A kormány ellenezni fogja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra

Az orosz-ukrán háború és a gazdasági szankciók hatásait már egész Európában érezni lehet, emlékeztet a KTK, hozzátéve: az Európai Unióban éles vita bontakozott ki az Oroszországot sújtó jövőbeni büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, s a már életbe léptetett szankcióknak is súlyos gazdasági következményei vannak az EU határain belül, így Magyarországon is.

„Vannak, akik az energiaszektort is bevonnák a szankciók körébe. Ez hazánknak aránytalanul nagy károkat okozna” - hangsúlyozza a közlemény, hozzátéve: a magyar kőolajimport 64 százaléka Oroszországból érkezik, a magyar gázfelhasználás 85 százaléka orosz import, s e.nnek jelentőségét jól érzékelteti, hogy a magyar háztartások 85 százaléka használ gázt.

„Vannak, akik a paksi atomerőműre, illetve annak bővítésére is kiterjesztenék a szankciókat. Nekik is tudniuk kell, hogy amennyiben a paksi atomerőmű által megtermelt áramot máshonnan kellene beszereznünk, akkor a családok rezsiköltsége évi 264 ezer forinttal növekedne. Ez a jelenlegi szint négyszerese. Mindezeken túl a szankciók lebegtetése pénzügyi spekulációk célpontjává teszi a forintot” - emeli ki a közlemény, amely azt is leszögezi: a magyar kormány a nemzetközi fórumokon a lehető leghatározottabban ellenezni fogja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, mert „ez a magyar gazdaság és a magyar emberek érdeke”.

„Elítéljük Oroszország katonai beavatkozását. Támogatjuk a béke megteremtését célzó uniós és NATO-erőfeszítéseket. Azt azonban nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg” - hangsúlyozza a KTK.