Belföld

2006. október 23-ról rendezett kerítéskiállítást a Nemzeti Múzeum

Demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, ezért is emlékezni kell az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt, véres eseményekre - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) előtt a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítás megnyitóján.

2006. október 23-ról rendezett kerítéskiállítást a Nemzeti Múzeum
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeum előtt
Fotó: Magyar Hírlap / Török Péter

Kettős évfordulóra emlékezünk a napokban, mert sajátos módon az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója önmagában is okot ad az emlékezésre - mondta Gulyás Gergely.

Mint hozzáfűzte, az ünnep elsődlegesen az előtt tiszteleg, hogy 1956-ban Magyarország polgárai az akkori legerősebb világbirodalommal is szembeszálltak a szabadságért. Ugyanakkor az ország történelmi szerencsétlensége, hogy a forradalom 40. és 50. évfordulóján is posztkommunista vezetők voltak hatalmon, akik vagy tevékenyen is részt vettek a forradalom vérbefojtásában vagy pedig később csatlakoztak ahhoz a párthoz, amely a forradalom vérbefojtására alapozta hatalmát - jegyezte meg.

Ha mindez nem lett volna elég, tizenöt évvel ezelőtt azt is meg kellett tapasztalni, hogy a rendőrség olyan erőszakot alkalmazott békés polgárokkal szemben, amelyre nem csupán a rendszerváltozás óta nem volt példa, de még a 80-as évek puha diktatúrának nevezett időszakában sem - emlékeztetett a miniszter.

Elmondása szerint ekkor azonosíthatatlan rendőrök gumilövedékkel a tömegbe lőttek, sokakat vertek véresre és sokaknak okoztak maradandó sérülést, sokakat zártak akár 30 napra is ártatlanul börtönbe.

Minderre emlékezni kell, mert azt mutatja, hogy demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, demokratikusan választott kormány is megtehet ilyet saját népével - hangsúlyozta, hozzáfűzve: ha Magyarországon a jogállam veszélyeztetéséről kell beszélni, akkor automatikusan a baloldalra, azon belül is különösen a Gyurcsány-féle baloldalra kell gondolni.

A mostani baloldalnak kell választ adnia arra a kérdésre, hogy van-e aktuálpolitika a mostani emlékezésekben, hiszen 15 év során sem tudott megszabadulni azoktól, akik „tönkretették az országot és saját polgáraikra lövettek” - mondta Gulyás Gergely.

Toót-Holló Tamás, a kiállítás fotóanyagát részben biztosító Magyar Nemzet főszerkesztője az emlékezés fontosságát emelte ki, megjegyezve: nem szabad hagyni, hogy 2006 októberének borzalmai a feledés ködébe vesszenek.

Ezek a fotók olyanok, mint a röntgenképek: a gyógyításhoz ugyanúgy elengedhetetlenek - emelte ki.

A Meggyalázott demokrácia című kiállítás  korabeli fotókkal mutatja be a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést (A képre kattintva lapozhatók a galéria fotói)
A Meggyalázott demokrácia című kiállítás korabeli fotókkal mutatja be a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést (A képre kattintva lapozhatók a galéria fotói)
Fotó: MH/Török Péter

L. Simon László, az MNM főigazgatója elmondta, kevéssé örömteli a kiállítás témája, hiszen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján az akkori hatalom véresen leverte azokat a demonstrációkat, amelyek a „hazug Gyurcsány-rezsim” ellen tiltakoztak, aláásva a demokráciába vetett hitet.

A tárlat célja, hogy egyértelművé tegye: a történelem nem ér véget mesterséges korszakhatároknál. Ezért 2023 végéig a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása is meg fog újulni, és 1990 helyett 2010-ig, az akkor bekövetkezett „alkotmányos fordulatig” tekinti át Magyarország történelmét - közölte.

L. Simon László elmondta, hogy a Magyar Nemzet és az Index korabeli fotóiból válogató kiállítás november 12-ig tekinthető meg a múzeum kerítésén, majd az ország több pontján is bemutatják.

Kapcsolódó írásaink

Óriási siker az Elk*rtuk bemutatóján

ĀA film nagy érdeme, hogy közérthetően beszél az elhallgatni szánt magyar valóságról, és hogy egyensúlyt teremt a politika és az egyén, az ember fontossága, jelentősége között