Belföld

Biztos kudarc a baloldal népszavazási kezdeményezése

Történelmi kudarcot jelent az egyesült baloldal számára saját népszavazási kezdeményezése, hiszen Gyurcsányék koalíciója pár héttel a parlamenti választás előtt még azokat a választókat sem képes mozgósítani, akik októberben részt vettek a baloldali előválasztáson – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. 

Biztos kudarc a baloldal népszavazási kezdeményezése
Karácsony Gergely a baloldal népszavazási kezdeményezéséről szóló bohóckodáson a Kossuth téren
Fotó: MH/Török Péter

A XXI. Század vezető elemzője leszögezte: miközben a Fidesz ellenzéki pártként 2007-ben 48 óra alatt közel 300 ezer aláírást gyűjtött össze népszavazási kezdeményezéséhez, addig a baloldal egy hónap alatt sem tudott 200 ezret, később is csak 235 ezret szedtek össze.

„Már biztosan nem lesz megtartva április 3-án, hiszen a nagynehezen összegyűjtött aláírásokat csak ma adják le, kifutottak az időből. Ez történelmi kudarcot jelent az egyesült baloldal számára, amely pár héttel a parlamenti választás előtt még azokat a választókat sem képes mozgósítani, akik októberben részt vettek a baloldali előválasztáson” – emelte ki Deák Dániel, hozzátéve: mindez Márki-Zay Péter kudarcos kampányának tudható be, aki hónapok alatt ugyanarra az alacsony támogatottsági szintre süllyedt, mint ahol Karácsony Gergely volt, amikor megbukott miniszterelnök-jelöltként. Az elemző szerint ezek után nem meglepő, hogy Márki-Zay azzal igyekszik feljebb tornászni támogatottságát, hogy vitára hívta Orbán Viktort, így akar ugyanis egyenrangú félként feltűnni, miközben még saját frakciója sem lesz a parlamentben.

Deák Dániel emlékeztet: az ellenzék december közepe óta, tehát már több mint egy hónapja gyűjti az aláírásokat, ugyanis azt szerették volna, hogy a gyermekvédelmi népszavazáshoz hasonlóan a parlamenti választással egyidőben lehessen megtartani saját referendumukat is. Ez azonban kudarcba fulladt, hiszen az előválasztáson állításuk szerint 700-800 ezer embert megmozgató baloldalnak egy hónap alatt csupán 170 ezer aláírás jött össze.

Ez jól mutatja az ellenzéki szavazók kiábrándultságát, aminek legfőbb oka Márki-Zay Péter botrányos és katasztrofális kampánya.

Az elemzés megállapítja: az már biztos, hogy nem lesz semmi a népszavazási kezdeményezésből, hiszen a népszavazás kiírásának menetrendje alapján miután összegyűjtik a szükséges számú aláírást, a Nemzeti Választási Irodának 60 napja van a szignók ellenőrzésére, a hitelesítést pedig meg lehet támadni, aminek a jogorvoslati határideje további 10 nap. Fontos továbbá, hogy lehet nem elég a 235 ezer leadott aláírás, hiszen sok érvénytelen lehet, így az a kockázat is megvan, hogy nem lesz meg a 200 ezer érvényes aláírás. Az Országgyűlésnek ezt követően 30 napja van arra, hogy elrendelje a népszavazást, ezután pedig a köztársasági elnöknek 15 napja van a népszavazás időpontjának kitűzésére, ezen időpont pedig a kitűzéstől számított 50 nap előtt nem lehet.

Ráadásul a népszavazást még az Alkotmánybíróságon is meg lehet támadni. Vagyis bárhogy is számoljuk, összesen 115 nap + 50 nap, a parlamenti választás azonban 72 nap múlva lesz.

„Ez azt jelenti, hogy semmi sem lesz a baloldal népszavazásából, hiszen a választással egyidőben már nem lehet megtartani, egyszerűen kifutottak az időből. A választás után (bármi is legyen a végeredmény) pedig már nincsen értelme megtartani, ezt ugyanis kampánytémának szánták csupán” - hangsúlyozta Deák Dániel.

Objektum doboz

Emlékeztetett, a Fidesz még ellenzékben a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kérdésében is kezdeményezett népszavazást, amelyet végül 2008-ban lehetett megtartania hosszú jogi procedúrát követően. A Fidesz 2007 októberében a népszavazási kezdeményezéséhez 48 óra alatt közel 300 ezer aláírást gyűjtött össze. Ez világos különbség, hiszen a baloldalnak még egy hónap alatt sem sikerült 200 ezer aláírást összegyűjteni.

Deák Dániel kitért a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekre is, amelyek a Fidesz erősödését és a baloldal gyengülését mutatják.

Meglátása szerint ennek az az oka, hogy miközben a jobboldal összeszedett kampányt folytat és világos üzeneteket fogalmaz meg, addig a baloldalon ilyet nem láthatunk. Nincsen víziójuk, nincsen jövőképük, csupán gyenge programhirdetések voltak, amelyek semmi érdemit nem mondanak arról, hogy mit kezdene Magyarországgal a baloldal, ha kormányra kerülne. Amit eddig meghirdettek, ráadásul nem is valódi céljaikat tükrözi, ezt jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter többször lerántotta a leplet a valódi törekvéséről: Gyurcsány Ferenc programját hajtaná végre, hiszen megszüntetné a rezsicsökkentést, privatizálná az egészségügyet és adókat is emelnének. Mindezek fényében nem meglepő, hogy még a baloldali szavazók is attól tartanak, hogy ha a baloldal kerülne hatalomra, akkor rosszul járnának anyagilag.

Kiemelte: ennek ellenére a nemzeti oldal nem dőlhet hátra, hiszen nem a szimpátia a fontos, hanem a leadott szavazatok.

Február 12-én tartja a kampánynyitónak számító évértékelő beszédét Orbán Viktor, ami harci kürtként funkcionálhat, majd a március 15-i Békemenet két héttel a parlamenti választás előtt, szintén mozgósító hatással bírhat, ami elengedhetetlen a jobboldal sikeres választási szerepléséhez. A baloldalon ezzel szemben már csak a külföldi beavatkozásban reménykedik, már a Klubrádióban is nyíltan beszéltek arról, hogy az amerikai CIA beavatkozhat a kampányba.

Az NVI már pénteken elkezdi a népszavazási kezdeményezések aláírásainak ellenőrzését

Már pénteken elkezdik a Karácsony Gergely által szervezett két országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek ellenőrzését - tudatta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) pénteken.

„A szervező, Karácsony Gergely Szilveszter magánszemély a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdések kapcsán - saját tájékoztatása szerint - kérdésenként 235 ezer aláírást nyújtott be” - írta az NVI, hozzátéve, az irodának 60 nap áll rendelkezésére, hogy az aláírásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően leellenőrizze.

Kiemelték: az NVI a népszavazási törvényben előírt határidőn belül elvégzi az aláírások tételes, egyenkénti ellenőrzését és megnöveli kapacitását annak érdekében, hogy mielőbb befejezze az eljárást.

Ezt az is indokolja, hogy a két népszavazási kérdés aláírásainak ellenőrzése mellett az április 3-án tartandó országgyűlési választás és a köztársasági elnök által már szintén erre a napra kitűzött négy kérdésről szóló népszavazás előkészítésének utolsó szakasza is fokozott ütemben zajlik - jegyezték meg.

Az NVI a közleményében kitért arra is, hogy a korábbi évek népszavazási kezdeményezései alapján látható, hogy több hetet vesz igénybe a teljes ellenőrzési folyamat.

Tudatták azt is, hogy pénteken az ívek százas kötegekbe rendezésével kezdik el az ellenőrzést, amit a szkennelésük, majd az íveken található aláírások manuális ellenőrzése követ.

Ahhoz, hogy az Országgyűlés kötelezően elrendelje a népszavazást, arra van szükség, hogy az ellenőrzési eljárás végén kérdésenként legalább 200 ezer érvényes aláírás legyen.

Leghamarabb április 26-án lehetne népszavazást tartani az ellenzéki kérdésekről - írta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pénteken a Facebook-oldalán.

Szánthó Miklós: Leghamarabb április 26-án lehetne referendum az ellenzéki kérdésekről

Az ellenzéki referendum aláírásgyűjtésében részt vevő pártok pénteken adták le a Karácsony Gergely főpolgármester által - a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról - kezdeményezett népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit.

Szánthó Miklós kiemelte: „azzal, hogy a baloldal csak a mai nap nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hivatalosan is elszállt az esélye annak, hogy az április 3-ára legyen kitűzhető”. A referendumot még „az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben” is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani - jegyezte meg.

Kifejtette: az NVI-nek 60 napja van megvizsgálni a „470 ezer” (valójában kérdésenként 235 ezer) aláírást. Ha ezzel egy nap alatt végeznek is, az január 22-ét jelenti. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik - a jogerőre emelkedéshez akkor is 5 nap kell, így az január 27. - írta.

A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben és a Nemzeti Választási Bizottság elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Az igazgató megjegyezte, „szintén lehetetlen a gyakorlatban”, de ha ez is egy nap alatt megtörténik, az január 28-át jelenti.

Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek. Erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség, mivel ekkor indul a hivatalos ülésszak - írta Szánthó Miklós. Hozzátette: feltételezve a „szintén a lehetetlent”, hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt, az január 31. lesz.

Kiemelte: szintén példa nélküli lenne, „de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is, és elrendelné a népszavazásokat”. Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat - ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon - 15 nap után lesz „jogerős”: azaz február 15-én.

A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70-90 napon belülre lehet kiírni a népszavazást - fejtette ki Szánthó Miklós. Kiemelte: ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez - a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel - leghamarabb „egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is” április 26-án lehetne megtartani a referendumot.

Szánthó Miklós kitért arra is, van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban  - mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott - „a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni”.

Kapcsolódó írásaink