A választási kampány szombaton indulhat

Szombaton kezdetét veszi a 2022-es választásokat megelőző ötvennapos kampányidőszak, amely a választások napján urnazárásig tart, és ugyancsak február 12-től kezdhetik meg a pártok és a jelöltek az ajánlólevelek gyűjtését, amire két hetük lesz. Az április 3-i országgyűlési választáshoz és a vele egy napon tartott országos népszavazáshoz kapcsolódó szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket már január 27-e óta be lehet nyújtani a választási irodáknál.

Az MTI összefoglalója szerint a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis az idei parlamenti választás és népszavazás esetében január 27-től lehet ezeket a választási kérelmeket – átjelentkezés, külképviseleti szavazásra jelentkezés, mozgóurna-igénylés – benyújtani a választási irodákhoz. Emellett folyamatosan benyújthatók már a választás kitűzésének napjától, azaz január 11-től a nemzetiségi névjegyzékbe vételre vagy abból való törlésre, az akadálymentes szavazókör igénylésére, a Braille-írásos szavazósablon igénylésére, a személyes adatok kampánycélú kiadásának megtiltására vonatkozó kérelmek is. Ezeket személyesen, levélben, vagy online lehet intézni a www.valasztas.hu oldalon.

Mint ismert, Áder János köztársasági elnök január 11-én tette közzé, hogy idén április 3-án lesznek a négyévente esedékes országgyűlési választások, amelynek lebonyolítását több törvény és miniszteri rendelet szabályozza.

Az alaptörvény rögzíti: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, nincs azonban választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság ebből kizárt. Az alaptörvény meghatározza a választás alapelveit is: az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson választják.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény rögzíti, hogy az ország­gyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Egyéni választókerületi jelölt párt jelöltjeként vagy függetlenként indulhat, országos listát pedig párt vagy országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Előbbi kritériuma, hogy legalább tizennégy megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben tudjon önálló jelöltet állítani, míg utóbbié az, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább egy százaléka, de legfeljebb 1500 fő ajánlja a nemzetiségi listát.

A törvény azt is kimondja, hogy közös jelöltek esetén közös lista állítható. Szavazni egyéni választókerületi jelöltre és pártlistára vagy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára lehet. Egyéniben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta, míg a listás és nemzetiségi mandátumokat a szavazatok arányában matematikai módszerrel osztják szét.

A választások további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) foglalja össze. Ez rögzíti a választási eljárás alapelveit is, úgymint a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága. Foglalkozik emellett a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással (így például a külképviseleti, valamint a levélben szavazás szabályaival), a szavazatszámlálással, az eredmény megállapításával és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyvben ugyancsak vannak a választásra vonatkozó szabályok. Büntetendő például, ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, jogosultság nélkül szavaz, jogosulatlanul ír alá ajánlóívet, vagy azon hamis adatokat tüntet fel. Jogszabálysértő az is, ha valaki az arra jogosultat a választásban erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással próbál befolyásolni, illetve ha valaki a szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé. Jogszabályba ütközik a szavazás titkosságának megsértése is.

A 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselő-választás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szól, és egyebek mellett rögzíti a kampánytámogatás mértékét, amely legutóbb, a 2018-as választáson 5,140 millió forint volt.

Mint ismert, idén az ország­gyűlési választásokkal egy időben tartják a gyermekvédelmi népszavazást is, így mintegy hétmil-liárd forintot spórol meg a központi költségvetés.