Belföld
Közvélemény-kutatás Márki-Zay Péter részére

Az Index birtokába került az a közvélemény-kutatás, amely a múlt héten került nyilvánosságra, s amely - a szokásos mérésekhez képest - sokkal nagyobb figyelmet kapott. Az összefoglalóból kiderül, hogy miért.
Megszerezte az Index annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a részleteit, amelynek főbb eredményeit korábban a 444 szellőztette meg, s amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű az ellenzéki összefogás annál, mint amit előtte mértek: eszerint a teljes lakosság körében
a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékos, míg az ellenzéki összefogásé csupán 32.
Az ellenzék számára hidegzuhanyként megjelenő kutatási eredményeket illetően többen hitetlenkedésüknek adtak hangot, egyelőre kérdéses, hogy a friss kutatás tévedett-e, vagy egész előtte nagyjából mindenki más.
Korábban megírtuk, hogy Bige László egy hatvanmilliós kutatást már kifizetett Márki-Zay Péternek majd egy újabb kutatás finanszírozására kérték, amit a baloldali miniszterelnök-jelölt közölt egy interjúban.
Más módszer
Ami bizonyos, hogy az eddig megszokott, és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt – személyesen Márki-Zay Péter részére készített – kutatás módszertana között különbség van, ami szerepet játszhat az eredményekben is. Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte 2000 fős minta telefonos megkérdezésével december 6-a és 11-e között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsoksaságok esetében akár nagyobb is lehet.
A 69 oldalas dokumentum részletesen kifejti az úgynevezett regressziós modell lényegét, amelynek segítségével például megtudható, hogy melyek azok a tényezők, amelyek növelik, vagy csökkentik a valószínűségét annak, hogy valaki egy adott csoport tagja legyen.
A kutatásban vizsgálták a nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal – igaz, a jelentés azt hozzáfűzi, hogy ezen információk nem mindegyike bizonyult szignifikáns tényezőnek.
A Fidesz és a DK bázisa a legstabilabb
A pártpreferenciák tekintetében a főbb megállapítások a következők:
- Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
- Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.

Az adat, ami megdöbbentette az ellenzéket
A kutatásnak sokak számára az is egy megdöbbentő eredményének bizonyult, hogy
a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének és 52 százalékra tették azokat, akik nem.
A maradék 5 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18-29 évesek) szeretnének, s a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), s legkevésbé a falvakban (34 százalék). Azt is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint.
Hogyan tovább?
Az Iránytű Intézet által végzett, belső használatra szánt közvélemény-kutatás főbb eredményeinek kiszivárgása kérdések sorát váltotta ki, Márki-Zay Péter a Szabad Európának nyilatkozva a kutatással összefüggésben arról beszélt, elképzelhető, hogy az ellenzékben előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Mint mondta, vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, a kiszivárgott kutatást például ilyennek nevezte. Pedig a kutatásban más ellenzéki politikusokkal összehasonlítva még mindig a hódmezővásárhelyi polgármester szerepelt a legjobban: a teljes népességre vonatkoztatva őt látnák a legtöbben (41 százalék) fontos politikai szerepben (a második helyen Hadházy Ákos áll 36 százalékkal, harmadik pedig Szél Bernadett lett 34 százalékkal), de 88 százalékkal az ellenzéki beállítottságú szavazók között is Márki-Zay Péter vezet (itt is Hadházy Ákos és Szél Bernadett követi 75-75 százalékkal, utánuk következik Karácsony Gergely 74 százalékkal).
A kutatás további részletei az Index oldalán tudják megtekinteni.