Belföld

Menekültügyi szigorítások

A jövőben nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, akiről megalapozottan feltehető, hogy származási országában olyan bűncselekményt követett el, amely Magyarországon történő elkövetés esetén három évig terjedő vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, és megalapozottan feltehető, hogy csak a büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát.
 

Menekültügyi szigorítások
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sakis MITROLIDIS

Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló törvénycsomag is a parlament elé került szerdán. A javaslat – sok más mellett – szigorításokat tartalmaz egyes migrációs kérdésekben.

A tervezet szerint úgy módosul a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, hogy a már tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kiutasítására nem csupán a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy a közrend „sértése„ esetén kerülhessen sor, hanem „veszélyeztetése” esetén is. Az indoklás szerint az új, nemzeti érdekeket előtérbe helyező megfogalmazás lényegesen szélesebb körű alkalmazást tesz lehetővé, ugyanakkor megfelel az uniós jogi kereteknek.

A menedékjogról szóló törvény úgy egészül ki, hogy nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, akiről megalapozottan feltehető, hogy származási országában olyan bűncselekményt követett el, amely Magyarországon történő elkövetés esetén három évig terjedő vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, és megalapozottan feltehető, hogy csak a bűncselekménye elkövetésével járó büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát. Ez az indoklás szerint lehetővé teszi a jogalkalmazó számára a kiegészítő védelemre valóban jogosult menedékkérők elhatárolását azoktól, akik a kiegészítő védelmi formát csak a származási országukban velük szemben érvényesítendő büntetőjogi felelősségre vonás megakadályozása, elkerülése érdekében igénylik. A „visszaélésszerű kérelmezői magatartás„ ugyanis feleslegesen terheli a hazai menekültügyi rendszert. Az oltalmazottkénti elismerésből történő kizárás azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérelmező teljes mértékben védelem nélkül marad, ha ugyanis származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, a visszaküldés tilalmának megállapításával befogadotti jogállásban részesül.

A menedékjogról szóló törvény egy másik módosítása előírja a kérelmező személyes jelenlétét a menekültügyi eljárásban. A tervezet úgy szól, hogy „a bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető vagy a kérelmező ismeretlen helyre távozott. (...) Az eljárás megszüntetésének abban az esetben is helye van, ha a kérelmező egyébként jogi képviselővel rendelkezik.”

Az indoklásban leszögezik: a menekültügyi eljárás során nem nélkülözhető a kérelmező személyes jelenléte. A nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztőjétől elvárható, hogy személyesen vegyen részt az egyes eljárási cselekményeken, együttműködjön a kérelme tárgyában eljárást folytató hatósággal, továbbá jogorvoslati kérelme elbírálása alkalmával a közigazgatási perben is együttműködést tanúsítson. Ha a menedékkérő a számára kijelölt szálláshelyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva ismeretlen helyre távozik, magatartásával megsérti törvényi kötelezettségeit, amelyeket meghatalmazottjának eljárása nem pótolhat. Az ismeretlen helyen tartózkodó, illetve az együttműködést elmulasztó kérelmezőnek Magyarország a gyakorlatban nem tud hatékony védelmet nyújtani – érvelt a javaslatcsomagot benyújtó Pintér Sándor belügyminiszter.

Kapcsolódó írásaink