Belföld

Soltész: Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat

Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat, a nagyhatalmi arroganciát azért, hogy ne üldözhessenek és pusztíthassanak el milliókat - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Bonyhádon, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján.

Soltész: Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat
A Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége által 2021-ben felállított emlékmű, Szatmári Juhos László szobrászművész alkotása Bonyhádon
Fotó: MTI/Kiss Dániel

Soltész Miklós a Szeplőtelen fogantatás templomban tartott ökumenikus istentiszteleten mondott beszédében emlékeztetett: a második világháború után kétszázezer magyarországi németet, Közép- és Kelet-Európában után csaknem 13 millió német nemzetiségű embert űztek el vagy hurcoltak el hazájából.

A világháború után az emberek azt remélték, hogy vége lesz a 20. századi tragédiák sorozatának. Nem lett vége, mert azokat a németeket kiáltották ki kollektív bűnösnek, akik például Magyarországon a nemzet leghűségesebb tagjai voltak - mondta az államtitkár.

Kijelentette: az egyének és a népek szenvedése azon bűnök miatt volt, amelyek az első világháborútól kezdve halmozódtak. A nagy gazdasági érdekcsoportok akkor is meg akarták határozni a világ folyását - folytatta -, eközben nem vették észre, hogy valódi diktátorok nőnek ki, és nem vették figyelembe az egyházi vezetők, köztük XII. Piusz pápa figyelmeztetését sem, amellyel az igazságtalan világrendre hívták fel a figyelmet.

Azt mondta, azért kell emlékezni a magyarországi németek elhurcolására, hogy ilyen soha ebben a térségben - lehetőség szerint a világon sehol - többé ne fordulhasson elő.

„Őrizzük meg a családot, a nemzetet és hitet, mert ezek megmaradnak minden időkben, amikor hatalmas a nehézség” - fogalmazott.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára többek között arról beszélt, hogy a németek elhurcolása már 1944 végén megkezdődött és 1949-ben fejeződött be. Kiemelte: a magyarországi németek válogatás nélküli kitelepítése igazságtalan döntés volt.

Megemlítette a Hűséggel a hazához mozgalom létrehozását, amely a Volksbund ellenében működött. A mozgalom egyik nagy alakjától, Perczel Bélától halálakor a bonyhádi zsidó közösség is elismerő szavakkal búcsúzott - mondta.

Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke mások mellett arról beszélt, hogy a kitelepítés után Magyarországon maradt németeket vagyonelkobzással sújtották, és sokan internáló táborokba kerültek. Elődeinknek, akik megszenvedték azt, hogy németek, azzal tartozunk, hogy megőrizzük az identitásunkat, a német nyelvet - fogalmazott.

A templomban Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Felföldi László pécsi megyéspüspök és Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyház püspöke tartott több mint kétszáz emlékező előtt német nyelvű istentiszteletet.

A megemlékezés résztvevői - köztük Johannes Haindl, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete - az egyházi vezetők áldását követően megkoszorúzták a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége által 2021-ben felállított emlékművet, Szatmári Juhos László szobrászművész alkotását.

A második világháborút lezáró potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak abban állapodtak meg, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot „szervezett és humánus módon” legalább részben át kell telepíteni Németországba.

Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává; 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény.

Kapcsolódó írásaink

„A közös emlékezés mindannyiunk jövője”

ĀA túlélők leszármazottainak felelőssége, hogy ne engedjenek a feledésnek - mondta a Mazsihisz elnöke a budapesti gettó felszabadításának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen