Belföld

Márki-Zay rezsipolitikája háztartások százezreinek okozna fűtési nehézségeket

Márki-Zay Péter a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be, s ez az intézkedés összesen 366 ezer forint többletkiadást okozott volna egy átlagos magyar családnak 2021-ben. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon, mutat rá legfrissebb, lapunkhoz eljuttatott közleményében a Századvég Alapítvány.

Márki-Zay rezsipolitikája háztartások százezreinek okozna fűtési nehézségeket
Márki-Zay rezsipolitikája háztartások százezreinek okozna fűtési nehézségeket
Fotó: MH/Purger Tamás

Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a több mint fél éve tartó energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a hazai háztartási tarifákat – azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: Márki-Zay Péter (a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan) megszüntetné a rezsicsökkentést és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be.

A Századvég megbecsülte, hogy az intézkedés hogyan befolyásolta volna a magyar családok 2021-es kiadásait és megállapította, hogy ha Márki-Zay Péteren múlna, a jelenleginél ötször magasabb rezsiszámlák érkeznének a napokban.

A Századvég összegzése szerint a rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi 22 ezer forintot, azaz évente 264 ezer forintot költ áramra és gázra. A piaci árszabás bevezetése a havi kiadásokat átlagosan 30, az éves költséget pedig 366 ezer forinttal emelte volna meg. Az év második felében kirobbanó és azóta mélyülő energiaválság miatt az átlagos kiadásnövekedés éven belüli eloszlása egyenlőtlen: a januári számlák 34 százalékkal (körülbelül 8 ezer forinttal), a decemberi rezsiköltségek pedig 400 százalékkal (91 ezer forinttal) emelkedtek volna a hatósági védőháló nélkül.

Ez azt jelenti, hogy ha a Márki-Zay által támogatott tarifaszabályozás működne Magyarországon, egy átlagos háztartás összesen 113 ezer forintról kapna áram- és gázszámlát januárban - emeli ki a Századvég.

A baloldali rezsipolitika okozta árnövekedés hatására az energiakiadások aránya jelentősen megemelkedne a családok költségvetésében. Míg egy átlagos háztartás jelenleg kiadásainak mindössze 9 százalékát fordítja áramra és gázra, az arány decemberre – a piaci árazás és változatlan költségvetési korlát mellett – 44 százalékra nőne, így az emberek kénytelenek lennének jelentősen visszafogni más (például élelmiszer vagy oktatási) célú kiadásaikat.

Így alakult a rezsikiadások becsült növekedése tavaly
Így alakult volna a rezsikiadások becsült növekedése tavaly
Fotó: Századvég Alapítvány

A Századvég arra is rámutat, hogy az energiafogyasztás mértékére a háztartásban élők száma gyakorolja a legnagyobb hatást: például egy többgenerációs, nyolcfős család energiaigénye átlagosan két és félszer akkora, mint egy egyedülállóé. Így az áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat súlytaná: egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra, egy nyolcfős családé pedig 480 ezer forintról 1,1 millió forintra növekedett volna 2021-ben.

Mivel a nagycsaládosok kiadásaik nagyobb arányát költik áramra és gázra (a jelenlegi árak mellett egy nyolcfős háztartás 13 százalékot) az áremelkedés súlya is fokozott lenne: a januárban érkező rezsiszámlák aránya – változatlan költségvetési korlát mellett – 62 százalékra növekedne, állapította meg az elemzés.

A piaci ár és a rezsicsökkentett ár közötti különbségek alakulása
A piaci ár és a rezsicsökkentett ár közötti különbségek alakulása
Fotó: Századvég Alapítvány

A rezsicsökkentési program bevezetése óta, a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások aránya, az Európai Unión belül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben és mára az európai átlag (8,2 százalék) csaknem kétszerese a hazainak (4,2 százalék). Márki-Zay rezsipolitikája azonban megfordítaná ezt a kedvező tendenciát és több százezer családot taszítana energiaszegénységbe.

A fűtési nehézséggel küzdő családok aránya
A fűtési nehézséggel küzdő családok aránya
Fotó: Századvég Alapítvány

A piaci árszabás következményeképpen, a 2021-es évre 12 százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya. Ez azt jelentené, hogy a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedne, így a a tavalyi évben átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről. Fontos megjegyezni, hogy mivel a tavalyi áremelkedés az év második felére összpontosult (és az árak folyamatosan növekedtek), napjainkra az energiaszegénységben élő családok aránya még drasztikusabban megemelkedne: a decemberi árak alapján 2022 év elejére a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások száma meghaladhatná az egymilliót, ami több mint kétmillió embert érintene.