Belföld

„A kommunizmus gyilkos eszme”

A kommunizmus egy gyilkos eszme, megvalósítási kísérletei eddig mindig és mindenhol véres önkényuralomba torkolltak - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján pénteken Budapesten.

„A kommunizmus gyilkos eszme”
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Nemzeti vértanúk emlékművénél Budapesten, a Vértanúk terén
Fotó: MTI / Soós Lajos

Kövér László a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Kisgazda Polgári Egyesület a Nemzeti vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésén azt mondta, napjainkban is terjednek és fertőznek „a kommunista vírus különféle mutánsai” a teljes nyugati világban.

A kommunizmusról nyugat-európai szellemi vírusként beszélt, amely német szellemi termékként született, majd 1848-ban A kommunista kiáltvány formájában Londonból érkezett.

Szerinte a mutánsok jellemzője mindig ugyanaz, bármilyen divatos jelszavak leple alatt is érkeznek: dühödt keresztényellenség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és az emberek anyagi kifosztására irányuló körmönfont és kíméletlen törekvés.

A kommunista eszme 21. századi hívei - nevezzék bárminek is önmagukat - ugyanazt akarják, mint a 20. századi elődeik: az államok felszámolását, a családok és a középosztály felbomlasztását és a magántulajdon megszüntetését - fogalmazott.

Kövér László közölte, ennek hívei azért akarják mindezt, mert totális és globális hatalmat akarnak maguknak, másoknak pedig totális és globális rabságot.

A politikus azt mondta, a nyugati világ gúzsba kötését célzó kommunista gyökerű, új, totális és globális hatalmi törekvéseknek a legfőbb akadályai a nemzeti államok, a férfi és a nő szeretetközösségén alapuló családok, a demokrácia társadalmi biztosítékát képező középosztályok és az emberek magántulajdona.

A házelnök szerint a magyarok csak akkor maradhatnak szabadok, ha a magyar állam független és cselekvőképes marad, ha a családok tovább gyarapodnak, ha a magyar emberek értékteremtő munkájának haszna elsősorban a magyar köz- és magántulajdont gyarapítja.

„Ha nemzeti középosztályunk és a társadalmi többség szavazataikkal meg tudják védeni demokratikus rendünket a kommunistákat és fasisztákat egyidejűleg képviselő és ezért egymással szövetkező politikai szélsőségektől” - mondta.

Szólt arról is, hogy az emlékezés mellett az a legnagyobb elégtétel, amit a kommunista múlt áldozatainak adni lehet, hogy „megőrizzük a magyar szabadságot a jövő nemzedékei számára”.

Megemlékezett Kövér László az 1956-os sortüzek áldozatairól, valamint arról, hogyan érintette a határon túli magyarok életét a kommunizmus.

Nem feledhetjük el a szovjet Gulág munkatáboraiba hurcolt kárpátaljai magyarokat, a kommunista vérengzések áldozatául esett délvidéki magyarokat, az évtizedekig kollektív bűnösöknek bélyegzett felvidéki magyarokat, valamint a romániai kommunista diktatúra kiemelt célpontjaiként kezelt erdélyi magyarokat sem - mondta.

Kövér László szerint emlékezni kell a kommunista eszme nevében ítélet nélkül meggyilkoltakra, a vallatószobák falai között megkínzottakra, a kicsikart beismerő vallomásokra, a koncepciós perekben elítéltekre, az internálótáborokban éhezőkre, az elmegyógyintézetekben kényszergyógykezeltekre, a szétszakított családokra, az árván maradt gyermekekre, továbbá azokra is, akiktől egy élet munkájának gyümölcsét vették el, és tették őket földönfutóvá, akiknek derékba törték a pályáját, akik elől elrekesztették az előrejutás lehetőségét.

Felidézte Benkő Zoltánnak, a Recski Nemzeti Emlékpark Alapítvány egyik alapítójának életútját, akit a kommunisták azzal kínoztak a recski munkatáborban, hogy gúzsba kötötték.

Az Országgyűlés elnöke elmondta, Magyarország első kommunisták általi gúzsba kötése 1919-ben 133 napig, míg a második, 1947-től kezdve több mint negyven évig tartott. Értékelése szerint a magyar történelemben a kommunisták országlása mindkét alkalommal tragédiának bizonyult.

Magyarország 1990-ben a békés és demokratikus rendszerváltoztatás révén megszabadult a kommunista gúzsba kötöttségtől és további húsz évnek kellett eltelnie, míg Magyarország kigyógyult mindennek következményeiből is, azaz 2010-ben békés és demokratikus módon, a választópolgárok többségének akaratából lezárhatta a posztkommunizmus korszakát is - közölte.

Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés fideszes korelnöke elmondta, hogy amikor 1945 novemberében a kisgazdák megnyerték a választást, az az egész polgári társadalom igenmondása volt arra, hogy demokratikus Magyarországot és magyar jövőt szeretne. Hozzátette: amikor Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát „lefogták”, a legkisebb falvakban is értették, hogy új világ, a bolsevizmus világa kezdődik, amelyben nem a demokratikus magyarországi pártok döntenek, hanem a külföldi hatalmak.

Ekkor elképzelhetetlen volt az, ami 12 éve valóság, hogy létrejön egy Magyarország, amit nemcsak egyszerűen kiírnak a térképre, hanem ha mond valamit, annak súlya van - mondta. Szerinte a következő hetek arról szólnak, lesz-e elég erő ahhoz, hogy ne engedjék szétrombolni az elmúlt 12 év eredményeit.

Kijelentette, a 20 éve létrejött politikai szövetségnek április 3-án nem csupán lehetőség, hanem kötelesség a győzelem.

A beszédeket követően a 2019-ben újraállított Nemzeti vértanúk emlékművénél a házelnök mellett koszorút helyezett el a többi között a Kisgazda Polgári Egyesület nevében Turi-Kovács Béla és Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, továbbá Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.

A megemlékezésen több tucat budapesti diák vett részt, az online közvetítésbe pedig Kárpát-medencei középiskolák diákjai is bekapcsolódtak a tanórákon.

Február 25-e 2000 óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja, 1947-ben ezen napon hurcolták el Kovács Bélát a szovjetek hamis vádakkal.

Kapcsolódó írásaink