébe kerülnek. Ez igaz a védelempolitikára és a gazdasági szankciók kérdésére is.

– A Fidesz-kormány családpolitikai intézkedései minden más, minket érő támadás ellenére nemzetközi elismerésnek örvendenek. Várható-e további bővítés?

– Ha marad ez a kormány, akkor biztosan. Politikai ellenfeleink leépítenék a családtámogatási programokat. Leginkább abban lenne más, hogy nem kötnék munkavégzéshez a családtámogatásokat. Ezért kritizálták például az adókedvezmények rendszerét is. Ha ehhez hozzányúlnának, akkor a munkaalapú társadalom legfontosabb alapelvéhez nyúlnának hozzá. Nem lenne jó erre az útra lépni, már csak azért sem, mert a mostani családtámogatási programnak is köszönhető, hogy az elmúlt évben mind a házasodási, mind a gyermekvállalási hajlandóság jelentősen növekedett.

– Ha újra győz a Fidesz, milyen reakcióra számítanak az ellenzéktől?

- Leginkább arra, hogy megint a választási körülményeket fogják hibáztatni. Valójában már el is kezdték ezt, miközben tudják, hogy a szabályok lényegüket tekintve sok éve nem változtak. Látszik, hogy maguk sem optimisták
a várható eredményekkel kapcsolatban. Bárhogy is legyen, ha most is jobboldali győzelem születik, akkor végleg vereséget szenvedhet az a baloldal, amely az elmúlt évtizedekben folyamatosan a magyar érdekeket támadta.

– A fővárosban egyre több baloldali politikus neve merül fel a zuglói parkolási botrány kapcsán, friss hírek szerint már a főpolgármesterig érnek a korrupciós szálak. Belebukhat Karácsony Gergely a korrupciós ügyekbe?

– Az igazságszolgáltatás dolga dönteni a következményekről, de ezek az ügyek azt üzenik, a közpénzekhez való viszonyulás semmit sem változott a baloldalon. Privatizálnának és közpénzszivattyúkat állítanának csatasorba. Ez vezetett oda, hogy a kormányzásuk alatt a stratégiai ágazatokban jelentősen csökkent a nemzeti
tulajdon nagysága. A pénz eltűnt, de szinte semmi sem épült. Nekünk sikerült ezt visszafordítanunk, ennek köszönhető, hogy hétezermilliárd forinttal, másfélszeresére nőtt a nemzeti tulajdon nagysága.

– Az MSZP-ből kiugrott Bangóné Borbély Ildikó azt állítja, többen is vannak a baloldalon, akik belülről gyengítik az ellenzéki pártokat, és nem a saját győzelmükre játszanak. Ez is azt jelzi, hogy már látják a vereségüket?

– A baloldalon mindig is volt hagyománya a marakodásnak és a torzsalkodásnak, de ez jobb, ha nem téveszt meg minket. Akik Gyurcsány Ferenc tüze körül gyülekeznek, azok olyan politikát akarnak, amely az elmúlt tizenkét év legfontosabb eredményeit, de leginkább Magyarország és a magyar családok biztonságát veszélyezteti. Az elmúlt években ez az ország minden nehezítő körülmény ellenére sokat ment előre, és visszaszerezte az önbecsülését. Tényleg van mit megvédenünk.

Kapcsolódó írásaink