Belföld

Többmilliárdos fejlesztésekkel gazdagodik a Dunakanyar

Rendezett környezet a helyiek és a kirándulók számára: orvosi rendelők, iskolák, óvodák, bölcsődék,sportpályák, utak, hidak, kirándulóhelyek újultak megés épültek a kormány támogatásának köszönhetően

A Képes krónika szerint 1063-ban I. Béla (1060–1063) egészen hihetetlen baleset vagy merénylet áldozata lett Dömösön. Ahogy a németek elleni hadjáratra készülődve tanácskozást tartott, összeomlott a trónszéke, és maga alá temette a királyt.

Többmilliárdos fejlesztésekkel gazdagodik a Dunakanyar
Nagy ívű projekt keretében szépül meg és kap új funkciót az egykori Fürdő Szálló, duális szakképzési hely lesz, tanétteremmel, tancukrászdával
Fotó: A szerző felvétele

E balszerencse (vagy gaztett) kapcsán említik először a dömösi királyi udvarházat, ami jelzi, nem akármilyen múltja van a településnek. Pár évtizeddel később a királyi udvarház mellett Álmos herceg (Könyves Kálmán testvére) prépostságot építtetett, amit 1107-ben szenteltek fel.

Az épületegyüttesnek a századok viharában csak az alapfalai maradtak meg, az altemplom azonban az 1977-ben kezdődött régészeti feltárásnak köszönhetően ma is megtekinthető. A falut jól ismerik a kirándulók, hiszen a településről megközelíthető a csodás Rám-szakadék vagy a Prédikálószék.

Az elmúlt években több mint ötszázmillió forint érkezett Dömösre kormányzati döntések alapján – idézte fel a településen sétálva Völner Pál, a választókerület országgyűlési képviselője. Kifejtette: több mint ötvenmillió forintból valósult meg a polgármesteri hivatal energetikai fejlesztése, hatvanmillió forintnál is többet kapott a település utak, járdák, hidak rendbetételére, míg tizenötmil­liót olyan karbantartó eszközökre, amelyekkel a gyepterületet gondozhatják vagy a hómentesítés végezhető el.

A képviselő kiemelte a 91 millió forintból épült bölcsődét, amelyet hamarosan birtokba vehetnek a legkisebbek. Megemlítette azt is, hogy százötvenmillió forint áll rendelkezésre egy szabadstrand létesítésére, amit reményei szerint a jövő nyáron már használhatnak a helyiek és a turisták. A Magyar Falu Program keretében a faluház megújítására 24 millió forintot kaptak a dömösiek.

Herman Jenőné polgármester 2014 óta vezeti az ezeregyszáz fős települést. A Volner Pál által említett több mint félmilliárdos támogatást az ő hivatali ideje alatt nyerte el a falu különböző pályázatokon. Amint azt tréfásan megjegyezte, nem bánná, ha a hivatal kerítése győztes pályázatokat hirdető táblákkal lenne tele. Terveik között szerepel, hogy felújítsák a hajóállomásnál található Bergmann-villát, amelyben turisztikai központot szeretnének kialakítani.

Bánhidi József faluvezető és Völner Pál fideszes képviselő az annavölgyi mesefánál
Bánhidi József faluvezető és Völner Pál fideszes képviselő az annavölgyi mesefánál
Fotó: A szerző felvétele

Újjászülető ódon szálló

Dömöshöz hasonlóan Esztergom is jelentős átalakuláson megy keresztül. Völner Pál elmondta: a település igazi iskolaváros, ezért folyamatosan zajlanak az oktatási intézmények megújítási munkálatai. Már modernizálták a Szent Erzsébet Gimnáziumot, a Babits Mihály Általános Iskolát, a Vitéz János Gyakorló Általános Iskolát, a József Attila Általános Iskolát. Az egyik legfontosabb oktatási intézmény, a Dobó Katalin Gimnázium egy kormányzati döntésnek köszönhetően több mint nyolcszázmillió forintból újulhat meg. Az épületen évtizedek óta nem történt jelentősebb felújítás, ezért már nem felel meg a mai kor energetikai elvárásainak, üzemeltetése költséges.

Hernádi Ádám, a város polgármestere leszögezte: ráfér a felújítás az épületre, mert maga is ebben az intézményben koptatta az iskolapadokat, s mint visszaemlékezett, már akkor is akadtak olyan faablakok, amelyek be voltak csavarozva.

A városházán úgy számolnak, március körül végezhet a konzorcium a több mint félezer tanulót oktató intézmény felújításával. A felújítás keretében a külső falak és a tető új hőszigetelést kap, a fűtési rendszert korszerűsítik, kicserélik a tornaterem légtechnikai rendszerét, és az épületre napelemes rendszert telepítenek.

Ugyancsak nagy ívű projekt keretében szépül meg és kap új funkciót az egykori Fürdő Szálló. Két éve született az a miniszteri határozat, amely jelentős forrást biztosított a megújuló szakképzés duális képzőhelyének kialakítására, eszközfejlesztésre és ágazati képzőközpont létrehozására. Helyszínéül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Esztergomot jelölte ki. A Kisfaludy-programban a város 410 millió forintot kapott a centrum a kialakítására. Hernádi Ádámtól megtudtuk, az esztergomi szakképzési centrum megkapta a Fürdő Szálló és a régi gőzfürdő épületét vagyonkezelésbe.

Itt alakítanak majd ki tan­éttermet, –szállodát, –konyhát és –cukrászdát. A leendő négycsillagos Studiolo Boutique Hotelként újjászülető Fürdő Szálló 21 kétágyas szobával várja majd a vendégeket. Belső válaszfalain ma még graffitik éktelenkednek, de már nem sokáig: az épület teljes homlokzata megújult, és elkészültek az épület vízszintes szigetelésével is. Hamarosan új nyílászárókat szerelnek be, az összes munkálattal heteken belül végezhetnek. Hamarosan a Szent István Városi Strandfürdő és Hotel felirat is visszakerül a főhomlokzatra, ami az esztergomiak kifejezett kérése volt.

A Kisfaludy-forrásból jövőre a Szent István Fürdő felújítását is megkezdi a város. Egyébként Magyarország legrégebbi fedett uszodája is Esztergomban található, a Fürdő Szállótól nem messze álló épületet 1912-ben adták át, amit ugyancsak felújít a város.

Völner Pál beszélt arról is, hogy a város legismertebb épülete a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház tizenhárommilliárd forintos támogatásnak köszönhetően újul meg, az elmúlt években elkészült a déli torony aljában egy új látogatóközpont, az egykori levéltár helyén pedig panorámakávézót alakítottak ki. Elkészült a felső kupola körüljáró megerősítése is, és több hiányzó csigalépcsőszakaszt pótoltak.

Testi-lelki feltöltődés

Dorogot akár sportvárosnak is nevezhetnénk, számos sportág él és virul a településen – vélekedett Völner Pál, miközben a nemrég felújított városi stadionhoz látogattunk. Az NB II.-es csapat futballpályáját nyolcszázmillió forintos állami támogatással modernizálták, ahogy megújult a helyi sportcsarnok is. „A településen élők a városfejlesztés eredményeit akkor értékelik, ha megtapasztalják a környezet rendezettségét, az intézmények állapotát, azok működését. Az életminőséget szolgálja a környezet védelme, a közlekedés, a közbiztonság és a testi-lelki feltöltődés lehetőségét szolgáló intézmények, szolgáltatások köre” – fejtette ki Tittmann János, aki 1994 óta Dorog polgármestere.

Rámutatott: az elmúlt esztendőben a városban sok változás következett be, felújították az Aranycsapat tagjáról, Buzánszky Jenőről elnevezett stadiont, kialakítottak egy tekepályát, amit a művelődési ház alagsorában, a régi mozi területén adták át a közönségnek.

Elkészült egy futókör, a Széchenyi-lakótelep mögötti véderdőben pedig sportpark épül, ahol különböző erősítő, nyújtó eszközöket helyeztek el, ami legkésőbb decemberre elkészül. Mindezek mellett a Budapest–Esztergom vasútvonalhoz kapcsolódó fejlesztések keretében rendbe tették a pályaudvar környezetét. A fejlesztések 1,7 milliárdos költséget jelentettek, de be tudtak vonni pályázati forrásokat, kilencszázmillió forint került így a város költségvetésébe.

Mogyorósbánya ugyancsak nagyon aktív a különböző pályázati lehetőségek kapcsán. Amint azt Havrancsik Tibor polgármestertől megtudtuk, a Széchenyi 2020 keretében százhúszmillió forintból épült minibölcsőde, míg az orvosi rendelő korszerűsítésére több mint 41 millió forintot, a közterületek vízelvezetésére pedig több mint kétszázmilliót kaptak a mogyorósbányaiak.

A csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése egy friss döntés értelmében hamarosan folytatódik, amire a terület- és településfejlesztési operatív program (top) keretében nyertek forrást. A beruházás várhatóan jövőre kezdődik és 2023-ra be is fejeződik. Havrancsik Tibor megemlítette a Tát–Mogyorósbánya bekötőút elkészültét is, aminek minden helyi lakos örült, mivel a község zsáktelepülés, így mindenki ezen az úton tudja megközelíteni vagy elhagyni a települést. A Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt útvonalon szintén egy topos pályázat keretében létesült kerékpárút, amit nemcsak a helyben élők, hanem a turisták is nap, mint nap használnak.

Sétáljunk bárhova a településen, gyorsan „szembejön” egy fejlesztés. Ilyen az általános iskola udvarán a közelmúltban átadott műfüves focipálya és futókör, kis lelátóval, a pálya végében távolugrógödörrel. A Magyar Falu Program keretében 37 millió forint érkezett az óvoda udvarának fejlesztésére. Utóbbi program keretében a belterületi utak, járdák rendbehozatalára, illetve kiépítésére 15 millió forintot, a közterületek karbantartását szolgáló eszköz beszerzésére pedig nyolcmilliót kaptak.

Forráskeresztelő

Tokodon új vezető irányítja a falut, a 2019-es önkormányzati választás óta Bánhidi László a polgármester. A fiatal településvezető korábban a helyi önkéntes tűzoltók között bizonyította elhivatottságát, így nem meglepő, hogy a falu pályázott, és csaknem hatmillió forintot nyert is az önkéntes tűzoltók szertára tetőszerkezetének felújítására, amely jelenleg is készül. Jelentős források érkeztek az elmúlt években a településre az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, a Magyar Falu Program (MFP) keretében több mint 43 millió forint jut a rendelő épületének korszerűsítésére, orvosi eszközök beszerzésére, más kormányzati forrást pedig a fogászat és a védőnői szolgálat épületeinek megújítására fordítottak.

Az óvoda és minibölcsőde építésére összesen negyedmilliárd forint érkezett a Széchenyi 2020 keretében, az MFP-ben pedig tízmillió forintot nyert Tokod kültéri játszóeszközök építésére. Szintén e program keretében nyertek utak, hidak, járdák fejlesztésére, valamint a közterületek karbantartását szolgáló eszközökre nagyjából ötvenmillió forintot, mindemellett még falubusz beszerzésére is jutott tizenötmillió forint.

Annavölgybe, az egykori bányászfaluba ma sokan költöznek a nagyobb városokból, így szükség lett egy bölcsőde építésére – tájékoztatott Bánhidi József, aki 2002 óta vezeti a települést. Az óvodás korosztály új kültéri játékokat is kapott a kormányzat által megítélt támogatásokból. Utak, járdák, hidak felújítására, kiépítésére negyvenmillió forint érkezett a Magyar Falu Program keretében, a faluház felújítására pedig húszmillió.

A település határában csodás erdei környezetben egy olyan fejlesztést is megvalósított az önkormányzat, ami ritkaság számba megy: egy forrás körül alakítottak ki „mesefát”, turistabarát környezetet, a forrást pedig Zsigmondy Vilmos bányamérnökről nevezték el, akinek egyebek mellett a városligeti hőforrást is köszönhetjük.

Kapcsolódó írásaink