Belföld

Célszerű új védelmi kultúrát kifejleszteni

Simicskó István: A 21. században minden eszköz bevethető, és minden terület harctérré válhat, ezért beszélünk hibrid hadviselésről, de van, aki sokszínű háborúnak nevezi

A kihívások, fenyegetések évszázadában élünk, ha nem reagálunk kellő időben, akkor kockáztatjuk az ország belső stabilitását, és súlyosan sérülhetnek a nemzeti érdekek. Ezért kell olyan törvényeket alkotni, amelyek lehetővé teszik a mindenkori hatalomnak a gyors cselekvést – mondta lapunknak az új honvédelmi törvény kapcsán Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője.

Célszerű új védelmi kultúrát kifejleszteni
„Biztonságtudatosságot kell kialakítani, ez is szerepel az új honvédelmi törvényben, nem csak a hazafias és honvédelmi nevelés fontossága”
Fotó: MH

– Miért van szükség új honvédelmi törvényre, és melyek a legfontosabb elemei?

– A világ rendkívül gyorsan változik, és ilyenkor új védelmi kultúrát célszerű kialakítani. Olyan mértékben növekedett meg a biztonságot veszélyeztető tényezők száma, hogy az erre adható válaszokat rendszerezni kell. A másik ok, hogy az Alaptörvényt módosítottuk, a különleges jogrendi része átalakul, és ehhez illeszkednie kell a honvédelmi törvénynek. A 2023. július 1-jétől hatályba lépő jogszabályok szerint a jelenlegi hat különleges jogrendi tényállásból három lesz.

A jelenlegiek: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, betörés esete, illetve terrorveszély, terrortámadás esete. Ebből az Alaptörvényben marad három: a rendkívüli állapot hadiállapot néven, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A másik három belekerül a rendőrségi, a honvédelmi és a katasztrófavédelmi törvénybe, tehát az alacsonyabb szintű jogszabályokba. Ezek tehát a békétől eltérő helyzetek, állapotok. Komplexen kell kezelni a biztonsági felfogásunkat, mivel egyre több új, a biztonságot veszélyeztető tényező jelenik meg, és nem lehet minden újabb és újabb veszélyt alaptörvényi szinten rendezni, lásd migrációs válsághelyzet vagy pandémia.

Egy tizenhárom törvényt érintő salátatörvény is van most a Ház előtt hasonló okokból, ezek között olyanok szerepelnek, mint a kibertér védelme, a honvédség jogállási törvényének módosítása – amely szerint a hallgatók szerződéses jogviszonyt tudnak kialakítani a honvédséggel –, a külszolgálat és a fegyveres biztonsági őrzés helyzetének rendezése.

– Nyilvánvalóan nem cél, hogy az emberek félelemben éljenek, de talán az sem jó, ha egyáltalán nincsenek tisztában azzal, mennyire súlyosak az új típusú fenyegetések. Milyen mélységben lehet, vagy kell ezekről tudni az „egyszerű” állampolgárnak?

– A kormány legfontosabb feladata, hogy a biztonságot veszélyeztető tényezőket időben észlelje és elhárítsa. A technika hihetetlen mértékben fejlődik, miközben megmaradnak a régi kihívások, a hagyományos katonai konfliktusok lehetőségei is. Energiaár-robbanást látunk, gazdasági válságot, természeti-ipari katasztrófák sorozatát, migrációs válsághelyzetben élünk, pandémia okozta veszélyhelyzet van. Olyan világba léptünk, ami korlátlan hadviselést tesz lehetővé, mindenütt folyik a harc a világban, földön, vízen, levegőben, sőt a világűrben és a kibertérben is.

Ez a 21. század, nagyon gyors lefolyású válsághelyzetek jelenhetnek meg. Kihívások, kockázatok, fenyegetések és veszélyek évszázadában élünk, ha nem reagálunk kellő időben, akkor kockáztatjuk az ország belső stabilitását, és súlyosan sérülhetnek a nemzeti érdekek. Ezért kell olyan törvényeket alkotni, amelyek lehetővé teszik a mindenkori hatalomnak a gyors cselekvést. Biztonságtudatosságot kell kialakítani, ez is szerepel az új honvédelmi törvényben, nem csak a hazafias és honvédelmi nevelés fontossága. Az egyénekre is veszélyek leselkednek, mert az információs tér átlép határokat, kormányokat és biztonsági rendszereket, ami az egyén számára is komoly fenyegetést, illetve kihívást tud jelenteni.

– A parlamenti vitában ön hibrid hadviselésről beszélt, mit jelent ez pontosan?

– Generációváltás történt a hadviselésben. A korszerű háborúkat háromgenerációs felosztásban úgy osztályoztuk, hogy az első generáció a tömeghadseregek világa volt, a második a sorozatvető fegyvereké, ahol a tűzerő volt a meghatározó, a harmadik generációs háborúkat pedig a légierő, a gépesített hadviselés és végül az atomeszközök bevetése jellemezte. A 21. században azonban minden eszköz bevethető, és minden terület harctérré válhat, ezért beszélünk hibrid hadviselésről.

Van, aki sokszínű háborúnak nevezi, a kínai hadvezetés a korlátlan hadviselés korának, Geraszimov, az orosz vezérkari főnök úgy fogalmaz, hogy mindenütt folyik a háború, tehát minden harctér. A hibrid hadviselés részei a politika, a gazdaság, a diplomácia, a pénzügy, a kibertér, vagy éppen a mesterséges környezetkárosítás, a terrorizmus, a tömeges migráció, a nemzetközi szervezett bűnözés vagy akár a bio-lógiai hadviselés.

– A baloldal azért támadja a törvénytervezetet, mert szerintük korlátlan mozgásteret ad a kormánynak a veszélyhelyzet kihirdetésében. Mi a véleménye erről?

– Ha végignézzük az említett kihívásokat és veszélyeket, láthatjuk, nagyon gyorsan jelennek meg ezek, és szükség van arra, hogy a végrehajtó hatalom, a kormány kapjon megfelelő felhatalmazást a biztonságért felelős szervek megbízására, a feladat kiadására, hogy védjék meg a magyar embereket, a magyar határt. A válsághelyzet időszakában legyenek például olyan korlátozó intézkedések, mint amelyek a járvány időszakában ki lettek hirdetve, szerezzük be a megfelelő védőfelszereléseket.

Ehhez szabad mozgástér kell a mindenkori kormány számára. Ez nem azt jelenti, hogy kontroll nélkül végzi ezeket a feladatokat, ez természetesen folyamatos tájékoztatással, a nyilvánosság bevonásával zajlik, és tájékoztatja a parlamentet, a szakbizottságokat is. Ez nem korlátlan mozgástér, hanem a megfelelő mozgástér megadása, hiszen ha gúzsba kötjük a végrehajtó hatalmat olyan helyzetekben, amikor gyorsan jelentkezik egy veszély, támadás, akkor nem tud cselekedni, az időveszteség pedig sokszor emberéletekben mérhető.

Kapcsolódó írásaink