Belföld

Varga Judit: Európában igazságháború zajlik

Európában igazságháború zajlik, „a vita a jövőnkről, a magyar nemzet megmaradásáról szól, és egy olyan európai jövőről, amelyben a nemzetek sokszínűségét tekintjük értéknek, és ezt próbáljuk megőrizni” - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az Igazságháborúk című, a sajtószabadságról szóló budapesti konferencián.

Varga Judit: Európában igazságháború zajlik
Varga Judit igazságügyi miniszter az Igazságháborúk című, a sajtószabadságról szóló budapesti konferencián
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A miniszter hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok egyike, amelyet a magyar alaptörvény is evidenciaként garantál, és ez „akkor is így van, ha egyes jogállamiság-jelentésekben erről nem hajlandók Brüsszelben tudomást venni”.

Magyarországon valódi sokszínűség uralja nemcsak a politikai párbeszédet, a közéleti vitákat, de a magyar sajtót, a magyar médiát is - jelentette ki Varga Judit, aki szerint a jogállamiság-viták során Brüsszelben rendre próbálnak fogalmakat összemosni.

Példaként hozta fel, hogy összekeverik a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmát a médiapluralizmussal mint állapottal, miközben az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia az európai demokráciákban, míg a másik „mégiscsak egy piaci kérdés, és alapítói, tulajdonosi döntések sokasága”.

A kettős mérce már itt felüti a fejét, hiszen az elítélő kijelentések sokszor nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Európa számos országában hatalmas alapítványok tulajdonolják a médiapiac nagy részét, illetve nyíltan egyfajta ideológiát követnek - hozott fel egy példát a miniszter a német és a skandináv piacra utalva.

A legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy nincsenek az Európai Uniónak egységes kritériumai arra, hogyan kellene kinéznie a médiarendszernek, legfeljebb a keretrendszer létezik, ez pedig - tette hozzá - Magyarországon megfelel az európai sztenderdeknek.

Varga Judit úgy fogalmazott: nem a joggal van itt a probléma, hanem a valósággal és a szemlélettel. Szerinte napjainkban kiforgatják a klasszikus liberalizmus alapelvét, és a határ már nem mások szabadsága, hanem szubjektív érzékenysége, ez a nehezen konkretizálható mérce pedig „újabb cenzúrára készteti a beszélőt”.

Diagnózisa szerint az információs társadalom fejlődésével a nyugati progresszív liberalizmus „súlyos tüneteket produkált”. Hozzátette: identitásválságba került a klasszikus liberalizmus, és valamifajta helyettesítő identitást keres a baloldal, „valakit megint meg akar menteni”. Hiszen gyakorlatilag okafogyottá vált a klasszikus liberalizmus létezése azáltal - hála Istennek -, hogy azok a szabadságjogok, amelyekért társadalmak, generációk évszázadokon át küzdöttek, ma már olyan egyértelműségek, mint a levegő, a víz - mondta a modern jogállamok helyzetéről.

Varga Judit szerint ezért nem a szabadságjogi kérdésekben van a vita a konzervatív és a liberális oldal között, hanem az értékekről. „Itt világok harca zajlik, értékvitában vagyunk, és az identitást, talajt vesztett klasszikus progresszív liberális oldal próbál fogást találni”, a saját ízlését és preferenciáit tüntetve fel jogosnak és jogszerűnek - közölte.

„Mi a család-hit-haza hármasban egy más nevezőn vagyunk, mást képzelünk el” - fogalmazott, hozzátéve, a magyar kormány erős nemzetek együttműködését tartja a jövő útjának, nem az ezt a szintet meghaladó, az egyéniségek elvesztését hozó szupranacionális rendszert.

A miniszter kitért arra: sok ember számára elképzelhetetlen, hogy a demokráciához ne a liberális jelző kapcsolódjon, mert ehhez a szóhoz annyira hozzátapad a szabadságjogok képzete.

Azt is megemlítette: sokan arra számítottak, hogy a közösségi média térnyerése hozzájárul majd az információ korlátok nélküli terjedéséhez, így erősebbek, közvetlenebbek, jobb minőségűek lesznek az emberi kapcsolatok, ennek révén pedig a társadalom. Ezzel szemben átalakultak a korlátok vagy éppen újak születtek, miközben a kapcsolatok nemhogy erősebbek, hanem felszínesebbek lettek - mondta Varga Judit.

Kapcsolódó írásaink