Belföld

A rezsicsökkentés nélkülözhetetlen segítség

A szocialista-liberális kormányok regnálása idején a lakossági energiahordozók piaci árazása, illetve az ebből fakadó közüzemi díjemelések jelentős anyagi terheket róttak az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókra. A folyamatosan emelkedő rezsidíjak egyenes következménye lett, hogy az alsó jövedelmi ötödbe tartozó, vagyis a legkevésbé tehetős magyar háztartásoknak – a közüzemi számlák kiegyenlítése után – pusztán elhanyagolható mértékben maradt szabadon felhasználható jövedelme. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a rezsicsökkentési program milyen hatást gyakorolt a kevésbé jómódúak kiadásaira, illetve fűtési és fizetési nehézségeire. A Századvég a rezsicsökkentéssel kapcsolatos elemzéssorozata következő részében feltárja a kormányzat intézkedésének az alacsonyabb jövedelműekre gyakorolt hatásait.

A rezsicsökkentés nélkülözhetetlen segítség
Elsősorban a szerényebb jövedelműeknek jelent sokat az intézkedés a Századvég szerint
Fotó: MH

A balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint), emeli ki a Századvég elemzése, hozzátéve: a rezsicsökkentési program előtt a legkevésbé tehetős háztartások majdnem egyhavi – egy főre eső nettó – jövedelmet költöttek el a közüzemi számlákra. Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint 2 millió embert jelentett.

"Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan 20 százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni a közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt", hangsúlyozza az elemzés, hozzátéve: a ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani e csoport tagjai az említett időszakban.

A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenésének, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt.

A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben az átlagosan összes költésük (2 millió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) 10 százalékra csökkent. Megállapítható, hogy a polgári kormány rezsicsökkentési programja a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 800 ezer háztartás életét könnyítette meg, ami 2,4 millió embert érintett közvetlenül. Az intézkedésnek köszönhetően a legalacsonyabb jövedelműek másfélszer annyit tudnak oktatásra és közlekedésre, illetve kétszer annyit egyéb kulturális tételek fogyasztására fordítani, mint a rezsicsökkentés előtt.

Tíz év alatt kevesebb mint a felére csökkent az energiaszegény háztartások aránya
Tíz év alatt kevesebb mint a felére csökkent az energiaszegény háztartások aránya
Fotó: Századvég Alapítvány

Az energiaszegénység tekintetében ugyancsak jelentős előrelépést eredményezett a rezsicsökkentés. Az intézkedést megelőzően, 2010-ben az összes háztartás 11 százaléka (430 ezer háztartás) nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 22 százalékának (880 ezer háztartásnak) gondot jelentett a közüzemi számlák befizetése. A probléma a rászorulókat fokozottan érintette: a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalékba tartozó 800 ezer háztartás 26,9 százaléka (215 ezer háztartás) fűtési, 50,6 százaléka (405 ezer háztartás) fizetési nehézségekkel küzdött. A rezsicsökkentési program hatására mindkét mutató drasztikus mértékben javult: a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások országos átlaga 2020-ra 4,2 százalékra, a fizetési nehézségekkel szembesülőké pedig 8,7 százalékra mérséklődött.

A baloldal hamis színben tünteti fel a rezsicsökkentés hatásait
A baloldal hamis színben tünteti fel a rezsicsökkentés hatásait
Fotó: Századvég Alapítvány

A rezsicsökkentési program többéves gyakorlati tapasztalatai azt mutatják tehát, hogy minél szerényebb jövedelemmel rendelkezett egy fogyasztó, annál jobban mérséklődtek a közüzemi kiadás terhei, lehetővé téve azt, hogy a leginkább rászorulók más célokra fordíthassák a szóban forgó forrásokat, illetve többet vásárolhassanak.

Az energiaszegénység visszaszorítására vonatkozóan hangsúlyozni kell továbbá, hogy a rezsicsökkentés mintegy 120 ezer alacsony jövedelmű családnak segített megszabadulni a fűtési, míg 300 ezernek a díjfizetési nehézségektől - emeli ki a Századvég, hozzátéve: a balliberális politikusok azonban – figyelmen kívül hagyva a rezsicsökkentés lakosságra gyakorolt pozitív hatásait – évek óta támadják a kormány intézkedését: 2013-ban Ertsey Katalin, az LMP egykori országgyűlési képviselője „ócska blöffnek” titulálta a rezsicsökkentést, míg szintén az ökopárt színeiben Sallai R. Benedek 2016-ban úgy látta, hogy „sokkal fontosabb cél, hogy tartósan, a felhasználás mértékének csökkentésével csökkentsük a rezsit, mint az, hogy az árakat lejjebb nyomjuk”. Ezen felül 2018-ban a párbeszédes Tordai Bence úgy vélekedett, hogy a rezsicsökkentési program „nemhogy nem segített, de mostanra egyértelmű, hogy ártott a magyar háztartások jövedelmi, vagyoni helyzetének, többet fizetünk egyszerűen a rezsiért, mintha ez a híres rezsicsökkentés nem lett volna”, majd 2020-ban kijelentette, hogy – a rezsi hatósági árazása helyett – „arra van szükség, hogy a fogyasztást korlátozzuk, a fogyasztás csökkentéséhez járuljunk hozzá”.

Kapcsolódó írásaink

Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés

ĀNyugat-Európa többi országában a gáz és az áram ára a két-háromszorosára nőtt az elmúlt időszakban - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök + VIDEÓK