Belföld

A magyarok többsége nem ért egyet a baloldallal az ukrán háború ügyében

A megkérdezettek 91 százaléka úgy látja, hogy mérsékelni kell a feszültségeket az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban – állapítható meg a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. A felmérés feltérképezte, hogy a magyar lakosság kit tart felelősnek a fegyveres konfliktus elmérgesedéséért, mit gondol hazánk Oroszországhoz fűződő viszonyáról, valamint a Magyarország által követendő irányról a kialakult válsághelyzettel összefüggésben.

A magyarok többsége nem ért egyet a baloldallal az ukrán háború ügyében
Századvég: A megkérdezettek 91 százaléka úgy látja, hogy mérsékelni kell a feszültségeket az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban
Fotó: Sergey BOBOK / AFP

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával

Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus nem tekinthető újkeletűnek. A Krím-félsziget 2014-ben bekövetkezett orosz megszállása óta a két ország viszonyában állandósult a feszültség, így a február végén kezdődő – Oroszország által foganatosított – ukrajnai katonai műveletek az elhúzódó válság újabb fejezeteként értelmezhetők. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései eszkalálták a szóban forgó konfliktust, kevésbé meglepő, hogy a magyar megkérdezettek körében összességében többen tartják felelősnek Oroszországot (32 százalék) a helyzet elmérgesedéséért, mint a Zelenszkij vezette Ukrajnát (13 százalék).

A felmérés rávilágít azonban arra, hogy a magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért, melynek hátterében feltehetően az áll, hogy a közvélemény a fegyveres konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazza, elkerülve annak európai méretűvé válását.

A magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért
A magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért
Fotó: Századvég

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott, békés viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt. Ennek megfelelően mindössze a válaszadók 25 százaléka látja úgy, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná, míg az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást.

Az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást
Az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást
Fotó: Századvég

Ehhez hasonlóan a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) szerint Magyarország elmúlt években kialakított viszonya Oroszországgal a jelen helyzetben előnyös hazánk békéjének és biztonságának megőrzése, Magyaroroszág háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A közvélemény továbbra is a konfliktus békés rendezésének pártján áll

A baloldali pártok, illetve a velük szimpatizáló médiumok egy része az Oroszország elleni agresszív fellépést szorgalmazzák. A kutatás alapján megállapítható azonban, hogy – a Századvég februárban mért adataival egyezően – 10-ből 9 magyar (90 százalék) úgy gondolja, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolása áll az első helyen.

Magyaroroszág háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg
Magyaroroszág háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg
Fotó: Századvég

Azoknak az aránya, akik Putyin orosz elnök megbüntetését ennél fontosabb, sürgetőbb feladatnak tartják, 9 százalékra tehető. Kijelenthető továbbá, hogy a válaszadók 91 százaléka úgy véli, hogy a kialakult szorongatott helyzetben Oroszország fenyegetése nem segít, inkább a feszültségek mérséklésére van szükség, ezzel szemben 6 százalékuk nem ért egyet ezzel az állítással.

Összességében leszögezhető, hogy a magyar lakosság az orosz-ukrán válság kérdésében valamennyi közéleti szereplőtől önmérsékletet vár el, és a konfliktus józan megközelítését sürgeti.

Kapcsolódó írásaink

Vége a béketárgyalásnak, hamarosan jön a harmadik

Ā„Lavrov: Ukrajna nem önálló ország Az oroszok megkezdték több város kegyetlen ostromát - Az oroszok elfoglalták Herszont, az ukránok szerint még folyik a harc - Zelenszkij: Az ukrán nép meghiúsította Oroszország álnok tervét + VIDEÓK