Kövér László: Negyedszer is győzni fogunk

A politikus, aki a Fidesz országos választmányának elnöke is egyben, hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben „a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenünk, de mi az eszünkre és szívünkre egyaránt hallgatva háromszor győztük le őket”, demokratikus és békés módon. Az utóbbi évtizedben háromszor segítettük győzelemre Magyarországot, háromszor kaptunk ehhez erőt a Jóistentől és bizalmat a nemzetünktől - mondta.

Felidézte: 2011-ben arról beszéltek a kongresszuson, hogy visszarántották az országot a szakadék széléről, és már túl voltak az első külső támadásokon is, amelyekkel „megpróbáltak bennünket a magunk választotta útról letéríteni”. 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy sorsdöntő választás előtt állnak, az volt a kérdés, hogy sikerül-e az áttörés. 2015-ben lezárták a posztkommunizmus korszakát. 2017-ben azt mondták, az előttük álló választás ismét sorsdöntő lesz, csak másként, és feltették a kérdést, hogy mi a választás tétje.

A rendbe szedett pénzügyeket és a munkán alapuló gazdaságot, a teljes foglalkoztatottság esélyét, a tartósan növekvő jövedelmeket és az ezek által adott lehetőséget a gyarapodásra és a felemelkedésre. Meg kell védeni a népesedési folyamatokat, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, amellyel „bevontuk a közteher finanszírozásába azokat, akik sokáig korlát nélkül szivattyúzták ki azt az extraprofitot” - mondta.

Hozzátette, meg kell védeni a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, „kultúránkat, hitünket, nyelvünket, önazonosságunkat”, Magyarország szuverenitását, önrendelkezését, nemzeti jellegét, azt, hogy Magyarország magyar országként maradhasson fenn .Meg kell védeni Európát, Európa határait, Európa görög bölcseleten, római jogon és keresztény etikán felépülő civilizációját, Európa jövőjét, a közös kulturális örökséget, Európa szabadságát, önrendelkezési lehetőségét és demokratikus rendjét - sorolta.

Kövér László megjegyezte: már négy éve is úgy látták, hogy a magyar választások európai jelentőségűek lesznek.

Közölte: bíztak abban, hogy egyszer eljön a választás, amelyen „még mi is ott leszünk, és mégsem lesz már sorsdöntő”, mert a legalapvetőbb kérdésekben minden legitim politikai szereplő a jó oldalon fog állni. De ez biztosan nem a 2022-es választás lesz, és ez egy soha véget nem érő küldetés, mindig meg kell nyerni a következő küzdelmet ahhoz, hogy folytathassák a harcot - emelte ki.

Arról is beszélt: a történelem a fideszeseket megtanította arra, hogy a világot és benne a maguk helyét és feladatát mindig „csak az eszünkkel és szívünkkel együttesen figyelve ismerhetjük meg”. A nyolcvanas években a kommunisták nem akarták, hogy „mi, akkori magyar fiatalok” a pártállami kereteken kívül bármilyen módon megszerveződjünk. A kilencvenes évek elején „a liberálisok janicsárokká akartak nevelni bennünket”, de ők 1998 és 2002 között első alkalommal bebizonyították, hogy a haza javát nemcsak akarják, hanem tenni is tudnak érte. 2002 után „a posztkommunisták politikai értelemben fel akartak őrölni bennünket”, megpróbáltak bennünket kiiktatni a demokratikus küzdelem legitim szereplői közül. De ők együtt maradtak, és 2010-ben erősebbek lettek, mint korábban bármikor - jelentette ki.

Kövér László kitért rá: hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, amelynek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország és Litvánia. Ezeket az országokat „menekültáradatnak álcázott állami agresszióval akarnak szuverenitásuk feladására kényszeríteni”. Úgy fogalmazott: „Szívünk és eszünk szerint is szolidárisak vagyunk és leszünk velük most és a jövőben mindig.”

Felvetette: de akkor mi folyik Magyarország déli határán 2015 óta, minek nevezzék azt „a politikai, jogi kommunikációs és immár pénzügyi eszközökkel is folytatott hadviselést”, amelyet a Nyugat folytat Magyarország és Lengyelország ellen, azért, hogy bármi áron eltávolítsa a vezetésből ezeknek az országoknak demokratikusan választott legitim, csak éppen nekik nem tetsző kormányát?

Azt mondta, Kelet és Nyugat urai már megint „a mi közép-európai bőrünkre” folytatják „piszkos játszmájukat”, amelyben nekünk megint „az egyelőre csak virtuális ágyútöltelék” szerepét szánják. Ha nem tudjuk Közép-Európát növekvő gazdasági erejének és lélekszámának megfelelő politikai tényezővé szervezni - tette hozzá -, akkor meg is érdemeljük, hogy a történelem megismétlődjön velünk.

Ismerve Gyurcsány Ferenc kormányzását, az ellenzék politikáját és „mindenre való alkalmatlanságát”, az lesz a legjobb, ha a Fidesz-KDNP nyeri meg a jövő tavaszi választásokat - jelentette ki Kocsis Máté.

Kocsis Máté beszámolt arról: az előző kongresszus óta eltelt időszakban a parlamenti képviselőcsoport maradéktalanul elvégezte valamennyi feladatát, mind a törvényalkotásban, a nemzetközi kapcsolatokban vagy a politikai kommunikációban. Közölte: 405 javaslatot fogadtak el, emellett 227 interpelláció, kérdés napirend előtti vagy utáni felszólalás hangzott el. Megjegyezte: ezek nem rossz számok ahhoz képest, hogy a nemzetközi liberális sajtó és a magyar ellenzék szerint a magyar parlament nem működött.

Hosszan beszélt az ellenzékről, amelynek tagjai szerinte „gondoskodtak az ország és valamennyiünk szórakoztatásáról”, de a szégyenérzetről is, mert a járvány során, amikor összefogásra lett volna szükség, nem segítették a védekezést, hanem „kamuvideókat gyártottak, sértegették az egészségügyben dolgozókat, álhíreket terjesztettek, hamis képet festettek a magyar állapotokról a nemzetközi sajtóban, elbizonytalanították az embereket és hazug cikkeket jelentettek meg külföldön”.

Szerinte Jakab Péter, a Jobbik elnöke az elmúlt években „annyi élelmiszert hurcolt a parlamentbe, hogy egy vegyesboltot is nyithatna”, és állítólag még füstgránátot is tart a pult alatt, sőt azt beszélik, hogy „ő viszi Gyurcsánynak a legjobb nyalókákat is”. Megjegyezte azt is: érdemes még szót ejteni „a részmunkaidős főpolgármesterről”, aki „most inkább eladja a Városházát, csak hogy ne kelljen bemennie dolgozni”.

Úgy fogalmazott: a baloldalnak négyévente van egy különös rituáléja, hogy „azték áldozásszerűen”, még a választások előtt megbuktatnak valakit. 2014-ben Bajnai Gordont, 2017-ben-2018-ban Botka Lászlót, most pedig a főpolgármestert. Karácsony Gergelyt „a magyarázkodás és a felelősséghárítás koronázatlan királyának” nevezte, hozzátéve, miután megbukott, kellett hozni egy „új messiást”, akit a „tengerentúlról rendeltek”.

Márki-Zay Péterre, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjére utalva úgy értékelt: találtak egy olyan „derék baloldalit, aki egy megnyerő porszívóügynök magabiztosságával tudja magáról állítani, hogy jobboldali.”

Ugyanakkor arra figyelmeztetett: aki baloldali kormánytöbbséget szervez, úgy beszél, mint egy baloldali, baloldali programot kíván végrehajtani, és úgy törölné el a rezsicsökkentést, mint egy baloldali, úgy mentegeti az illegális migránsokat, mint egy baloldali, és a szövetségesei is baloldaliak, az bizony baloldali.

Kocsis Máté hangsúlyozta: a baloldal 15 év alatt eljutott Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig. A DK a legerősebb baloldali párt, Gyurcsány Ferencnek van a legnagyobb pártja, a legnagyobb támogatottsága, a legnagyobb médiaháttere és közösségi médiaháttere, a legtöbb nemzetközi kapcsolata.

„Egybevetve mindent, ismerve Gyurcsány Ferenc kormányzását, ismerve a politikájukat, ismerve a mindenre való alkalmatlanságukat, összességében mindent mérlegre téve, az lesz a legjobb, ha mi nyerjük meg a jövő tavaszi választásokat” - zárta beszédét.

Brüsszel és a magyar baloldal el akarja venni tőlünk a szabadságunkat, a Fidesz-KDNP azonban azt megvédi - jelentette ki Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.

A politikus bírálta az Európai Uniót, mondván, az európai hatóságok semmit sem tesznek, amikor migránsok százezrei lépnek be a közösség területére, törvénytelenül.

Kijelentette: „Brüsszel a hatalmával visszaélve hideg polgárháborút folytat a lengyelek és a magyarok ellen. Az egészpályás letámadás keretében el akarják venni tőlünk a szabadságunkat”. A 21. században még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy azt elvehetik - folytatta -, akik meg akarják mondani, hogy Magyarország hogyan éljen. Még mindig vannak olyanok, akik azt tartják: minden csak úgy helyes, ahogy ők mondják.

Szerinte Európa harmincéves története úgy is leírható, hogy eljutott a Brezsnyev-doktrínától a genderdoktrináig, a kommunista világbirodalom koncepciójától a brüsszeli birodalom koncepciójáig.

Azt ígérte: a Fidesz-KDNP képviselői meg fogják védeni az ország szabadságát Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Megvédik például azt, hogy a magyarok szabadon dönthessenek a rezsiárakról, és ki fognak állni Brüsszelben a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokért is.

A Fidesz-KDNP továbbra is nemet mond a bevándorlásra - hangoztatta, és megjegyezte, Brüsszel Magyarországra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Brüsszel és a magyar baloldal annak a lehetőségét is el akarja venni, hogy a magyar szülők szabadon dönthessenek gyermekeik neveléséről, de a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondanak a gyermekekre leselkedő agresszív LMBTQI+ szexuális propagandára is.

„Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első” - zárta szavait.

Marek Kuczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa arról beszélt, hogy az utóbbi években gyakran megtapasztalják a szoros magyar-lengyel barátság jelentőségét, hiszen összeköti a két népet a sorsközösség, a közös történelem, továbbá az, hogy hasonlóan látják a jelen politikai valóságot és Európa jövőjét. A nemzet szabadsága és az állam szuverenitása számukra érték - jelentette ki.

Azt mondta: országaik szuverenitását nemcsak keletről, hanem nyugatról is támadják. Hibrid háború folyik a lengyel határon a Kreml által támogatott fehérorosz rezsim miatt, de a veszélyek nemcsak keletről, hanem az unión belülről is származnak, mert egy szuperállami modellt próbálnak rájuk erőltetni - magyarázta.

Közölte: az EU-nak sürgős reformokra van szüksége, ezért decemberben Varsóban egyeztetnek majd az európai konzervatív pártok az unió jövőjéről.

Kiemelte: a magyar-lengyel és a visegrádi együttműködésnek köszönhetően Közép-Európa erős és erős is marad, ezért továbbra is együtt kell működniük.

Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul - mondta Szijjártó Péter.

A külgazdassági és külügyminiszter beszédében kifejtette: hat évvel ezelőtt 400 ezer illegális migráns tört be Magyarországra a déli határon keresztül, átmasíroztak Magyarországon és „a tisztelet legalapvetőbb jeleit sem mutatták irántunk, a törvényeink iránt, a szabályaink, a kultúránk iránt”, kritikán aluli módon viselkedtek. Hat éve védjük a déli határt, a magyar emberek biztonságát, Magyarországot, egész Európát, és ha nem tettünk volna így, akkor „ma sok százezerrel vagy millióval több illegális bevándorló lenne a kontinensünkön” - mutatott rá.

Kiemelte: ragaszkodtunk ahhoz, hogy teljesítsük a kötelességeinket, amelyeket az európai szabályok írnak elő, és „ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kit engedünk ide be és kivel akarunk együtt élni, vagy kivel nem a saját országunkban”.

Szijjártó Péter szerint hatalmas szerencse, hogy a határt védő rendőrökön és katonákon múlt, hogy mi történik a déli határon, nem pedig Brüsszelen és a magyar baloldalon. Hat éve Brüsszelből „folyamatosan nyomják a kötelező letelepítési kvóták ügyét”, most éppen szponzorált visszatérítésnek hívják - közölte.

A tárcavezető hangsúlyozta: továbbra is mindent megteszünk a kötelező letelepítési kvóták ellen, és a V4 fennállásának talán legnagyobb eredménye az volt, hogy meg tudták gátolni a kvóták bevezetését. Ha a visegrádi csoport nem lett volna egységes, a miniszterelnökei nem tartottak volna ki, akkor ma sok tíz- vagy százezer illegális migráns élhetne itt Közép-Európában - magyarázta.

Úgy látja, a magyar baloldal elmúlt hat éve migrációs szempontból három emlékezetes eseményhez köthető. A vezetőik elmentek a déli határra, hogy protestáljanak a kerítéssel és a határvédelemmel szemben, bojkottálták a népakarat legdemokratikusabb kifejeződését, a népszavazást, valamint nem járultak hozzá ahhoz, hogy az alaptörvény módosításával garantálják a biztonságot - sorolta.

Szijjártó Péter kijelentette: ezért nincs kétség afelől, hogy „a baloldal kerítést bontana és beengedné a migránsokat”, és az „éppen aktuális jelöltjük” több videóban is hosszasan beszélt a kormány migrációs politikájával szemben. Ezért 2022 egyik nagy tétje az lesz, hogy „április után is Magyarország magyar ország lesz-e”, vagy bevándorlók országává válunk - hangoztatta.

Azt mondta, az európai kontinens példátlan migrációs nyomás alatt áll, részben a Földközi-tengeren keresztül, részben a Nyugat-Balkánon keresztül, részben pedig Kelet felől.

Kitért rá: miközben változatlanul erős a feláramlás Afrikából, a 20 éves nemzetközi szerepvállalás kudarca nyomán Afganisztánból naponta 30-35 ezren jönnek el, Keletről pedig rátörtek Lengyelországra, azonban Brüsszel azt mondja, nincs pénz a kerítésre. „Ez abszurd és szégyenletes”, mert bajt hoz Európára - vélekedett.

A miniszter megjegyezte: ma a migrációs hullámok nemcsak biztonsági és civilizációs kockázatot hordoznak, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat is, mert minél többen vannak úton, annál gyorsabban terjed a járvány.

Szijjártó Péter kiemelte: Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája egyértelműen a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul, ezért az elkövetkezendő időszakban is harcolni kell ellene, a jövő tavasz tétje egyértelmű.

Az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta - jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Fidesz vasárnapi budapesti kongresszusán.

Kelemen Hunor bátornak, előremutatónak és felelősnek ítélte azt a paradigmaváltást, amelyet a kormány bő tíz éve a nemzetpolitikában végrehajtott. Annak helyességét az idő visszaigazolta - mondta. A Kárpát-medencei magyar közösségek ennek köszönhetően ma már magukra találtak.

Szólt az állampolgárság könnyített felvételének lehetőségéről, amelyet történelmi igazságtételként értékelt, és amely - mint mondta - megerősítette a nemzeti szolidaritást. Beszélt a kulturális és nyelvi identitás megőrzését segítő intézkedésekről, úgy értékelve: „számtalanszor éreztük, hogy a legnagyobb kihívások idején volt kire támaszkodni”.

Beszélt a sporttámogatásokról is, amelyek új perspektívát nyitottak a Kárpát-medencei magyar közösségeknek és a gazdaságfejlesztési programokról, amelyek a versenyképességet növelték.

A paradigmaváltáshoz szükségesek a partnerek - mutatott rá, hozzátéve, az erős magyar közösség építése szoros partneri és baráti kapcsolatokat teremtett.

Kelemen Hunor az elmúlt évtized nemzetpolitikáját úgy írta le: nemzeti szolidaritás, bizalom, bátorság, remény és közös felelősség.

Szólt a jövő nagy ideológiai csatáiról is, amelyek már napjainkban is megjelentek: a tágan vett görög-zsidó-római hagyomány és örökség megvédéséről, amely Európát és a Nyugatot erőssé és meghatározóvá tette.

Azt mondta: aki ennek hátat fordít, nemcsak a múltat törli el, de felszámolja a jelent és kilátástalanná teszi a jövőt. Mindazok, akik ezt a hagyományt őrzik, a jó oldalon állnak - mondta.

Orbán Viktor ebben a csatában is élen jár, és az idő ebben is igazolni fogja politikája helyességét - jelentette ki.

Ezért a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekében azt kérte: „győzzetek”. Úgy fogalmazott: „ahogy ismerem az erdélyi magyarokat, rajtunk biztos nem fog múlni”.

Meszéna Balázs, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság tagja bejelentette: az összes kongresszusi küldött száma 1475, a kongresszus érvényes, mivel az összes küldött több mint fele megjelent.

A küldöttek levezető elnöknek megválasztották Koncz Zsófiát és Zsigó Róbertet. Ezt követően az ülés napirendjéről szavazott a kongresszus, majd szavazatszámláló bizottságot választottak.

A mi csendes forradalmunk a békemenet, ami lázadás az abnormalitás ellen - jelentette ki a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Kubatov Gábor az évtized abszurdjának nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal vezére, „Őszöd után, csődbe vitt magyar gazdaság után, az elmúlt 30 év legnagyobb hazugsága után”.

Megjegyezte: a baloldal ma is eladná a városházát, és dobra verné a manapság magyar kézen levő energia-, illetve közszolgáltató cégeket, amitől az egekbe emelkednének a rezsiárak. Külföldi kézre játszanák át a repteret, a gyárakat, a földeket, minden mozdíthatót és mozdíthatatlant, a városháza mintájára a Parlamentet is eladnák, és „ha nem maradna semmi értékesíthető, eladnák a hazájukat” - sorolta Kubatov Gábor.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, „Gyurcsány Ferenc legújabb üdvöskéje” szerint a rezsicsökkentés ostobaság, és azt meg kell szüntetni - mondta, megjegyezve, hogy Márki-Zay Péter tanácsa a kevesebb fürdés, hidegebb lakás, kisebb számla. Abszurdnak nevezte azt is, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint a bevándorlásügyben is befogadóbbnak kellene lenni.

Kubatov Gábor kiemelte: régen a haza sorsa forradalmakban, csatákban, háborúkban dőlt el, a több mint ezer esztendő alatt sokan az életüket áldozták fel azért, hogy ma itt állhassunk, magyarként. Kijelentette, manapság a csatáinkat nem a lövészárkokból vívjuk meg, hanem a közösségi médiában, és az egykori toborzás ma a mozgósítás.

Azonban megjegyezte: szükség van arra a szavazókörönkénti plusz öt emberre, akik 2002-ben még nem voltak meg. Szükség van mindenkire a családokból, a barátok közül, „egyetlen egy ember sem maradhat otthon” - jelezte.

Úgy fogalmazott: azért fog győzni a Fidesz a következő választásokon, „mert mindnyájunknak Magyarország az első”.

A Fidesz-KDNP az Európai Unió és a magyar politikatörténet legsikeresebb politikai közössége, aminek lényege, hogy ez nemcsak szövetség, hanem valódi közösség is - jelentette ki Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

A pártelnök a KDNP és a szövetségesek nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit.

Úgy fogalmazott: „A Fidesz-KDNP-szövetség tekintetében érdemes tudatosítani magunkban és másokban is azt a büszkeséget, hogy ez a politikai közösség, amelyet létrehoztunk, az Európai Uniónak és a magyar politikatörténetnek a legsikeresebb politikai közössége, aminek a lényege az is, hogy ez nem csak szövetség, de valódi közösség, hiszen 2008 óta minden országos választást abszolút többséggel nyertünk meg. Most se lesz másképp.”

Fontos látni, hogy a Fidesz és a KDNP, a szövetség, sőt a kongresszus is csak eszköz. A cél, „amiért az egészet csináljuk”, a keresztény civilizáció védelme „a migrációs invázióval” és az „LMBTQ-tébollyal” szemben, valamint a nemzeti szuverenitás biztosítása - hangsúlyozta.

A nemzeti szuverenitás legfontosabb lépésének azt nevezte, hogy „határon túli véreinkre” is kiterjesztették a teljes jogú magyar állampolgárságot, és így „ők most már nemcsak nemzettársainkként, hanem honfitársainkként és polgártársainkként vannak itt közöttünk”.

Az ellenzékről Semjén Zsolt azt mondta: helyzetüket az határozza meg, hogy a 2010-ben létrejött centrális hatalmi erőteret duális erőtérre kellett alakítaniuk. Szerinte ennek következtében a mostani ellenzék „reformkommunista - reformfasiszta” ellenzék.

„A DK-Jobbik-szövetség az a reformkommunista reformfasiszta ellenzéknek a zagyvasága, amit egyetlen dolog tart össze, Orbán Viktorral és velünk szemben való patologikus gyűlöletük, ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” - mondta.

Szerinte ha 2018-ban a Fidesz-KDNP nem nyerte volna meg a választásokat, a pandémia közepén a „magyar kormány úgy nézett volna ki”, hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Vona Gábor a belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc pénzügyminiszter. Mi lett volna ezzel az országgal, ha egy ilyen reformkommunista - reformfasiszta kormánynak kellett volna megvédenie az országot a pandémiától és mindazoktól a kihívásoktól, amelyekkel szembe kell néznünk? - tette fel a kérdést.

Véleménye szerint a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad.

Semjén Zsolt arra figyelmeztetett: 2022-ben hasonló kihívás, támadás éri Magyarországot és az értékeinket, mert Brüsszelben eldöntötték, hogy a „progresszió úgy fog kinézni, hogy a keresztény civilizációt le kell rombolni, a nemzeti szuverenitást meg kell szüntetni és a családokat relativizálni kell.”

Ugyanakkor kijelentette: „minket nem az érdekel, hogy ők mit csinálnak”, mert a Fidesz-KDNP bajtársi szövetség azt a célt határozta meg, azt a nemzetszolgálatot vállalta, hogy megvédjék a keresztény civilizációt, a nemzeti szuverenitást, a családokat és gyerekeket.

Semjén Zsolt arra is kitért: külön öröm, hogy a teljesen megújult és újjáépített Hungexpo területén tarthatják ezt a kongresszust, mert elsőként ez a központ adott helyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, majd az Egy a természettel világkiállításnak.

A pártelnök bírálta az ellenzéknek a világkiállítással kapcsolatos magatartását. Azt mondta: az ellenzék egész gondolkodása „egy buborékban van”, ami idegen a magyar világtól, tagadják a valóságot, a végén pedig azt mondják, hogy „hülye a nép”. Megjegyezte: Budapest főpolgármesterének helyében köszönetet mondott volna a kormánynak, hogy ezt az épületet megépítette a fővárosnak, hiszen ennek idegenforgalmi, turisztikai bevétele és minden szellemi kisugárzása Budapestet gazdagítja. Ehhez képest - folytatta - Karácsonytól annyit telt, hogy ugyanúgy „fúrta” a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mint a világkiállítást és annak idején az olimpiát is.

Értékelése szerint a helyzet az, hogy a Fidesz és a KDNP legfőbb szövetségese „a valóság és a nép”.

A baloldal egy nap alatt meg tudná nyitni a határokat, a jelenlegi kormány azonban meg fogja védeni azt - hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba arra emlékeztetett, amikor hat éve százak-ezrek jelentek meg az ország határainál. Azt is felidézte, hogy a baloldal a bevándorlás kérdését álproblémának, hisztinek vagy kommunikációs trükknek minősítette.

Hat év eltelt, de van, ami nem változott, most a lengyel határnál jelentek meg tömegek - mutatott rá. Mégis „hat éve állunk fejbúbig a migrációs vitában, hat éve próbálnak minket elbizonytalanítani” - tette hozzá.

A hamis hangok szerint szükség van a bevándorlásra, annak vélt gazdasági előnyeire - fűzte hozzá. Főleg olyan országokban mondják ezt, amelyek más utat választottak, és ahol a migráció terrorizmust, no-go zónákat, növekvő társadalmi és gazdasági feszültségeket hozott.

Magyarország azonban kitart, a küzdelmet pedig sokan támogatták. Ennek köszönhető, hogy „ide nincs betelepítés, itt nincs no-go zona”. De csak akkor lesz így, ha ez a kormány marad - hangsúlyozta.

A magyar baloldali pártokról szólva elmondta: a migrációs politika miatt úgy csatlakoztak a nemzetközi lejárató kórushoz, mint ha nem is saját hazájukról lenne szó.

Nemcsak a múlt baloldala ez, hanem a jelenlegi is - hangsúlyozta, hozzátéve: Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint is a lényeg, hogy akik ide érkeznének, érezzék jól magukat. Szerinte egyébként se bántanának senkit - fogalmazott -, bár erről a rendőröket megkérdezhette volna - jegyezte meg Dömötör Csaba. Igazi okleveles Gyurcsány-fiókáknak nevezte azokat, akik a kampány alatt inkább nem beszélnének a bevándorlás kérdéséről.

Úgy folytatta: egy nap alatt meg tudnák nyitni azt a határt, amelyet a jelenlegi kormány hat éve méterről méterre őriz. „Nem fogjuk hagyni, ezért is kell győzni jövő tavasszal, és győzni is fogunk” - jelentette ki.

Mások követhetnek más utat, de fogadják el, hogy a magyar kormánynak a magyarok közössége, kultúrája és gyarapodása a legfontosabb. „Ez az otthonunk, ez az egy van, és meg fogjuk védeni. Ha kell vitázva, ha kell jogi, ha kell fizikai eszközökkel, és leginkább a hazaszeretet erejével” - fogalmazott.

Soha nem volt akkora tétje a nemzeti, családközpontú nézetek megerősítésének és győzelmének a választásokon, hogy az becsatornázható legyen Európa jövővének alakításába - mondta Gál Kinga európai parlamenti képviselő.

A politikus szerint kulcsidőben élünk, életünk biztos kapaszkodóit összehangoltan támadják, a társadalom alappilléreit, mint a nemzet, a vallás, a család próbálják megingatni.

Szerinte Európát ma a tolerancia hiánya jellemzi a nem fősodorhoz tartozók irányában. A baloldalon pedig mindig összezárnak - mondta - erre a 2006-os gyurcsányi rendőrterror brüsszeli eltussolása nyitotta fel a szemét.

Amikor pedig „nem jön ki jól a baloldalnak a politikai matematika”, akkor az EP hirtelen „jogvédő aktivista lesz”, mint ha nem is döntéshozó fórum lenne, hanem egy vádló NGO - fogalmazott.

A fő törésfonal szerinte a demográfiai kihívások mentén húzódik, amelyet a kontinens egy részén migrációval orvosolnának - ismertette. Pártja álláspontját szerint azonban ha megváltozik Európa összetétele, az magával vonja Európa identitásának megváltozását is.

Közös érdeknek nevezte, hogy a nemzeti identitást és hagyományokat erősítő családokat támogató politikák kerüljenek előtérbe.

Elmondta azt is, hogy erdélyi születésűként évtizedek óta küzd az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméért, jogsérelmeik iránt azonban az Európai Bizottság évtizedek óta elutasító magatartást mutat.

Ez a kétszínűség számos területen tetten érhető, és az Európai Bizottság akár zsarolással is beavatkozik tagállami hatáskörbe tartozó politikákba - jegyezte meg.

A tagállami szuverenitást és a hagyományos értékeket próbálják megingatni - hangsúlyozta, hozzátéve: soha nem volt akkora tétje a nemzeti családközpontú nézetek megerősítésének, győzelmének a választásokon, hogy megerősödve csatornázhassák be azt Európa jövőjének alakulásába.

Emlékeztetett: azután, hogy a baloldal 2010-ben Gyurcsány Ferenc vezetésével tönkretette az országot, két célt tűzött ki maga elé. Azt, hogy meg kell szabadulni a volt miniszterelnök terhes örökségétől, másrészt karanténba kell zárni „az ő szavaikkal náci Jobbikot”. A stratégiát sajátos módon hajtották végre, bő egy évtized elteltével a baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével a Jobbikkal a soraiban indul harcba a hatalomért - mutatott rá Gulyás Gergely.

A magyar Molotov-Ribbentrop paktumot a hatalom akarása, nemzetközi támogatóik és „az irántunk érzett gyűlölet” tartja össze - vélekedett a miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: a baloldal számára a hatalom cél, és nem eszköz, Soros György ma olyanokat is kész támogatni, akik pár éve még származása miatt listázni akarták, a gyűlölet mögött pedig „súlyos és jogos” kisebbrendűség érzés lakozik.

Míg a baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat, a Fidesz annak visszaadásáért dolgozik, míg ők elvettek egyhavi bért, ma több a minimálbér, mint Gyurcsány alatt az átlagbér volt - hívta fel a figyelmet. Gulyás Gergely a 2010 előtti kormányt az adóemelés világbajnokának nevezte, amely eladósította és csődbe vitte az országot, ezzel szemben a jelenlegi kabinet az adócsökkentés kormánya, amely a koronavírus-járvány kezdetéig radikálisan csökkenteni tudta az államadósságot.

A miniszterelnökséget vezető miniszter szembeállította a gazdaság 2009-es hét százalékos visszaesését az idei hét százalékos növekedéssel, és arra is rámutatott, hogy a baloldal nyolc év alatt duplájára emelte a villany és háromszorosára a gáz árát, míg az elmúlt bő évtizedben a polgári kormány alatt húsz százalékkal csökkentek a rezsiköltségek.

Emlékeztetett a 2004-es „lelki Trianonra”, és közölte: a kormány az egységes magyar nemzetből kiindulva több mint egymillió magyarnak adta meg az állampolgárságot. Míg 2010 előtt korlátozták az alapvető szabadságjogokat, megverették az ellenzéket, a Fidesz vezette kormány helyreállította a rendszerváltoztatás alkotmányos rendjét, a kormánnyal szembeni törvényes egyet nem értés lehetőségét - mondta.

„Ők eladták a repülőteret, mi visszavásároltuk” - tette hozzá rámutatva, hogy 2010 előtt a magyar nemzetbiztonsági szervekhez is beengedték az oroszokat, a kormány ezzel szemben visszavásárolta a MOL orosz tulajdonrészét.

A baloldal időnként tud őszinte lenni - utalt a miniszter Márki-Zay Péterre, aki „nyíltan kimondta, ha győznek, vége a rezsicsökkentésnek”. A piaci árak Gulyás Gergely szerint egy átlagos magyar családnak 400 ezer forint többletkiadást jelentenének évente.

A vírus előtti tíz év a legeredményesebb évtized volt a mögöttünk hagyott évszázadban, és a Fidesz továbbra is a reményt jelenti Magyarországnak, pillanatnyilag az egyetlen reményt - jelentette ki Gulyás Gergely. Reményt a megmaradásra, a megerősödésre, a fejlődésre, az építkezésre, és arra, hogy úgy érjük el a nyugati életszínvonalat, hogy a Nyugat-Európában társadalmi rendezőelvvé vált elmebaj nem köszön be.

Csak rajtunk múlik, hogy reményeinkből bizonyosság, újabb négyéves polgári kormányzás legyen - fogalmazott.

Érdemes volt vállalni a konfliktusokat a brüsszeli bürokratákkal, és tűzön-vízen át képviselni a magyar emberek érdekeit, mert kitartó és következetes politikánkkal szépen lassan megváltoztathatjuk most már egész Európát is - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter.

A tárcavezető úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban voltak elkeseredett pillanatai, mert jogászként sokszor azt látta, hogy uniós intézmények a legalapvetőbb jogelveket is felrúgják az ideológiai elvárások teljesítése érdekében. Hozzátette: voltak olyan pillanatok is, amikor azt gondolta, hogy teljesen feleslegesen vesztegetik az időt olyan emberek meggyőzésére, akiknek már régen megírták a nemzetközi NGO-k, hogy mit kell mondaniuk vagy gondolniuk Magyarországról.

Szerinte ugyanakkor az elmúlt időszakban mintha valami gyökeresen megváltozott volna. „Igazunk lett. A magyar embereknek lett igaza az igazán fontos dolgokban” - folytatta. Szerinte igaza lett a kormánynak abban, hogy a pénzügyi válságban nem a bankokat támogatta, hanem az embereket, igaza lett a rezsiharcban, és az illegális bevándorlás megállításakor is, hiszen ma már számos ország másolja a magyar lépéseket.

Hangsúlyozta: „igazunk lesz abban is, hogy megállítjuk az LMBTQ lobbit az iskolák kerítésénél.”

„Azért érdemes vállalni a konfliktusokat és tűzön-vízen át képviselni a magyar emberek érdekeit, mert kitartó és következetes politikánkkal szépen lassan megváltoztathatjuk most már egész Európát is” - mondta.

A miniszter hangsúlyozta azt is: a baloldal csak ideológiákat szül, teóriákat gyárt, csúcsokat hív össze, és hangzatos célokat tűz ki, közben pedig azt mondja, hogy mindenre a még több Európa a megoldás. Ezzel szemben - folytatta - Magyarország szövetségeseivel együtt kiáll a nemzetállamok szuverenitása mellett, mert hisz abban, hogy mindenkinek a saját szülőföldje és az ott élő emberek érdeke a legelső.

Nem akarunk egy „neo-marxista birodalom létrehozásában” részt venni - jelentette ki, hozzátéve, inkább megmutatják, hogy van a valóságban is működő alternatíva, egy olyan Európa-politika, amivel már sikerre vittek számos ügyet.

Úgy vélte: itt az ideje, hogy segítsenek Európának is visszatalálnia önmagához. Ezért mindenkit, még a „liberális médiával megfélemlített európai politikusokat” is csak arra bíztatta, mondják el a valódi véleményüket, mert a demokráciában élni annyit jelent, hogy nem kell félni.

Szerinte a magyaroktól azt is megtanulhatják az európaiak, hogyha szilárd a hitük, és valóban szeretik a hazájukat, akkor sikerülni fog.

Úgy értékelt: sok mindent elértek az elmúlt időszakban, és tudják már azt is, hogy megéri vállalni a konfliktusokat a hazáért, a kultúráért, a gyermekekért, és az alkotmányos identitás védelméért.

Közölte: szüleink és nagyszüleink kezdték el 1956-ban a kommunista rendszer lebontását, a rendszerváltoztató folyamatot, amelyet a szovjet tankok eltiportak. Az, hogy 2006 „véres gyalázata” nem lett végzetes, az elmúlt évek kétharmados összefogásának, a nemzet teljesítményének köszönhető - mondta. Hozzátette: a Fideszben érvényesül mindaz, amit az MDF képviselt 1987 és 1990 között.

Gyopáros Alpár, a Magyar Falu program kormánybiztosa arról beszélt, hogy napjainkban a falvak reneszánszát éljük, és minden szükséges intézményt újranyitnak, amelyet a baloldal bezárt. A vidéki, falusi embereket a baloldal zsigerből lenézi - fogalmazott.

Hangsúlyozta: a Magyar Falu program legfontosabb eredménye a fejlesztéseken kívül, hogy visszaadta a vidéki emberek hitét, és köszönet illeti a miniszterelnököt a programért. A falvakban élők bízhatnak a kormányban, és amíg a Fidesz van hatalmon, építenek, fejlesztenek és megerősítik a vidéket - jelentette ki.

Magyarország az elmúlt években ismét megmutatta Európának és a világnak, hogy nemzeti érdekeiért kész bármikor megküzdeni, szuverenitásából nem enged, és győzni is tud - jelentette ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.

„Velünk, magyarokkal számolni kell. Nem adjuk a Földünket, nem adjuk a történelmünket, és nem adjuk a jövőnket sem. Megvédjük a magyar családokat, megőrizzük a családot annak, ami: az élet bölcsője, a büszkeség alapja, a hely, ahonnan jöttünk, és az érték, amit gyerekeinknek, unokáinknak továbbadunk.” - fogalmazott.

Hozzátette: hálás, hogy olyan országban élhet, ahol a család biztonságban van, és ahol csak a szülők dönthetnek gyermekeik neveléséről.

Elmondta: az elmúlt két évben 200 ezer fiatal pár életkezdését segítették a babaváró támogatással, év végére pedig eléri a százezret az otthonfelújítási támogatásban részesülő családok száma, valamint 200 ezer család otthonteremtését támogatták a CSOK-kal, ami közel egymillió magyar embert jelent.

Megjegyezte: ebben az egymillióban benne vannak azok a baloldali politikusok is, akik csak azután szüntetnék meg a családtámogatásokat, miután ők már mindannyian igénybe vették. Kitért arra is: 34 ezer határon kívül született gyermek családja részesült életkezdési támogatásban a köldökzsinór programon keresztül, és 2,5 millió nyugdíjas kapott 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot és a kiegészítő nyugdíjemelést.

Hangsúlyozta: a baloldal „családellenes politikája” megszüntette a családi adókedvezményt, az otthonteremtési támogatást és a 13. havi nyugdíjat is. Ugyanakkor - folytatta - a 2010-es családbarát fordulatnak mára már vannak kézzelfogható eredményei, Európában Magyarországon nőtt leginkább a gyermekvállalási kedv, a nők foglalkoztatottsága, és a házasságkötések száma is. Hozzátette: 123 ezerrel több gyermek született 10 év alatt, mintha maradt volna a baloldal. Arra is kitért: az abortuszok száma közel a felére csökkent.

Kijelentette: a munkát folytatják, jövőre a beteg gyermeket nevelő szülők támogatása a minimálbér szintjére emelkedik, jön a fiatalok adómentessége, a 13. havi nyugdíj, és 2 millió szülőnek adnak vissza 600 milliárd forintnyi adót.

A családtámogatások soha nem látott szintre emelkednek, 2010-hez képest 3,5-szer akkorára, ami a GDP 6,2 százalékát jelenti - közölte.

Azzal zárta beszédét: hivatását szerető nőként, három gyermeke jövőjéért, felelősséget viselő anyaként, hitvalló református keresztényként, hazájára büszke magyar emberként tudja, hogy a Fidesz politikai közösségéra van szüksége Magyarországnak, ahogy a Fidesznek is szüksége van a nőkre a jövőben is.

Csak Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-KNP akarja és tudja megvédeni a rezsicsökkentést, amely nyolc éve töretlenül működik - jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke Budapesten a párt 29., tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten.

Németh Szilárd úgy fogalmazott: a honvédelem és a rezsicsökkentés is nemzeti ügy, az erős, független és biztonságos Magyarország garanciája.

Emlékeztetett: a baloldal nyolc évre az egész ország „nyakába ültette a rezsidémonokat”, tizenötször emelték a háztartási gáz és villany árát az akkor már teljesen külföldi kézben, monopolhelyzetben levő energiaszolgáltatók kérésére. A gáz ára háromszorosára, az áramé kétszeresére emelkedett, 2002 és 2010 közt a kummulált infláció 58 százalék volt - mondta.

A kormányváltás után azonban lefékezték az áremelkedést, majd 2013-tól háromszor is csökkentették a gáz, a villany és a távfűtés árát összesen 25 százalékkal. Emellett a kormány csökkentette a PB- és tartályos gáz, a víz, valamint a szemétszállítás árát, teljesen ingyenessé tették a kéményseprést, 2033 magyar kistelepülésen pedig rendkívül sikeres a szociális tűzifa program - sorolta az intézkedéseket.

Ezért szab a kormány ma is határt az áraknak - jelentette ki Németh Szilárd.

Visszaszerezték az erőműveket, az energiaelosztókat és szolgáltatókat, valamint a gáztározókat, amelyeket „csurig” töltöttek - mondta, hozzátéve, hogy „nyugodtan vághatunk neki a keménynek ígérkező télnek is”. Németh Szilárd szerint ezt szolgálja a 10+5 éves garantált gázmegállapodás Oroszországgal, és az is, hogy megépítik Paks II-t.

Kijelentette: Európában a felkorbácsolt, szabályozatlan piaci árak miatt van rezsiválság. A földgáz piaci ára 400, az áramé 100 százalékkal nőtt egy év alatt. Magyarországon kívül minden európai országban brutálisan nőttek az energiaárak, a magyar családokat viszont megvédte, és a jövőben is megvédi a rezsicsökkentés, amely a magyar gazdaság versenyképességét is erősíti.

Az egyetlen veszélyt a magyar energiabiztonságra Németh Szilárd szerint az jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc Márki-Zay Péteren keresztül visszalopakodna a hatalomba. Csak egy baloldal van, amely a rezsipolitikájában is visszahozná a 2010 előtti időket - fogalmazott.

Ha nem akarjuk, hogy visszatérjen a gáz- és villanyáremelések kora, ismét privatizálják a szolgáltatókat és Brüsszel szabja meg a magyar energiaárakat, és bennünket is „idióta kisfilmekben” okítsanak arra, hogy mi a teendő áram- és gázkimaradás idején, akkor győzni kell 2022-ben is - hívta fel a figyelmet a Fidesz alelnöke.

Újraválasztották Orbán Viktor miniszterelnököt a Fidesz elnökének vasárnap a kormánypárt 29., tisztújító kongresszusán, Budapesten.

A kormányfőt 1061 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek.

A Fidesz legutóbb két éve, 2019 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt tartott tisztújító kongresszust, amelyen Orbán Viktort újraválasztották a párt elnökévé. Akkor Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot, valamint a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére Kósa Lajost választották meg.

Orbán Viktor beszédét itt olvashatja el!

A magyar gazdasági helyzetet többek közt Varga Mihály ismertette. Erről itt tudhat meg többet!