Belföld
„Európa legalacsonyabb energiaárait a magyar háztartások fizetik”
Varga Mihály emlékeztetett: a magyar gazdaság két évvel ezelőtt Európa második legdinamikusabban fejlődő gazdasága volt, és ma, egy világválság után is Európa egyik leggyorsabban újraindított gazdasága a magyar. A kilábalás nem lett volna ilyen gyors, ha a pandémia nem egy erős, gyorsan növekvő, ellenálló Magyarországot ért volna - tette hozzá.
Rámutatott: a gazdasági visszaesés 2020-ban a világon 3,6 százalékos volt, míg 2009-ben 1,7 százalékos, ami azt jelenti, hogy kétszer akkora válságot kellett kezelni, mint 2008-ban a Gyurcsány-Bajnai kormánynak.
Az országot csődbe juttató baloldallal szemben a Fidesz-kormány támogató válságkezelő politikája azonban nem a megszorításokról és az adóemelésekről szól, az intézkedések kétszámjegyű visszaeséstől védték meg Magyarországot és rekordmértékű gazdasági növekedést tettek lehetővé - jelentette ki Varga Mihály.
A pénzügyminiszter ismertette: a magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladta a járvány előtti szintet, és - a pandémia miatt egy év csúszással -, de a kormány beváltotta az egymillió munkahely létrehozására tett ígéretét is, mivel már 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon.
Az eredményeket igazolja, hogy az ország a pandémia idején kapott felminősítést, és a versenyképességi rangsorban öt hellyel minősítették előrébb Magyarországot - mondta.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kormányzás sikerei nem öncélúak, azoknak akkor van értelmük ha az eredményeket a magyar emberek is érzékelik.
A családok megerősítésének fontosságát hangoztatva sorolta a kormányzati intézkedéseket - a gyermeket nevelő családoknak a 2021-es szja-visszafizetését, a 25 év alatti fiataloknak az szja elengedését, a nyugdíjprémium fizetését, a 13. havi nyugdíjfizetés visszaállítását, illetve a minimálbér 200 ezer forintra emelését - majd közölte: a költségvetés biztosítja azt is, hogy 2000 milliárd forintnyi adócsökkentést lehessen végrehajtani idén és jövőre.
A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy a magyar baloldal és a brüsszeli bürokrácia sem a járvány elleni védekezésben, sem az újraindításban nem vett részt, a kormány azonban a bruttó hazai termék 30 százalékát kitevő intézkedésekkel megvédte Magyarországot.
Megjegyezte: az egész Európát sújtó rezsiválság közepette a baloldal visszatérne a piaci árakhoz, Brüsszel pedig elhibázott klímapolitikájával újabb terheket róna a családokra. A kormány azonban időben rögzítette a rezsiárakat, így ma Európa legalacsonyabb energiaárait a magyar háztartások fizetik - emelte ki.
Arról is beszélt: annak ellenére, hogy Brüsszel nem hajlandó a határvédelem költségeihez hozzájárulni, Magyarország 590 milliárd forintot költött nemzeti forrásból a határok megvédésére biztosítva Magyarország és Európa többi országának biztonságát.
A kormány a „saját erőnkre támaszkodva”, a magyar emberek érdekeit előtérbe helyezve küzd meg a kihívásokkal - foglalta össze Varga Mihály.
A pénzügyminiszter szerint ma már látni, hogy Magyarország lépéselőnnyel jön ki a válságból, és a következő években is tartósan magas ütemű növekedéssel számolhatunk. Úgy fogalmazott: a kormány folytatja azt a munkát, amelynek köszönhetően az előző évtized a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka volt.
Nagy István: A magyar vidék most is készen áll!
A magyar gazdák a munkát mindig elvégezték és a magyar vidék most is készen áll, van elég erő és akarat ahhoz, hogy jövő tavasszal a Fidesz-KDNP megnyerje a választást - hangsúlyozta Nagy István agárminiszter a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán vasárnap.
A miniszter a magyar gazdáknak mondott köszönetet, amiért a járvány időszakában is helytálltak, így minden nap volt „friss kenyerünk, ételünk és italunk”.
Kijelentette: a magyar gazdák a munkát mindig elvégezték és a magyar vidék most is készen áll.
„Van elég erő, van kedv, van akarat és vannak jó célok ahhoz, hogy jövő tavasszal megnyerjük a választást” - hangsúlyozta.
Értékelése szerint a magyar mezőgazdaságban egy évtizede olyan kedvező folyamatok történnek, amelyek érdemben járulnak hozzá az egész magyar nemzetgazdaság erősödéséhez.
Szerinte az elmúlt kormányzati ciklusok során a mezőgazdaság látványosan fejlődött, ami a világjárvány ideje alatt is megmutatkozott, hiszen a hazai élelmiszer-termelés sikeresen vette az akadályokat, a megnövekedett igényeket is zökkenőmentesen ki tudták elégíteni. Ebből is látszik, hogy a magyar agrárium ütésálló, és az évről-évre növekvő teljesítményre stabilan támaszkodhatunk - hangoztatta.
Kiemelte: a kormány a virágzó gazdaságok, kis- és középvállalkozások érdekében dolgozik, amelyek a motorját adhatják falvaknak és kisebb városoknak.
Azt szeretnék, hogy jó legyen vidéken élni, lehessen ott boldogulni, pozitív jövőképpel rendelkező cégek, elégedett munkavállalók és mind több erős agrárgazdaság építse a jövőt - mondta.
Jelezte: míg korábban 1500 milliárd forintos volt a vidékfejlesztési keret, addig az idei évtől 2027-ig tartó időszakban 4265 milliárd forintot fordíthatnak erre, háromszorosát a megelőző időszak lehetőségeinek.
Szerinte ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitikának és a vidékfejlesztésnek, amelynek mértéke korábban elképzelhetetlen volt.
Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy ez olyan egyedülálló értékalapú közösség kongresszusa, amely korábban és a jövőben is alapértékeire kíván építeni, azoktól nem tántorítható el. Ez az ellenzéki oldalon viszont nem így van - tette hozzá.
Véleménye szerint 2010 óta nagy eredményeket értek el a gazdaságban és a társadalomban, azelőtt azonban nem jó dolgok történtek sem a társadalomban, sem a gazdaságban. A baloldalnak a romakérdés nem volt más, mint „nyomormarketing”, beszéltek róla, de nem tettek ellene semmit. A kiszolgáltatottság fenntartása, a vidéki élet leépítése volt a cél - fűzte hozzá.
Kiemelte: 2010-ben a magyarok abban biztosak voltak, hogy az elmúlt nyolc év kiszolgáltatottságából elég volt, elég volt a szembenállásból, inkább egymás mellé kell állniuk. Azért kezdtek el dolgozni, hogy Magyarországon mindenkinek elérhető legyen a tisztességes élet - jelentette ki.
Ma az eredmények egyértelműek, a vidéki élet már nem hátrány, és jóval több roma dolgozik - mondta. Sztojka Attila hangsúlyozta: a romák visszakapták az önbecsülésüket, a hitet és a reményt, hogy képesek részt venni a gazdasági és társadalmi folyamatokban; lehetőséget és esélyt kaptak, és éltek ezzel.
Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke a kormány fiatalokat érintő intézkedéseit méltatta. Kiemelte: 2010 előtt 43 ezer, tavaly viszont már csak 23 ezer volt a terhességmegszakítások száma. Szerinte ezért a kormányt, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert illeti köszönet.
Úgy fogalmazott: 2006 októberében „a gyurcsányi terror” célja az volt, hogy rettegjenek, a gyáva azonban az, aki fél és elszalad, a bátor hiába fél, ott marad.
„Mi vagyunk azok, akik maradunk. Nekünk nem kell Európába tartanunk, hiszen mi Európa szívében vagyunk, elég, ha védünk és kitartunk” - mondta. Megjegyezte: ha a kislánya Saroltaként látta meg a napvilágot, „nem Charlotte-ként fogják eltemetni”, a magyar parlamentbe pedig nem fognak „Közel-Keletről betörni”, a magyar vízért, levegőért „nem kívánunk sorba állni”, ahogy „a magyar létért sem elnézést kérni”.
Hangsúlyozta: a Fidesz és a Fidelitas 25 éve együtt van, ha pedig a Fidelitason múlik, együtt is maradnak, csatasorba állnak.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP) , a főváros XVI. kerületének polgármestere szerint a jövő évi választáson két alternatívából lehet választani: a Fidesz vagy a rombolás.
Budapesten szerinte már két éve látható, hogy milyen, amikor az új baloldal hatalomra került. A baloldal, ha tehetné, hitelt venne fel, mindent eladna, még a Városházát is, és adót emelne - mondta. Úgy ítélte meg, hogy a baloldali kormányzás is ilyen lenne.
Karácsony Gergely főpolgármestert vezetésre alkalmatlan háttérembernek nevezte, egy bábnak, akit rángathatnak. A fővárosban a vezetése alatt kosz, rendetlenség és hajlék helyett hajléktalanok vannak - jelentette ki.
Szólt arról is, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az önkormányzati választás után „megvásárolt két MSZP-s polgármestert”, így a fővárosban már az van, amit ő mond. Ugyanez lenne országos szinten - tette hozzá. „Van most ez az M.Z.P. nevű ember, majd megvásárolnak egy-két képviselőt, és majd megint Feri mondja meg, hogy mi legyen” - mondta, hangsúlyozva, hogy ezt meg kell akadályozni.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének
Újraválasztották Orbán Viktor miniszterelnököt a Fidesz elnökének vasárnap a kormánypárt 29., tisztújító kongresszusán, Budapesten.
A kormányfőt 1061 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek.
A kongresszus alelnöknek újraválasztotta Kubatov Gábort (1050 szavazat) Németh Szilárdot (1025 szavazat), és Kósa Lajost (1021), a tisztségről miniszteri posztja miatt leköszönő Novák Katalin helyére pedig Gál Kinga európai parlamenti képviselőt (1040 szavazat) választották meg.
A Fidesz legutóbb két éve, 2019 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt tartott tisztújító kongresszust, amelyen Orbán Viktort újraválasztották a párt elnökévé. Akkor Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot, valamint a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére Kósa Lajost választották meg.
