Belföld

Ki fizeti a kerítést?

A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében a 2021-es és a 2015-ös migrációs hullámokra válaszul épített kerítések európai uniós megítélését hasonlítja össze.

Ki fizeti a kerítést?
A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében a 2021-es és a 2015-ös migrációs hullámokra válaszul épített kerítések európai uniós megítélését hasonlítja össze
Fotó: MH

A 2015-ben ‒ sem előtte, sem azóta nem tapasztalt volumenű –, szükséges iratok nélkül Nyugat-Európába tartó embertömeg megfékezésére fizikai határzárat telepített Magyarország a déli határára. A lépés kezdetben hevesen elutasító nemzetközi reakciókat váltott ki. Számos vezető nyugat-európai és brüsszeli politikus a kerítést önmagában kegyetlen, embertelen szimbólumnak minősítette.

Orbán Viktor magyar kormányfő azon felvetését, hogy Magyarország a kerítéssel egész Európát védi, ezért annak a költségeit legalább részben EU-s forrásból kellene finanszírozni, lesöpörték az asztalról. A 2021-ben kirobbant fehérorosz migrációs válságra válaszul épülő fizikai határzárak ügyében azonban már elmozdulás látszik, és egyre szélesebb körben elfogadott e kérés jogossága. Bár áttörésről még nem beszélhetünk, az a tény, hogy a témáról immár érdemi vita folytatható, mindenképpen komoly előrelépésnek tekinthető az elmúlt évek tükrében.

A gyorselemzés teljes szövege ide kattintva érhető el.