Belföld

Ködösít a tanári sztrájkbizottság

Az újabb, jelentős béremelésről szóló határozott ígéret ellenére a baloldal és a szakszervezetek lázítják a pedagógusokat. Érdemben nem szigorított a kormány az ágazati munkabeszüntetés szabályain

Eddig is be kellett pótolni a munkabeszüntetés miatt kimaradt tananyagot a sztrájkban érintett iskoláknak, mint ahogy a gyermekfelügyelet biztosítása is régi szabály. A polgári engedetlenségi akciók mögött álló tanári sztrájkbizottság jogfosztást és szigorítást emlegetve hergeli a pedagógusokat, miközben erről szó sincs. Az iskolák döntő többségé­ben rendben folyik az oktatás.

Ködösít a tanári sztrájkbizottság
A február 15-i figyelmeztető sztrájk jogszerűtlen volt
Fotó: A PDSZ Facebook-oldala

Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a minap a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog korlátozása miatt. Úgy tűnik, a lázongó érdekképviseletek nem hagyják annyiban, és tovább hergelik a tanárokat, mit sem törődve azzal, hogy az iskolai és óvodai dolgozók nyolcvan százaléka nem óhajtott részt venni az általuk szervezett – egyébként is törvénytelen – munkabeszüntetésben.

Bár a kétórás figyelmeztető sztrájk súlytalan maradt, néhány intézményben a mai napig polgári engedetlenségi akciókat tartanak. Megjegyzendő: bár a baloldali média komoly ellenállási mozgalomként emlegeti ezeket, valójában az ország hatezernél is több iskolája közül nagyjából egy tucat helyszínen nem veszik fel a munkát a tanárok, és ott sem teljes tantestületekről van szó.

Túl azon, hogy a tiltakozók béremelést és munkateher-csökkentést követelnek, most már azt is felróják a kormánynak, hogy elvette a sztrájkjogukat. A kormány ugyanis két hete rendeletben szabályozta, hogy iskolai sztrájk esetén a gyakorlatban mi a teendő. A sztrájkbizottság mindezt újdonsült jogfosztásként értelmezi, azt hangoztatva, hogy a szabályozás ellehetetleníti az akciót, aminek szerintük csak akkor van értelme, ha „tényleges fennakadáshoz” vezet.

Nem tetszik nekik például, hogy a sztrájkkal érintett napokon gyermekfelügyeletet kell biztosítani a diákoknak. Ezzel pedig nemcsak az a baj, hogy figyelmen kívül hagyják a tanulók és szüleik érdekeit – akárcsak az érettségi bojkottra szólításkor –, de szigorításként igyekeznek eladni a szabályozást, holott az aligha jelent érdemi újdonságot. Nem beszélve arról, hogy már a pályára készülők számára egyértelmű: olyan munkáról van szó, amelynél – az egészségügyhöz hasonlóan – a munka megtagadása észszerű okok miatt csak korlátozottan lehetséges.

Munkabeszüntetés esetén a köz-nevelési intézményekben eddig is gondoskodni kellett a gyerekek napközbeni felügyeletéről. Nem meglepetés az sem, hogy pótolni kell a sztrájk miatt elmaradt órák tananyagát, ha ez másként nem oldható meg, akkor akár az órák új időpontban való megtartásával. A sztrájkban résztvevők munkabérét is le kell vonni az érintett időszakra, sőt a hiányzó tanulók távollétét is igazolni szükséges. Érdekes lenne, ha mindezt nem tudták volna betéve az érdekvédők, akik az elmúlt évek során számtalan alkalommal fenyegetőztek már munkabeszüntetéssel, sőt 2016-ban tartottak is sztrájkot, és lényegében azóta is egyfolytában a sztrájkköveteléseikről egyeztetnek a szaktárcával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nem kérdés, hogy a mostani felhajtás politikai érdekeket szolgál. Ezt támasztja alá, hogy a hó eleji akciót megelőzően a sztrájkbizottság Dobrev Klárával egyeztetett, majd előkerült egy olyan belső útmutató, amelyben kék szalag kitűzésére kérték a résztvevőket, márpedig ez az utóbbi időben a baloldal kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter védjegyévé vált.

Egyébként az életpályamodellhez kötődő, ötven százalékos béremelés óta 2020-ban újabb tíz százalékot (szakképzésben harminc százalékot) kaptak a tanárok, majd idén januárban – továbbra is a járvány, illetve gazdasági világválság alatt – ismét tíz százalékkal emelkedtek a fizetések, jövőre pedig további, nagyobb arányú emelés is várható.

Megkerestük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, aki azt mondta lapunknak, tiszteletben tartják a sztrájkolók jogait, így az NPK nem ad a tagjainak javaslatot vagy állásfoglalást ezzel kapcsolatban. Hozzátette: szerinte a választások után minél hamarabb tárgyalni kell a pedagógusok jövőjét meghatározó kérdésekről, de nem tartja valószínűnek, hogy április előtt döntés szülessen ezekben a kérdésekben.

A pedagóguskar elnöke szerint fontos, hogy az egyösszegű bérrendezés mellett a bérpozíció hosszú távon is fennmaradjon, valamint, hogy legyen lehetőség differenciálásra a fizetések terén. „A munkaidőnek fixnek kell lennie, véleményünk szerint a köznevelésben heti 22 óra tanítással, hogy mellette maradjon idő és energia egyéb feladatokra, pél-dául tehetséggondozásra, hátrányok kompenzálására, felzárkóztatásra, közösségépítésre vagy szabadidő szervezésére” – fűzte hozzá Horváth Péter.

Kapcsolódó írásaink