Belföld

Verseny, minőség, teljesítmény és siker

Az új, alapítványi típusú egyetemi fenntartói modellt a nemzetközi gyakorlat is igazolja

A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért korábban sosem látott összegeket fordít a hazai felsőoktatásra: 2021-ben a GDP csaknem 1,3 százaléka hasznosult az egyetemeken, idén ez az arány 1,9 százalék közelébe nő. Az új fenntartói modell sikerességét igazolja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen a világ legjobb tíz egyeteméből hét alapítványi formában működik.

Verseny, minőség, teljesítmény és siker
Az Eszterházy Károly Egyetem az Egri Főegyházmegye fenntartásába került
Fotó: MH/Purger Tamás

A fiatalok bizalmat szavaztak a megújuló felsőoktatásnak: majd kétharmaduk modellváltó intézménybe felvételizett, szeptembertől több mint 180 ezren tanulnak alapítványi fenntartású egyetemeken – közölte lapunk megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Hozzátették, 2021-ben a megelőző évhez képest tizenegy százalékkal nőtt a jelentkezők száma. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét, a hallgatókat, a tanárokat és a kutatókat érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában – hangsúlyozták.

A tárca kiemelte: a felsőoktatás irányításában nemzetközi trend a külső érintettek megjelenése, a nem hatékony irányítási formák átalakítása, a teljesítményelvűség előtérbe helyezése. A kormány már évekkel ezelőtt ágazati célként jelölte meg az erőforrások hatékony felhasználása mellett egy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű felsőoktatási rendszer létrehozását, amelynek kulcs-szavai: verseny, minőség, teljesítmény és siker. Az új fenntartói modell sikerességét igazolja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen a világ legjobb tíz egyeteméből hét alapítványi formában működik – mutattak rá.

A modellváltás a legutóbbi egyetemekkel együtt már huszonegy intézményt érint. A kormány a felsőoktatás rendszerszintű megújítását 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen indította el. Egy évvel később, a modellváltás második szakaszában az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Soproni Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem folytathatta munkáját az új fenntartói formában. A már korábban modellváltott tíz egyetemhez 2021. augusztus 1-jével csatlakozott a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. Új intézményként jött létre sárospataki központtal a Tokaj-Hegyalja Egyetem, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába került az Eszterházy Károly Egyetem.

Csatlakozott e körhöz a Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem is, utóbbi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven szolgálja a magyar agrárium felemelkedését. A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért korábban sosem látott összegeket fordít a hazai felsőoktatásra: 2021-ben a GDP csaknem 1,3 százaléka hasznosult az egyetemeken – közölte a minisztérium, hozzáfűzve, 2022-ben a fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában, az egyetemek oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat. Az országhatáron túlról nézve is egyre vonzóbbak a hazai felsőoktatási intézmények, a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia kiemelt célként kezeli a magyar egyetemek nemzetközi szerepének, kapcsolatainak megerősítését.

A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, és lehetőség nyílik versenyképesebb oktatói bérek kifizetésére is – mutatott rá az innovációs tárca. – Négy évvel ezelőtt tizennégyezer oktatót, kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja, aminek folytatása az állami intézményekben dolgozók 2021 szeptemberében és 2022 januárjában két ütemben megvalósuló, összesen több mint harmincszázalékos béremelése.

A kormány a modellváltó egyetemek számára is biztosította a szükséges forrásokat, a modellváltó és az egyházi intézmények tekintetében a foglalkoztatottak és a munkáltató egyezségétől függ a kifizetések pontos ideje.

A koronavírus-járvány az egész világot új kihívások elé állította, amelyekkel a magyar felsőoktatásnak is meg kellett birkóznia. A járvány kezdetekor a digitális oktatásra való gyors átállás jól, biztonságosan működött, az intézmények mindegyike sikeresen megoldotta a feladatot, a modellváltás folyamatát a járványhelyzet nem hátráltatta – összegzett a minisztérium.

Kapcsolódó írásaink