Belföld

„Rezsidrágulást hozhat a baloldali kormányzás”

Brüsszel a klímavédelemre hivatkozva megadóztatná az emberek lakásait és autóit; a magyar kormány ezt elutasítja, és elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte azt is, Magyarország a tranzitzónák visszaállíthatóságát kéri Brüsszeltől.

„Rezsidrágulást hozhat a baloldali kormányzás”
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője
Fotó: MH/Purger Tamás

Meg kell védeni a rezsieredményeinket

A miniszter elmondta: a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs legfontosabb témája az energiaárak kérdése lesz, mert egyfajta „rezsikrízis” van mindenhol Európában a „hihetetlen magas, égbe szökött” energiaköltségek miatt.

Gulyás Gergely azt mondta, ennek a világpiaci árak mellett a legfőbb oka az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat. A legnagyobb veszély az, hogy a bizottság ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, megadóztatva a lakásokat és az autókat - tette hozzá. A miniszter szerint ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen.

Közölte: a visegrádi országok vétózni fognak ebben az ügyben, el fogják utasítani az erről szóló brüsszeli javaslatot. A magyar kormány a „lehető leghatározottabban elkötelezett” a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett - szögezte le.

Objektum doboz

Úgy értékelt: Európai Bizottság az elmúlt időszakban hozott intézkedései hozzájárultak a válság kialakulásához, Brüsszel ugyanis a klímavédelemre hivatkozva erőltette a hagyományos európai energiatermelés leépítését, a gáz- és árampiacot átmenet nélkül liberalizálta. Emellett - folytatta -, amikor már tavaly érzékelhetőek voltak a válság előjelei - mert a tározói szint rekordalacsony volt, a kereslet erősödött, a kínálat csökkent, a hosszú távú gázszerződések pedig kifutóban voltak - akkor Brüsszel fél éven keresztül semmit nem tett, az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel érdemi egyeztetést nem folytatott.

Gulyás Gergely szerint az Európai Bizottság javaslata most az európai uniós kibocsájtáskereskedelmi rendszert (ETS) ki akarja terjeszteni a közúti közlekedésre, az autókra, a középületekre és a családi házakra és a fogyasztókra is.

Ez - mondta - azt jelentené, hogy Brüsszel megadóztatná az emberek lakásait és autóit, ahelyett, hogy érvényesítené a szennyező fizet elvét, és a multinacionális vállalatokkal fizettetné meg a környezetszennyezés költségeit.

Gulyás Gergely Miniszterelnökség vezetője (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (b)
Gulyás Gergely Miniszterelnökség vezetője (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (b)
Fotó: MH/Purger Tamás

Kifejtette: a földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal, míg a villamosenergia ára 80-100 százalékkal nőtt, és Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára, a lakossági fogyasztók esetében Budapesten egy kilowattóra áram ára 10 euró, Bécsben ennek több mint kétszeresét, Berlinben pedig majdnem három és félszerszeresét kell fizetni. Hozzátette: a gáz egységára a magyar fővárosban 2,87 euró, Bécsben háromszor ennyit, Berlinben több mint dupláját fizetik a fogyasztók, míg Svédországban nyolcszor ennyit kell fizetni a gázért.

Jelezte: ha a baloldal által is erőltetett piaci árakat vezetné be a kormány, akkor egy átlagos magyar család 386 ezer forinttal fizetne többet évente, mint most, amikor a nemzetközi áramár 40 százalékát és a gáz piaci árának 30 százalékát fizetik a fogyasztók.

Emlékeztetett: a baloldali kormányok a multinacionális cégek és a nagy energiacégek pártján álltak a magyar fogyasztókkal szemben, 2002 és a 2010 között 15-ször adtak engedélyt az áram és a gáz árának emelésére. A gáz ára így 206 százalékkal, áramé pedig 97 százalékkal emelkedett, míg az elmúlt 8 évben a rezsiköltségek nem nőttek, hanem csökkentek - szögezte le.

Gulyás Gergely azt is veszélyesnek nevezte, hogy Brüsszel 2035-ig betiltaná a benzines és a dízellel üzemelő autókat. Kiemelte: Budapest baloldali vezetése már most a dízelek betiltásáról beszél, dugódíjat akar bevezetni, miközben a multinacionális cégek következmények nélkül szennyezhetik a környezetet.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón
Fotó: MH/Purger Tamás

Nő a migrációs nyomás

Emlékeztetett arra, hogy a nap folyamán kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődik Brüsszelben az állam- és a kormányfők részvételével, a tanácskozáson Magyarországnak is lesznek javaslatai.

Elmondta, az a magyar kérés, hogy úgy módosítsák az uniós jogszabályokat, hogy a tranzitzónákat vissza lehessen állítani. Nincs ennél hatékonyabb módja a védekezésnek - fogalmazott.

Azt javasolta, mindenhol az Európai Unió határain kívül döntsenek a menekültstátuszról, mert nehéz kitoloncolni azt, aki egyszer uniós területre lépett.

Gulyás Gergely közölte, a javaslatok azért is indokoltak, mert a migrációs nyomás rendkívüli mértékben megnőtt.

Kifejtette: tavaly január és október közepe között közel 28 ezren próbálták meg engedély nélkül és eredménytelenül átlépni a magyar határt. Idén ugyanebben az időszakban 91 500-an próbálkoztak az engedély nélküli határátlépéssel, köztük 82 ezren a magyar-szerb határon, de a kerítésnek köszönhetően Magyarország őket távol tudta tartani.

A határvédelemmel foglalkozó rendőrök és az őket segítő katonák biztosítják a déli határ védelmét; kerítés nélkül a határ védelmére itt biztosan nem lenne hasonló hatékonysággal lehetőség - mondta.

Gulyás Gergely közölte, a jól mutatja a visegrádi négyek együttműködését, hogy október 15-től két hónapon keresztül 50 fős cseh rendőri kontingens is segíti a magyar határvédelmet.

A miniszter szerint Brüsszelnek nem sújtani kell a határaikat megvédő államokat, hanem segíteni. Magyarország egyetlen fillért sem kapott kerítésépítésre, holott nemcsak saját, hanem az EU határait is védi - mutatott rá.

Hozzátette: az 588 milliárd forinthoz, amit Magyarország eddig határvédelemre költött, hétmilliárd forinttal járult hozzá az EU.

Ez elfogadhatatlan - hangoztatta, megjegyezve: Magyarország nem politikai támogatást kapott, hanem politikai támadásokkal szembesült Brüsszelből.

A lengyelellenes vita nem elfogadható

Gulyás Gergely kitért a lengyel alkotmánybíróság döntésére, amely szerinte komoly ellenérzést váltott ki Európában és a lengyel miniszterelnök is megtapasztalta, hogy „egy olyan szélsőséges szervezet előtt, mint az Európai Parlament”, milyen megszólalni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, Magyarország álláspontja világos, az alkotmánybíróság döntésének tiszteletben tartása a jogállamiság alapelve.

Szerinte nem újszerű fejleményről van szó, hiszen a nemzeti és az uniós jog viszonyával kapcsolatos viták az elmúlt évtizedekben meghatározóak voltak az unióban. Azt mondta: az Európai Bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jog elsőbbségét az uniós alapszerződés sehol nem rögzíti. Az Európai Unió Bírósága mondta ki az uniós jog elsőbbségét, és ezt a tagállamok, így Magyarország is főszabályként elismeri - közölte.

Objektum doboz

Francia, spanyol, cseh és német alkotmánybírósági döntéséket idézve Gulyás Gergely azt mondta, ugyanazt a vizsgálatot, amelyet a lengyel alkotmánybíróság elvégzett, a tagállami alkotmánybíróságok majdnem mindegyike is elvégzi, és mindegyik teljesen legitimnek tartja azt a szempontot, hogy az alkotmány lényegi rendelkezései nem sérülhetnek, illetve az uniós jog elsőbbsége csak az átruházott hatáskörök esetében áll fenn.

Ezért a lengyelellenes uniós vitát Magyarország nem tartja elfogadhatónak, az ékes bizonyítéka a kettős mércének - mondta, hozzátéve: a vita egyértelművé teszi, hogy ma az EU-ban csak azok szólalhatnak meg, akik a föderációt támogatják.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón
Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely kitért arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság is hozott ebben az ügyben döntést 2016-ban és most is van a testület előtt egy ezzel kapcsolatos ügy a migráció kapcsán.

Márki-Zay baloldali, a baloldal pedig emelné a családok kiadásait

Kérdésre válaszolva Márki-Zay Péternek a migrációval kapcsolatban a CNN-nek adott interjúját, melyben a hódmezővásárhelyi polgármester arról beszélt, hogy a kormány gyűlöletbeszédet folytat, Gulyás Gergely úgy értékelte, hogy a politikus a magyar baloldal véleményének megfelelően nyilatkozott.

Később hozzátette: bár sokan reménykednek, hogy következmények nélkül marad, ha a baloldal az antiszemitákkal köt koalíciót, ez nem így van. Úgy fogalmazott: a progresszív antiszemitizmus elfogadottá vált, „és progresszív antiszemita, aki jobban utálja Orbánt, mint a zsidókat”.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt rezsicsökkentést támadó szavaira reagálva a tárcavezető megerősítette: a piaci ár családonként 30 ezer forint többletkiadást jelentene.

A miniszter szerint megfelel a parlamenti demokrácia szabályainak Gyurcsány Ferenc kijelentése arról, hogy a választások után a legnagyobb frakcióval rendelkező párt jelölhet miniszterelnököt, és egybeesik Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozatával, miszerint egy éve is azon dolgozott, hogy a DK legyen a legerősebb baloldai frakció.

Bajnai Gordon kampánycsapat-toborzására úgy reagált: ugyanazok, akik egyszer már az országot csődbe vitték, tönkretették, alapvető emberi jogokat tiportak lábbal, most a Jobbikkal is szövetséget kötve szeretnének visszatérni a hatalomba.

Az előválasztáson kudarcot vallott baloldali pártvezetőkről Gulyás Gergely azt mondta: egy részük tudta, hogy ez lesz a sorsa, és „szándékosan vállalta a bohóc szerepet”, másik részük pedig nem tudta felmérni, hogy személyes képességei mire elegendőek.

Arra a felvetésre, miszerint az ellenzéki előválasztás idején a legtöbbet a kormányoldal költötte reklámra, azt felelte: ha a jelenlegi baloldal kerül kormányra, annak lényegesen nagyobb lesz a kára, mint ezen kiadásoké.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón
Fotó: MH/Purger Tamás

Azt, hogy korábbi vélekedésével szemben nem Karácsony Gergely lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, azzal indokolta: túlbecsülték a főpolgármestert. A helyzet azonban nem változott, a baloldalon továbbra is Gyurcsány Ferenc pártja a legerősebb, és kerestek valakit, aki „Gyurcsány nevet nem viseli magán közvetlenül”.

Kitért arra is: a parlamenti frakcióalkotást a házszabály úgy rendezi, hogy a listát alkotó pártok öt képviselő esetén alapíthatnak képviselőcsoportot. Magyarországon nagyvonalú és ellenzékbarát a frakcióalapítás szabályozása - értékelt.

Egy Orbán Viktor és Márki-Zay Péter közti vitáról Gulyás Gergely úgy fogalmazott: még a kampány is olyan messze van, hogy ennek nincs még itt az ideje.

A benzinárakról a miniszter elmondta: a magyar kormány korábbi döntése szerint, ha a kőolaj ára meghalad egy szintet, csökken az üzemanyagra rakódó adóteher. Ennek is köszönhető, hogy bár magas, de az EU országai közt még mindig az egyik legolcsóbb a magyar üzemanyag ára - hívta fel a figyelmet.

Az uniós tervek vétójáról megjegyezte: most a teljes csomagot tárgyalják, a konklúziókat pedig teljes egyhangúsággal kell elfogadni, a vétóhoz pedig a visegrádi országok mellett a déli államok közül is többek csatlakozására van lehetőség.

A nemzeti ünnepi nagygyűlések közeli helyszínei miatt a miniszter mindenkit óv attól, hogy bármilyen provokációnak felüljön. Mivel nem baloldali kormány van hatalmon, ezért „szemkilövetés, ártatlan emberek megveretése, csonttörés és egyebek nem várhatók” - mondta.

Kérdésre Gulyás Gergely azt felelte: a jelenlegi romániai járványhelyzet miatt nem javasolná, hogy sokakat hozzanak onnan magyarországi tömegrendezvényre.

Közölte azt is: aki rendelkezik oltással, főleg aki hárommal is, az nagyobb kockázat nélkül lehet jelen az október 23-ai rendezvények valamelyikén.

Hangsúlyozta: a koronavírus elleni védekezésben a legfontosabb az oltás, bárki hordhat maszkot, de egyelőre ilyen kötelező döntést a kormány nem hozott. Megerősítette: a gyülekezési jog korlátozások nélkül gyakorolható október 23-án.

Karácsony Gergely közelmúltban tett kijelentéséről, amelyben arról beszélt, hogy akkor lesz béke, ha megszűnnek a fideszes szavazók is, Gulyás Gergely reményét fejezte ki, hogy átgondolatlan volt, amit helyesbít majd és elnézést kér érte.

Arról, hogy a baloldali pártok az Astoriához terveztek ünnepséget, ahol 2006-ban a legsúlyosabb összecsapások voltak, úgy fogalmazott: „van az érzéketlenségnek és a politikai butaságnak olyan mércéje”, amelyről korábban azt gondolta, nem ugorható meg. Közölte: megnézi az Elk*rtuk című filmet, és mindenkinek ajánlja.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a járványügyi korlátozások miatt semmilyen daganatos megbetegedésnél nem kellett többet várni az orvosi beavatkozásra, az általános szűrővizsgálatok a kockázat miatt szüneteltek, Európában szinte mindenhol így volt. Kiemelte: a kisvállalkozásoknak is a rezsicsökkentett ár az érvényes, a nagyobb vállalkozásokra ez már nem vonatkozik.

A gázellátásról Gulyás Gergely azt mondta: Magyarországon mind a tározókapacitás 2010 utáni bővítése, mind az oroszokkal megkötött szerződés miatt a gázellátás biztosított, és ennek az ára is a rezsicsökkentés miatt keretek közt tartható.

A reptér visszavásárlásáról szólva közölte: remélik, hogy a tranzakció a jövő év elejére lezárulhat. Hozzátette: a fejlesztések nagy része, például az oda vezető gyorsvasút, amelynek a tervei már rendelkezésre állnak, csak kormányzati pénzből valósulhatnak meg.

A médiában tervekkel megjelent zamárdi lakótelep Gulyás Gergely szerint nem valósul meg, mivel az állami testületekhez nem nyújtották még be a bemutatott terveket, és nem is kapna engedélyt. Információi szerint a helyi önkormányzat is újra összeül az ügy miatt - mondta.
 Kiemelte: a klímavédelemben a szennyező fizet elvét kell érvényesíteni, a nagy cégekkel kell megfizettetni a környezetszennyezés árát, és a fogyasztókat megkímélni ettől.

A miniszter szürreálisnak ítélte az Európai Parlament (EP) döntését, hogy beperli az Európai Bíróságot (EB), mert még nem indított kötelezettségszegési eljárást például Magyarország vagy Lengyelország ellen. Hozzátette: az EP-nek semmilyen jogalapja nincs a per indítására. Megjegyezte: egy megállapodás értelmében nem indul el az eljárás addig, amíg az Európai Bíróság nem hoz döntést Lengyelország ügyében, így a saját szavát szegné meg az EB, ha mégis elindítaná azt.

Gulyás Gergely nem tart különösebben attól, hogy a lengyel állásponttal való egyetértés miatt támadás éri Magyarországot. Ha tényszerű vitát folytatunk le, akkor a lengyel alkotmánybíróság döntése ugyanazt járja körül, amelyet más tagállamok is megtettek. Hangsúlyozta: az alkotmányos demokráciában a nem kormányzati közjogi szereplők és a kormány mandátuma eltér egymástól. A legfőbb ügyészt érintő javaslat azt teszi világossá, ha egy megbízatás kétharmados többséggel keletkezik, csak így szűnhet meg, ha pedig egy közjogi tisztségviselő lemond, helyére újat kell választani - utalt Karas Monika, a Médiatanács vezetőjének helyzetére.

A miniszter Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetőjének a 2006 őszi eseményeket vizsgáló albizottságban betöltött szerepéről „csak a legjobbakat tudja mondani” ugyanazt gondolták az akkor történtekről vagy még radikálisabbakat. Elmondta: az inflációval számolva a garantált bérminimum jövőre több lesz, mint az átlagbér volt Gyurcsány Ferenc idején. Kitért az ápolói béremelésekre is, amelyek a 2018-as bázishoz képest emelkednek 2022-ben 32 százalékkal, ez a jelenlegi - már három korábbi lépcsőben emelt - bérhez képest 21 százalékos növekedést jelent.

A Szputnyikkal beoltott magyarok utazásáról elmondta, maga is Jansen vakcinát kapott a Szputnyik után harmadikként, és információi szerint az államok jelentős része az első Pfizert vagy Modernát is elfogadja.

A miniszter a határvédelemről szólva azt mondta: a legnagyobb segítség a kerítés, az élő erőt azonban növelni kell akkor, amikor már naponta több mint 300-400 ember próbál illegálisan belépni. Emlékeztetett: létszámemelésre már korábban is szükség volt.

Arra a felvetésre, hogy a főváros átadná a Biodóm tulajdonjogát az államnak a beruházás befejezéséért cserébe, a miniszter azt mondta: azt várják a fővárostól, fejezze be a saját beruházását. Megjegyezte: bár a kormány már kétszer adott arra pénzt, az mégsem közös projekt, hanem fővárosi beruházás.

Egy másik kérdésre beszámolt arról, hogy a napelempályázatoknál - és más támogatásoknál is - a jövőben előnyben részesítik a hátrányos helyzetű régiókat.

A makói Continental gyárral kapcsolatban elmondta: az 1300 dolgozóból 150-et készülnek leépíteni. Mivel az állami támogatásnak feltétele a munkahelyek megőrzése, megvizsgálják, tud-e a cég kötelezettséget vállalni a munkahelyek megőrzésére vagy az állami támogatáson kell-e igazítani.

A paksi bővítéssel kapcsolatban közölte: a kormány még nem döntött arról a szerb kérésről, hogy beszállnának a beruházásba.

Az állam tervezett szlovákiai földvásárlásával kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel Magyarország számára is fontos, hogy külföldi befektetők ott fektessenek be, ahol azt szívesen látják, Magyarország is kész ezt figyelembe venni Szlovákia esetében. Közölte: erről a két ország miniszterelnöke állapodott meg, Magyarország pedig korábban nem gondolta, hogy a terv ilyen irritációt vált majd ki.

A baloldal azonnal tönkretenné az eredményeket

Alábbi összeállításunkból, melyben a fajsúlyos baloldali politikusok korábbi nyilatkozatait szemléztük kiderül: eszük ágában nincs megvédeni az Orbán-kormány eredményeit. A Gyurcsány-vezette roncskoalíció és annak mai napig aktív tagjai, ha hatalomra jutnak, azonnal brutális rezsiárakkal lehetetlenítenék el a magyar családok életét.

Gyurcsány Ferenc (DK), 2014:

„Origo: A rezsicsökkentésről például mi lesz a közös álláspont?

Gyurcsány: Az egy hülyeség.

Origo: Ön ezt mondja, az MSZP viszont a parlamentben megszavazta.

Gyurcsány: Teljesen mindegy. Április végén adott lesz egy ár, a kérdés az lesz, tovább lehet-e vinni a rezsicsökkentést. Erről kell megállapodnunk majd, ha kormányra kerülve alaposan megvizsgáltuk a helyzetet.” 

Gyurcsány Ferenc (DK), 2014: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon”

Szél Bernadett (LMP), 2014: „ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni.”

Tóth Bertalan (MSZP), 2021:„Az MSZP szerint, ha olcsóbban vásárolják a földgázt, akkor azt olcsóbban is kell adni!”

Molnár Csaba (DK), 2015: „A DK Európai Parlamenti képviselője úgy fogalmazott a kormány rezsicsökkentése hazug, és a lakosságnak csak minimálisan volt érezhető, miközben közműszolgáltatókat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel. Ezzel szemben a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése a piaci viszonyok között tenné lehetővé a gáz és távfűtés 20-30 százalékos csökkentését”

Kapcsolódó írásaink