Komolytalan katonai szakpolitikus: Vadai, a baloldal Leia hercegnője

Nemrég hivatalossá vált: Vadai Ágnes DK-alelnök az egyesült baloldal honvédelmi témafelelőse, ahogyan ők fellengzősen nevezik, „szakpolitikai kabinetvezetője”, gyakorlatilag az árnyékkormány minisztere. Nézzük, hogyan jutott el idáig Vadai, illetve a baloldal.

Önéletrajza szerint a karcagi születésű hölgy Szolnokon érettségizett, 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok, Európa-tanulmányok és spanyol közgazdasági szaknyelvtanár szakon szerzett diplomát, 1997 és 2000 között a BKE nemzetközi kapcsolatok doktori iskolájának tudományos ösztöndíjasa volt, 1999-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult, 2003-ban doktorált, 1997-től tanársegéd a BKE-n, majd 2000 és 2005 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója, 2007-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. A magyaron kívül – állítása szerint – hat nyelven beszél, angolul, franciául, oroszul, spanyolul, norvégül és németül.

Az MSZP tagja 1999 és 2011 között, 2011-ben követi Gyurcsány Ferencet a DK-ba, amelynek elnökségi tagja, majd alelnöke. A parlamentben 2002 és 2006 között a honvédelmi bizottság és az Európai-ügyek bizottságának a tagja, 2006-ban a honvédelmi és rendészeti bizottság valamint a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, 2007 júliusától a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, 2010 és 2011 között a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, 2014-től a honvédelmi
és rendészeti bizottság tagja.

Amint látható, Vadai hadtudományi pályafutása akkor indult, amikor ifjú szocialistaként a Zrínyi Miklós egyetemre került mint oktató. (Arról sehol nem találtunk információt, mit tanított ott Vadai.) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2000 és 2012 között Magyarország egyetlen katonai felsőoktatási intézménye volt, 2012. január 1-jével szűnt meg, amikor egyetemi karként integrálódott a létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetembe.

A Gyurcsány–Bajnai-kormány idején – amikor Vadai a honvédelmi tárca államtitkára volt – hatalmas vesztegetési botrány fémjelezte ezt a területet, tábornok, ezredes, százados is lebukott, aztán a Zrínyi rektorát is meggyanúsították, majd a kormányváltás után jogerősen börtönbüntetésre ítélték befolyással üzérkedés miatt. Vádelemelés történt 2012-ben az egyetem volt kancellárja ellen is, az ügyészség szerint az intézmény egy olyan, nyolcmillió forintos szociológiai kutatásra kötött szerződést, amelynek elvégzését névlegesen a pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó jegyezte. Nos, ilyen körülmények között vett repülőrajtot a honvédségi szakértő karrierje.

Mindettől függetlenül Vadai Ágnes lehetne jó szakember. Csakhogy erre a világon semmi nem utal – mint ahogy kiváló nyelvtudására sem. Az internetet alaposan átkutatva egyetlen (!) publikációt találtunk a nevén, azt is magyarul. Ez egy 2001-ben született, mindössze háromoldalas írás, amelynek címe A terrorizmus elleni fellépés és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ebben Vadai az Emberi Jogok Európai Bíróságának a terroristákat ért „megalázó bánásmódra” vonatkozó ítéleteit vizsgálva megállapítja, hogy „a nyugat-európai államok is kísértést érezhetnek az emberi jogok megsértésére a terrorizmus elleni fellépés során”. A cikk a Fundamentum című folyóiratban jelent meg, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Kara ad ki, főszerkesztője pedig Halmai Gábor, a Közép-európai Egyetem Emberi Jogi Programjának alapítója, 2001 és 2004 között a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke…

A fönti cikken kívül van még egy írásbeli nyoma Vadai „honvédelmi szakértelmének”, a Hadtudomány folyóirat 2007. decemberi számában közölte az akkori államtitkár egyik előadásának szövegét A Honvédelmi Minisztérium elgondolásai a katonai felsőoktatás helyzetéről címmel. Mivel tudjuk, hogy annak idején ezt a területet is teljesen leépítették, nem meglepő, hogy Vadai a költségek lefaragásáról, „csökkenő nappali és növekvő tanfolyami létszámról” beszélt.

Természetes, hogy a katonai felsőoktatást és magát a honvédséget is lezüllesztő baloldal ellenzékben hevesen támadja a polgári kormány haderőfejlesztési programját, amelynek eredményeként egyébként mára tizenháromezerrel nőtt az állomány létszáma, jelentősen emelkedett az illetmény, bővül a képzés, új harcjárművekkel, helikopterekkel, fegyverekkel, légvédelmi rakétarendszerrel gazdagodott a honvédség, finanszírozása a tervek szerint 2024-ben eléri a NATO felé vállalt kétszázalékos GDP-arányt, magyar gyártású fegyverek készülnek, lesz magyar lőszergyár és harcjárműgyár is.

Vadai a szembetűnő eredmények ellenére 2019-ben azt mondta, a had­erőfejlesztési program „olyan, mint Colombo felesége, mert még senki sem látta”. Ugyanakkor sürgette az eszközbeszerzések pénzügyi konstrukcióinak nyilvánosságra hozását – miközben ezek nemzetbiztonsági okokból mindenütt titkosak –, és kijelentette: „Úgy vásárolja a honvédség a helikoptereket, mintha nem lenne holnap.” Bírálta a toborzást is, mondván, „Orbán a hadsereget is fel kívánja használni a munkanélküliség csökkentésére”.

Pár esetet leszámítva – amikor valamilyen mondvacsinált indokkal a kormány támadására próbálja felhasználni a témát – Vadai nem igazán adja jelét annak, hogy érdeklődne a honvédség ügye vagy akár fegyverek, stratégia, hadviselés iránt. Ezt mutatja Facebook-oldala is, ahol leginkább a DK-s slágersztorik viszik a prímet, és sok év bejegyzéseit áttekintve mindössze egy posztban mutatott lelkesedést: 2019. október 30-án azt írta: „A USS Eisenhower repülőgép-hordozón jártam. Gyönyörű!” – és fotót is mellékelt, amelyen az amerikai hadihajón pózol. Persze, gyurcsányista hívei sem várnak többet tőle. Amikor 2020-ban röviden megemlékezett a magyar honvédelem napjáról – azt állítva, hogy az Orbán kormány „lezülleszti” a hadsereget (!) – a kommentelők nagy része a katonák szidalmazásába kezdett, „sok ingyenélő”, „védi a határnál a kerítést a semmitől” és hasonló hozzászólások érkeztek, Vadai pedig természetesen kísérletet sem tett a moderálásra.

Mindent összevetve: a hadügyek, stratégia, fegyverek nem érdeklik a határkerítés-ellenes DK alelnökét, aki az ország védelménél fontosabbnak tartja a terroristák jogait, és homályos az is, hogyan és mit oktathatott az egykori tiszt­képzőn. Indíttatásával kapcsolatban, hogy miért foglalkozik egyáltalán a témával, a HVG 2004-es portréja igazíthat el, amelyben azt mondta: „Kedvenc filmem a Csillagok háborúja, rengetegszer láttam, már mindenkinek az idegeire megyek vele.”