Belföld

Orbán Viktor: Győzni csak az oltással lehet

Az elmúlóban lévő év a magyarok életében a gazdaság újraindításáról és a vírus elleni harcról szólt - jelentette ki Orbán Viktor a keddi Kormányinfón.

Orbán Viktor: Győzni csak az oltással lehet
Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfón 2021. december 21-én
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A kormányfő a szokásos, éves, nagy nemzetközi értékelő sajtótájékoztatóján leszögezte: a kormány együttérez azokkal, akik elveszítették szerettüket, ugyanakkor szurkol azoknak, akik betegeskednek, hogy felépüljenek.

Az idén már van hatékony eszköz a kezünkben a koronavírus ellen: az oltásnak köszönhetően a korábbi, a karanténokra épülő védekezésről átállhattünk az oltásalapú védekezésre - mondta a kormányfő, hozzátéve: ugyan Magyarországon sikeres az oltási kampány, de a kormány noszogatása ellenére sem akar az átoltottság 60 százalék fölé menni.

Mi vagyunk a leggyorsabbak az EU-ban a harmadik oltások számát tekintve is - emelte ki Orbán.

Orbán Viktor a Kormányinfón
Orbán Viktor a Kormányinfón
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy január végétől harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolványokat, ha a helyzet romlik.

A nemzetközi sajtó figyelmét is felhívta a kormányfő, hogy a koronavírus elleni küzdelemben is a kormány egyik fő eszköze a nemzeti konzultáció, az abból nyert adatokból építette a kormány a védekezési stratégiát és a gazdaság újraindítására irányuló lépéseit is.

A gazdaság újraindításáról

A gazdaság újraindítását mi nem segélyekre alapoztuk: 1700 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra - emelte ki Orbán, hozzátéve: ennek köszönhetően érte el a foglalkoztatottság az országban a válság előtti szintet, miközben az európai munkanélküliségi átlag 6.7 százalékos.

Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b)
Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b)
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A magyar gazdaság teljesítménye előbb elérte, majd meg is haladta a 2019 előtti szintet - emelte ki Orbán, aki az idei évre 6 százalék feletti, jövőre 4-5 százalékos növekedést vár.

„A jövő évet illetően három fontos dolog történik Magyarországon: olyan gazdasági intézkedéseket vezetünk be, amelyek korábban nem voltak ismertek. Egy részük kísérleti jellegű, ilyen például a 25 év alattiak szja-mentessége.

A második fontos dolog a védekezés fontossága lesz, amely továbbra is oltásalapú lesz. Rendelni fogunk a Pfizer omikron variáns elleni vakcinájából 9,5 millió adag oltást, ebből 1,5 millió a gyermekek számára is felhasználható lesz. Volt elegendő vakcinánk, van elegendő és lesz is, bármilyen változat is üti fel a fejét” - emelte ki Orbán Viktor.

A gyermekvédelmi népszavazásról

A kormányfő szerint a harmadik fontos témája a jövő évnek a gyermekvédelmi népszavazás lesz. „Szerintünk a szülőknek kizárólagos joga van a gyermeknevelésben, noha a világban és az EU-ban nem ez az álláspont az uralkodó, de mi kiállunk a szülők kizárólagos gyermeknevelési joga mellett” - hangsúlyozta a kormányfő, aki elmondta: a bevándorlás és az LMBTQ-mozgalmak által propagált gyermeknevelés a két legfontosabb nemzetközi kérdés, Európában az elit mondja ki ebben a döntő szót, de Magyarországon nem az elit, hanem mindkét kérdésben népszavazás döntött és dönt majd.

„Az, hogy Magyarországon a gyermeknevelés kérdésében nem az elitek döntenek, hanem az emberek, önmagában is méltánylandó tény” - hangsúlyozta a kormányfő.

Az energiaellátásról és a rezsiárakról

Az energiaellátás ügyéről szólva Orbán Viktor elmondta: a csütörtöki EU-csúcson rengeteg szó esett erről a kérdésről, de közös megállapodás nem született, a résztvevők megosztottak maradtak. „De fontos eseményeket várunk az év végéig, a brüsszeli vitán is nyilvánvalóvá vált a többség véleményének megfelelő álláspont kihirdetésének szükségessége. A nukleáris energia nélkül a fenntartható fejlődés nem valósulhat meg, s arra számítok, hogy ezt az Európai Bizottság is kimondja, ahogyan azt is, hogy a gázból kinyert energia átmenetileg támogatható lesz, a nukleárisok pedig végre fenntarthatónak minősülnek” - mondta Orbán Viktor.

Objektum doboz

Magyarország különleges helyzetben van, a háztartások nyolc éve fixált áron kapják a rezsit - mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint most, amikor az energiaárak az égbe repültek, a fixált árak megvédik a magyar családokat az extra kiadásoktól. „Formálódik egy lassan többségivé váló álláspont az uniós miniszterelnökök között, amely azt firtatja, hogy a mostani energiaárakban vajon mekkora szerepet játszik az az árszabályozás, amelyet Brüsszel vezetett be” - mondta a kormányfő, aki magyarázatképpen elmondta: a széndioxid-kvóta vásárlása árat emel, az energiatermelésben ez már látszik, de Brüsszel bevezetné ezt a gépkocsi- és lakások megadóztatására is.

A migrációról

„A migrációt illetően egy harmadik útvonal is megnyílt Belarusz felől. Egyre többen vagyunk Európában, akik azt mondjuk, hogy a migránsok menekültkérelmeit a megcélzott ország területén kívül kell benyújtani és ott lefolytatni. A magyar Alkotmány ezt így is szabályozza. Az eljárást indenképpen a schengeni övezeten kívül kell lefolytatni, de ez azt a kérdést is felveti, hogy a kerítés fenntartásában az uniónak részt kell-e vállalni. Előbb-utóbb mindent finanszírozna Brüsszel, ezt a terhet át kell vállalnia, véleményünk szerint a kerítésépítésnek legalább a felét és a fenntartásának egészét fel kell vállalnia” - mondta Orbán Viktor, aki szerint vita van arról is, hogy ha kerítéssel védik a határokat, akkor annak költségéből hajlandó-e valamit vállalni az EU.
Szerinte „szenvednek a bizottság munkatársai”, mindent megtesznek, hogy az Angela Merkeltől örökölt doktrínát megőrizzék és ne fizessenek a kerítésért, ellenben minden mást finanszíroznának, például kütyüket.

A kormányfő szerint meg kell szűnnie az észszerűtlen különbségtételnek és világossá kell tenni, hogy akik védik Európa belsejét és ez pénzügyi terhet jelent számukra, a terheiket átvállalja Brüsszel. Elmondta: a kerítésépítés költségét egészében vagy részben át kell vállalnia Brüsszelnek, amelynek a fenntartási költségek felét is állnia kell.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. december 21-én
Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. december 21-én
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A kormányfő elmondta: nyolc ország van, amelyben a nemzeti jog primátust élvez az uniós jog felett. „A napokban a magyar Alkotmánybíróság is döntött, a kormány megvizsgálta a lehetőségeinket és ennek értelmében fenntartjuk a rendet, amelyet eddig működtettünk és nem változtatunk semmit.

Nem is akarjuk, de nem is tehetnénk meg, éppen az Alkotmánybíróság döntése miatt, amely egy különösen színvonalas újítást is tartalmaz, hiszen az eddigi kizárólagos, absztrakt, egyéni jogból az egyéni méltóság kérdését átvitte a kulturális közeg területére, kimondva, hogy az emberi méltóságba az is beleértendő, hogy az egyén életterét kulturális szövet veszi körül, s ennek megváltoztatására nincs senkinek joga, ezt a közeget, úgy is mondhatnám, hogy a bennszülötteket, a kormánynak védenie kell” - mutatott rá a kormányfő.

Magyarország előre megy, nem hátra - idézte a kormányfő az ismert szlogent beszédében.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva megerősítette: a Fidesz köztársaságielnök-jelöltje Novák Katalin lesz.

Harmadik oltás nélkül érvényüket veszthetik a védettségi igazolványok

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: noha több nemzetközi példa is van rá, ő maga nem szívesen vezetne be kötelező oltást. Azt is kiemelte, hogy az egészségügy kiváló állapotban van, „rengeteg kórházi ágyunk van”. Tudatta: ha a helyzet megkívánja, bevezetnek korlátozásokat szilveszterre, de egyelőre úgy látja, javulnak a járványadatok.

Ugyanakkor azt tervezik, hogy legkésőbb január végén harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolványt, tehát elvesztik érvényességüket a két oltás után kiadott dokumentumok, ha a második oltást nem követi harmadik.

Arra a kérdésre, miszerint a szakembereknek komoly aggályaik voltak a Sinopharm- és a Szputnyik vakcina engedélyezésékor, a miniszterelnök azt mondta, az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a Sinopharm-vakcinát.

Orbán Viktor a Kormányinfón
Orbán Viktor a Kormányinfón
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A Szputnyik vakcina esetében pedig két különböző gyárban is jártak a magyar szakemberek - tette hozzá. Szerinte a jó gazda gondosságával jártak el.

Beszélt arról is, hogy Magyarország része az európai járványhullámnak: ami meg fog történni azz EU-ban, az meg fog történni Magyarországon is.
A járvány elleni védekezést úgy értékelte: mindent megtettek, amit emberileg lehetséges volt.

A koronavírus-gyorstesztek árát a miniszterelnök szerint a versenyhivatalnak kell megvizsgálnia, és ő sem érti, miért kerülnek kétszer annyiba a tesztek Magyarországon, mint Nyugat-Európában. „Semmiképpen nem fogadható el a mostani helyzet” - értékelt.

A miniszterelnököt kérdezték a járvány elején vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépről. Felidézte, amikor a „vírus felütötte a fejét”, a szakemberek a legrosszabb forgatókönyvvel számolva 8-10 ezerre becsülték a szükséges lélegeztetőgépek számát, ezért a kormány a teljes biztonságra törekedve úgy döntött, amilyen gyorsan csak lehet, beszerez 15-16 ezer lélegeztetőgépet.
„Mert az emberek egészségével, különösen az életével nem lehet játszani, és inkább fölül kell tervezni a beszerzéseket, sohasem alul” - tette hozzá.
A kérdésre, hogy mennyit „bukott” a kormány a beszerzéseken, úgy felelt: „mi azt gondoljuk, hogy sok száz életet nyertünk”.

Kerítés nélkül nem tudjuk megvédeni az országot

Kérdezték arról, miért különbözőek a magyar kormány és a Frontex számai a migrációval kapcsolatban. A kormányfő közölte, Magyarország a határátlépési kísérleteket számolja, ebből volt már idén százezer.

Arra a kérdésre, ha napi bírságot vetnének ki Magyarországra, hajlandó lenne bármilyen kompromisszumra, Orbán Viktor azt mondta, a hatályban lévő uniós jogrendet 2015, a tömeges migráció előtt írták, nem a jelenlegi helyzetre.

Magyarország ennek az áldozata: a békeidőben hozott jogrend alapján elítélték, akár meg is büntethetik pénzügyileg, miközben már az a mindenki által elfogadott realitás, hogy nem lehet beengedni a migránsokat - mondta.

Szerinte ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, ha megváltoztatják és a valósághoz igazítják az európai migrációs szabályokat. A kormányfő közölte, az Európai Tanács néhány hónappal ezelőtt felkérte az Európai Bizottságot a „békeidőben született jogrend” megváltoztatására.

Reményét fejezte ki aziránt, hogy lesz annyi belátás az Európai Unióban, hogy a köztes időben nem szab ki bírságot Magyarországra.

Orbán Viktor a Kormányinfón
Orbán Viktor a Kormányinfón
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Magyarország nemcsak saját területét, hanem Európát védi. Ez egyébként történelmi küldetése a magyaroknak - jegyezte meg.

Hangot adott azon meglátásának, miszerint az Európai Unió mainstream filozófiai alapon, a létező világ legjobbikát tételezve szemléli a migrációt.

Magyarország vele szemben a realitás talaján, a frontvonalon áll, és nem tud filozofálni, mert meg kell védenie a határokat - mondta.

Büntetés helyett integrálni kell a a Nyugat-Balkánt

Orbán Viktor kérdésre válaszolva kiemelte: a magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak. A kormányfő elmondta, az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját.

Hozzátette, bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán „két malomban őrölünk”, kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék - fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy látja, így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német-magyar kapcsolatok.

A miniszterelnök a nukleáris energia zöldenergiakénti besorolását várja az Európai Bizottságtól

A kormányfő azt is közölte: az Európai Tanács csütörtöki ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Ugyanakkor azt várja, hogy az ottani vita során is nyilvánvalóvá vált elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztés kerül nyilvánosságra még az év végéig.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni”. Ezért azt várja, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik arról a bizottság részéről, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg, ezért a nukleáris energiát a fenntartható, zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.

Orbán Viktor az uniós helyreállítási alap kifizetésének visszatartásáról közölte: az Európai Unió az összes tagállam nevében vesz fel hitelt, amelyet aztán a tagállamok szintén hitelként vagy támogatásként megkapnak.

Mivel ezért a hitelért Magyarország is felelősséget vállal, senkinek nincs jogalapja, hogy ne adja oda a „jogszabályok alapján nekünk járó pénzt” - mondta.

Orbán Viktor szerint a bizottság eljárása az Európai Unió egysége és jövője szempontjából a „legbrutálisabb szabotázs”.

„Rövidlátó, ideológiavezérelt, pártpolitikai befolyás alatt álló bizottsági döntésről van szó”, amelynek célja az ellenzék kormányra segítése a tavaszi választásokon. Ráadásul a pénzek visszatartása ellehetetleníti a fair versenyt a tagállamok között, hiszen egyesek júniusban hozzájutottak azokhoz a forrásokhoz, amelyekhez Magyarország még decemberben sem. Ugyanakkor, mivel a bizottság döntésének nincs jogalapja, előbb-utóbb Magyarország is meg fogja kapni ezt a forrást - mondta.
Hozzátette: a bizottság azzal, hogy egy programot megbénít, nem fog célt érni, hiszen csak az utolsó, negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró utalás érkezett Magyarországra más uniós pénzügyi alapoktól.

1,4 milliárd euró utalás érkezett Brüsszelből Magyarországra az utolsó negyedévben, tehát a többi program rendeben zajlik. Mindez azt mutatja, hogy az RFF esetében politikai akcióról van szó, hogy ne a mostani kormány legyen hatalmon - fogalmazott Orbán Viktor, aki Junckert nevezte a legnagyobb bűnösnek abban, hogy az Európai Bizottság politikai testület lett, és mindez az egész európai architektúrát lerombolják.

Orbán Viktor egy másik kérdésre azt mondta, hogy a feles többséggel való alkotmányozás komolytalan dolog, és visszaadja a diplomáját, ha ez megtörténik. Szerinte ez egy politikai blöff. Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend, az ország nem egy sufni. 

A Völner-ügyről szólva azt mondta, a volt államtitkárt diákkora óta ismeri, és nagyon sajnálja azt a dolgot, ami kialakult. Orbán Viktor közölte, maga sem tudja, mi a helyzet, és amíg a bírói ítélet nem születik meg, még magában sem hajlandó eldönteni ezt a kérdést.

Az ügyészség vádemelése mégis csak komoly dolog - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Völner Pál volt államtitkárt azért is megvesztegethették, hogy lehallgatásokat engedélyezzen, Orbán Viktor közölte, Magyarországon minden egyes eljárást a Belügyminisztérium kezdeményez, az Igazságügyi Minisztérium azt nem kezdeményezheti.

Varga Judit igazságügyi miniszter esetleges felelősségéről azt mondta: a miniszter felelőssége az ő fejében nem merült fel, nem ismer olyan körülményt, amely azt megalapozná. Azt is mondta, az ügyről akkor szerzett tudomást, amikor a legfőbb ügyész közzétette honlapján.

Hozzátette: a kormánynak nincs jogköre az ügy vizsgálatához, meg kell várnia az ügyészség vizsgálatát, illetve a vádemelést, amennyiben lesz, akkor tud további lépéseket tenni.

Arra a kérdésre, hogy valóban lehallgatták-e Áder János testőreit, a kormányfő azt mondta, ha tudni szeretne bármit az államfőről, megkérdezi tőle, és ebben jobban megbízik, mint bármilyen más „kütyüben”.

Egy másik kérdésre, adott-e utasítást arra, hogy a Pegasus-szoftverrel újságírókat, politikusokat, civileket hallgassanak le, Orbán Viktor azt mondta, minden titkosszolgálati eszköz alkalmazása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

Egyetlen iránytű van kijelölve a belügyminiszternek, hogy amilyen képességgel rendelkeznek Európában más országok, olyan képeségekkel Magyarországnak is rendelkeznie kell. Pintér Sándor többször megerősítette, hogy Magyarországon 2010 után semmilyen törvénytelen megfigyelés nem történt - jelentette ki.
A miniszterelnök kérdésre közölte, a Fudan-népszavazásra az alkotmányos eljárásjogi rend alapján a választások előtt már nem kerülhet  sor.

A jövő évi választásba történő esetleges amerikai beavatkozási kísérletet firtató kérdésre  Orbán Viktor azt mondta, Magyarország nem tart senkitől, hiszen 1100 éves állam.
Volt itt már minden és mégis mi vagyunk itt - fogalmazott. Hozzátette: „jön Gyuri bácsi és nem egyedül jön, hanem hozza az összes haverját”.

Jó a kapcsolat az orosz vezetéssel, de Magyarország támogatja Ukrajna függetlenségét

Kérdezték az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontról is. Orbán Viktor azt mondta, két igazodási pontjuk van, az egyik a V4-ek és azon belül Lengyelország, vagyis ahol lehet és ameddig lehet Magyarország együttműködik ebben az ügyben a lengyelekkel, akiknek elég harcos és világos álláspontjuk van.

A kormányfő másik igazodási pontként az Európai Tanácsot említette, amely múlt héten szerinte mérsékelt álláspontot ismertetett, ugyanis az EU semmilyen biztatást nem adott Ukrajnának a NATO- és az EU-tagságot illetően.

Kitért arra is, hogy Magyarország igyekszik leválasztani oroszpolitikáját ukránpolitikájáról. Kifejtette: Magyarország támogatja Ukrajna függetlenségét, de nem örül az Oroszország elleni szankcióknak.

Jelezte azt is, hogy jövő év elején is lesz magyar-orosz csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin elnökkel „valahol Oroszországban”.

Kérdezték arról, hogy a szlovák külügyminiszternek nem tetszik a magyar kormány „brüsszelezése”. A kormányfő közölte, a négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, Szlovákia viszont igen.

Ezért a szlovákok helyzete más, más a mozgásterük, Magyarország szuverénebb, mert van saját valutája - indokolt.

Arra vonatkozó bizonyítékot nem látott, hogy Oroszország áll a fehérorosz migránsválság mögött - mondta.

Oroszország szállítja a gázt, az LNG-szállítók nem mindig

A hosszú távú orosz gázszerződéssel kapcsolatban nem árulta el a szerződésbe foglalt konkrét árat a miniszterelnök; úgy értékelt: az kedvező. Megjegyezte: a cseppfolyós gázt szolgáltatók nem mindig teljesítik a szerződéseket, míg Oroszország igen.

Változtatni kellett a hiánycélon az uniós változások miatt

A miniszterelnök a költségvetési hiányról szólva elmondta, annak elhanyagolható része vezethető vissza a rezsicsökkentés fenntartására.

A kormánynak kompenzálnia kell a Magyar Villamos Művek és a Mátrai Erőmű veszteségét, ez több tízmilliárd forintot jelent - tette hozzá.

Úgy folytatta, a költségvetési átütemezések több százmilliárd forintos nagyságrendűek, hogy a 2022-re tervezett 5,9 százalékos hiányt legalább 4,9 százalékra levigyék.
Ezt úgy tudják megoldani, hogy a jövőre esedékes néhány vásárlást, például a budapesti repterét, vagy néhány fejlesztést átütemeznek, de semmiről nem mondanak le - közölte.

A hiánycél változását azzal magyarázta, hogy az uniós tagállamok költségvetési deficitjének átlaga alacsonyabb lesz a korábban tervezettnél, a kormány pedig nem akarja kockáztatni az ország pénzügyi stabilitását, ezért igazodik a tagállamok középmezőnyének hiánycéljához.

Egy másik kérdésre, miszerint hogyan oldják meg a települések a polgármesteri béremeléseket, ha nem kapnak hozzá többletforrást, Orbán Viktor azt mondta: „ügyesek, megoldják”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a 25 ezer fő alatti önkormányzatok esetében teljes kompenzációt adnak az iparűzési adóra, míg a 25 ezer fő feletti településeknél a polgármesteri fizetés 20 százalékos emelése nem érzékelhető költségvetési tétel.
Orbán Viktor ehhez hozzátette: az iparűzési adót nem vette el a kormány, ott van a városokban, csak nem az önkormányzatoknál, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknál.    

A kormányfő a pedagógusok béremeléséről azt mondta, „a pedagógusoknak igazuk van” abban, hogy a tízszázalékos emelés nem oldja meg a problémájukat.

A változtatásnak két útja van: vagy folyamatos emeléseket hajtanak végre, vagy lesz egy átfogó rendezés. Orbán Viktor az utóbbit tartaná szerencsésnek, de erre csak akkor tud ígéretet tenni, ha látják a gazdaság teljesítményét az év második felében, illetve ha megnyerik a választásokat.

A Fidesz nem sző világbirodalmi terveket

A kormányfőt kérdezték arról, hogy a Fideszhez köthető üzleti körök befolyásolási kísérletének tekinthető-e az, hogy a portugál Alpac Capital cég megveszi az Euronews többségi tulajdonát. Orbán Viktor azt mondta, „a Fidesz nem sző világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom”. Jelezte, a felvásárló cég vezetőjének apját jól ismeri, mert együtt voltak alelnökök az Európai Néppártban, illetve most is alelnökei a Kereszténydemokrata Internacionálénak.

Volt kérdés arról is, hogy mennyire lehetnek tiszták a jövő évi választások, ha a közmédia nem részrehajlásmentes. A miniszterelnök azt mondta, a kormány nem olyan hatóság, amely a közmédia felett áll, így azt nem befolyásolja és nem is fogja. Mint mondta, biztos abban, hogy a választások tiszták lesznek, és kijelentette: a kormánypárt soha nem fog nyomást gyakorolni a közmédiára abban, hogy mit tegyen és mit ne tegyen.

Úgy értékelte, a magyar média pluralista, míg a nyugati hegemonista. Szerinte a magyar média 50 százaléka kereszténydemokrata, konzervatív, a másik 50 százalék viszont progresszív, liberális, baloldali.

Ami itt van, azt nem tekintik normálisnak azért, mert nem pont olyan, mint a nyugati társadalmakban, ami viszont „a mi szempontunkból nem normális” - fogalmazott.

Szerinte erősen és jogosan kritizálnák, ha megpróbálna nyomást gyakorolni bármilyen médiára.

A németekkel két malomban őrölünk

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a francia elnökválasztásig a Fidesz biztosan nem vesz részt új uniós pártcsalád létrehozásában és nem is csatlakozik európai pártcsaládhoz.

Az új német és az új izraeli kormányról szólva azt mondta: „nem jó a lapjárása” a nemzetközi politikában, a barátai vereséget szenvedtek. Úgy értékelt: azért nem hívták meg Magyarországot a demokráciacsúcsra sem, mert „Trump barátait nem hívták meg”.

Kitért arra is: a magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak.

A kormányfő elmondta, az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját.

Hozzátette, bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán „két malomban őrölünk”, kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék - fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy látja, így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német-magyar kapcsolatok.
Kérdésre közölte, hogy a kormány tervez további népjóléti intézkedéseket, részleteket azonban nem árult el.

Kapcsolódó írásaink