Belföld

Balog Zoltán: Ha megtartjuk a hitünket, a hitünk megtart minket

Szellemi és kulturális küzdelem zajlik a világban, de ha megtartjuk a hitünket, a hitünk megtart minket - mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szombaton az M1 Ma reggel című műsorában elhangzott interjúban.

Balog Zoltán: Ha megtartjuk a hitünket, a hitünk megtart minket
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Azt mondta: fel kell venni a küzdelmet a külső támadásokkal, de még fontosabb, hogy örömmel tudjuk vallani azt a hitet, amit az őseinktől kaptunk.

„A mi generációnknak, Közép-Európának, Magyarországnak van egy történelmi küldetése. A kommunizmus idején megtapasztalhattuk, hogy el akarták venni a hitet, elneveztek a Mikulást Télapónak, Szent István ünnepét az új kenyér ünnepének. Mi azt mondtuk, hogy ragaszkodunk hozzá” - fogalmazott.

Hozzátette: a hit megtartó ereje nem csak történelmi távlatokban igaz, hanem az egyéni életünkben is. „Hozzuk elő az egyéni tanúságtételünket, ha ezt látják a gyermekeink, unokáink, akkor az ő életükben is fontos lesz”.

Szólt arról, hogy a koronavírus-járványnak az az egyik negatív hatása, hogy mi, emberek elkezdünk olyan stratégiában gondolkozni, amely szembefordít másokkal. Ha arra gondolunk, hogy olyan istenünk van, aki a saját családjából adja az áldozatot, a saját fiát küldi el az akkor nagyon sötét világba, akkor megbátorodhatunk. Ha arra gondolunk, hogy hogyan osszuk meg magunkat másokkal, át fogjuk élni azt, ami csak azoknak adatik meg, akik maguk is adnak magukból másoknak - mondta.

Balog Zoltán úgy vélekedett, hogy adhatunk pénzt, mézeskalácsot, szeretetdobozt, tartós élelmiszert karácsonyra, de a döntő, hogy magunkból adunk-e valamit. Amit mi adni tudunk, az a szeretet. Értékesebbnek találom, ha megkeresünk valakit személyesen, akinek „hiánya van emberből”. Ez jelenthet egy telefont vagy egy kedves levelet - jegyezte meg.

A karácsony azt üzeni, hogy ott van bennünk isten szeretete, (...) ha ezt elhisszük, és megosztjuk másokkal, akkor fog az életünk kiteljesedni - mondta a lelkészi elnök.

Fabiny: Isten az örök békét és kiengesztelődést kéri

Isten akarata az örök békét és kiengesztelődést kéri, aminek alapja a kölcsönös megbocsátás - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján a vecsési evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten.

Fabiny Tamás prédikációjában úgy fogalmazott: szekértáborrá lett hazánkban is meg kell tanulnunk békében élni egymással. Ennek alapja pedig az, hogy Isten karácsonykor mintegy kitűzte a fehér zászlót, jelezve, megbékélt a világgal, aminek a jele Jézus születése - tette hozzá.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet az ünnepi istentiszteleten karácsony első napján a vecsési evangélikus templomban 2021. december 25-én
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet az ünnepi istentiszteleten karácsony első napján a vecsési evangélikus templomban 2021. december 25-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Mint mondta, „karácsony a testté tétel csodája, Jézus világban megjelenésének ünnepe”. Hozzátette: Európában ma nem ritka a jézustalan karácsony. Az elmúlt rendszerben mi is megtapasztalhattuk, amikor Jézus születése helyett a fenyőfát kellett köszönteni - jegyezte meg. Hozzáfűzte: ma is vannak, „önmagukat felvilágosultnak tartó társadalmak”, amik Jézus nélkül akarják ünnepelni a karácsonyt, legutóbb pedig arra is tettek kísérlett, hogy magát a karácsony szót kiiktassák a nyilvános megszólalásokból.

Megjegyezte: könnyű lenne az istentelen világon elverni a port és kárhoztatni a konzumtársadalmat, de fel kell tenni a kérdést: az egyházat nem tesszük-e mi magunk is gyakran pusztán evilági intézménnyé, amit a sokat kárhoztatott külső világ farkastörvényei, érdekérvényesítő eszközei és pozícióharcai jellemeznek, nem üresedik-e hitünk általános morállá, vagy nem válik-e hitvallásunk ideológiává?

Felhívta a figyelmet arra: a kegyelem az Újszövetségben úgy jelenik meg, mint isten kedvezése az ember iránt, az ő „felmentő ítélete”.

A kegyelem azt jelenti, az ítéletet nem hajtják végre, amnesztiát kapunk, felmentő ítélet születik. A kegyelem nem kiérdemelhető, hanem egyszerűen adatik, felülről adatik, ajándék. Jézus megjelenése ezt jelenti: hogy nem nekünk kell inaszakadtig görcsölnünk - fogalmazott.  

Úgy vélte, a karácsony azt jelenti, „nem kell sírnunk és átkozódnunk”, „koponyánkat a lehetetlenség konok falén véresre zúzni”, nem a tompa kábulat, a minden hiába szörnyű szürkesége vesz rajtunk erőt, hanem az a felismerés, hogy magától megnyílik az ég. Ezen a megnyílt égen át hallatszott a betlehemi mezőn az angyalok himnusza - fogalmazott.

Mint mondta, amíg nem ismerjük el, hogy egyedül kegyelemből, hit által igazulunk meg, „addig az örök bizonyítási kényszer súlyos bilincse hasít a húsunkba”.

Úgy vélte, ha isten „nem röstellett túláradóan szeretni”, akkor nekünk is meg kell tanulnunk a kezdeményező szeretet magatartását. Mint mondta, a karácsony jócselekedetre indítja az embert, ám - hívta fel a figyelmet - „ne csak a sajátjainkat szeressük”, azokat, akiktől viszonzást kapunk, hanem tegyünk jót azokkal is, akik ebből semmit nem tudnak visszaadni.

Erre akkor lehetünk képesek, ha felismerjük, Jézusban Isten kegyelme érkezett hozzánk. Krisztus dicsőséges megjelenése nyomán meg kell tisztulnunk minden gonoszságtól és a jócselekedetekre kell törekednünk - jegyezte meg, hozzátéve, ez a „befogadó egyház” víziója. Hozzátette: a vecsési gyülekezetre pontosan ez a nyitottság a jellemző.

Kapcsolódó írásaink