Belföld

Gyárfás és Fenyő békéje csak látszat volt

Óvári Győző, Fenyő János ügyvédje nem emlékszik arra, hogy a Vico-birodalom feje mondott volna olyat a jelenlétében, hogy kinyírja a Nap TV tulajdonosát

Az ügyészség módosított a vádiraton a Fenyő János megöletése kapcsán indult büntetőperben, amelyben Gyárfást Tamást a gyilkosságra történő felbujtással vádolják.

Gyárfás és Fenyő békéje csak látszat volt
A vád korábbi pontjai szerint Gyárfás Tamás felbujtó volt
Fotó: MH/Purger Tamás

Kedden folytatódott a Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megöletésével vádolt Gyárfás Tamás büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fenyő egykori ügyvédjét, Óvári Győzőt hallgatták meg tanúként. Az ügyészség bejelentette, hogy kiegészítették a vádiratot. Mindezt amiatt, mert 1996-ban Gyárfás Tamásnak és Fenyő Jánosnak egyaránt a tudomására jutott, hogy a Magyar Rádiónál új frekvenciára lehet pályázni, ehhez azonban mindkét médiavállalkozónak pénzre volt szüksége.

Fenyő János nem talált hitelezőt, de Gyárfás Tamás a Deutsche Allgemeine Zeitunghoz fordult, hogy készítsen számára egy felmérést és ajánlást a Nap TV-ről. Az anyag el is készült, de ellopták az épületből, és Fenyő János kezére juttatták. A vádirat kibővítése szerint a Vico-birodalom fejének a célja az volt, hogy megakadályozza, hogy Gyárfás elinduljon a pályázaton, ám ez Gyárfás tudomására jutott.

A vád korábbi pontjai továbbra is állnak, amelyek szerint Portik Tamás olajmaffiózót Gyárfás Tamás bízta meg Fenyő megöletésével, amelyet 1998. február 11-án Jozef Rohác végzett el. Az új történeti tényállást a tanúk vallomása is alátámasztja. Óvári Győző, Fenyő János ügyvédje a két médiavállalkozó közötti háború részleteit fejtegette. Például azt, hogy Gyárfás Tamás nem akarta magának a Rádió és Televízióújság (RTV) kiadói jogait, ugyanis ő nem látott benne üzleti fantáziát, még úgy sem, hogy a lap az új tervek szerint bővült volna, sőt éppen akkor akarták színessé tenni.

A Magyar Rádió vezetése viszont attól tartott, hogy Fenyő tulajdonjogot szerez az RTV-ben, ezért nem hosszabbították meg három évre a kiadói jogokat, arra hivatkozva, hogy egyeztetés nélkül emelték meg a lap árát. Óvári szavai szerint Fenyő János emiatt csalódott Gyárfás Tamásban, a médiavállalkozók viszonya azonban inkább a Nap TV körüli ügyletek miatt mérgesedett el.

Az ügyvéd beszélt arról is, hogy Fenyő a haláláig nem adta fel célját, hogy Gyárfás Tamást beperelje. Úgy látta ugyanis, hogy ha az úszószövetség elnökét börtönbe tudná juttatni, visszaszerezhetné magának a Napkeltét. Ezért a Népszavában – a lap akkor Fenyő János tulajdonában volt – sorra Gyárfás lejáratását célzó cikkeket íratott, sőt az 1996. szeptember 10-i számban például arról írtak, hogy a Magyar Úszószövetség egy „fantomverseny” fiktív eredményeivel juttatott ki kilenc úszót az atlantai olimpiára, amit egy hamis jegyzőkönyvben is feltüntettek, és amelynek hatására Gyárfás Tamás lemondott az elnöki posztról.

Óvári Győző beszámolt arról is, hogy az újságírók utasításba kapták, hogy Gyárfásról írjanak cikket, az ő dolga pedig az volt, hogy azokat megjelenés előtt megvizsgálja, hogy jogilag ne legyenek támadhatók.

„Ha rajta múlt volna, a Népszava csak Gyárfás Tamással foglalkozott volna” – idézte fel az ügyvéd, és megjegyezte, hogy Fenyő János egyetlen célja a Népszavával az volt, hogy üzeneteket küldjön vele másoknak, és „egészen biztosan mindenki előtt el akarta lehetetleníteni Gyárfás Tamást”. Arra azonban már nem tudott visszaemlékezni, hogy Fenyő János mondott-e valaha olyat a jelenlétében, hogy kinyírja Gyárfás Tamást.

Kapcsolódó írásaink