A bíróságoknak mindenkor a kiskorú érdekeit kell szem előtt tartaniuk

A tárcavezető a közösségi médiában cáfolta az NGO-k állítását, mondván, a Patent és társai komolytalan kritikáira talán reagálni sem érdemes.

„De megismétlem, hogy az új jogszabály alapján a bíróságoknak a döntések meghozatalakor mindenkor a kiskorú gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk és természetesen fel sem merülhet közös szülői felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja” - hangsúlyozta a miniszter.

Az ügyben közleményt adott ki az igazságügyi tárca is, amely fontosnak tartja eloszlatni a közös szülői felügyelet illetve a váltott gondoskodás körüli tévhiteket.

A tárca emlékeztet: Varga Judit a Polgári törvénykönyv módosítására tett javaslatot, amely érinti a közös szülői felügyeletet, illetve a váltott gondoskodás témakörét. A módosítás egyértelműen a gyermekek mindenek előtt álló érdekét szolgálja.

"Kiemelendő, hogy a legtöbb európai országban automatizmus, főszabály a közös szülői felügyelet, továbbá az Európai Unió legtöbb országában dönthet a bíróság az egyik szülő kérelmére is a közös szülői felügyelet kérdésében" - mutat rá a tárca, hozzátéve: a törvénymódosítást az Országgyűlés általános vita szakaszban október 19-én, kedden tárgyalta, az előterjesztést a kormánypártok mellett ellenzéki pártok is támogatták.

A módosítás egy régóta ismert szabályozási igényt elégítene ki. Ez az igény a Ptk. 2014-es hatályba lépése óta folyamatosan napirenden van és nem telik el úgy hét, hogy erre vonatkozó állampolgári megkeresés ne érkezzen az Igazságügyi Minisztériumhoz. 2020-ban Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatára és kezdeményezésére felállították a Családjogi Civil Munkacsoportot több mint 20 civil szervezet részvételével. A jelen előterjesztésben szereplő szabályozás már akkor rögtön napirendre került.

"A hatályos magyar szabályozás alapján, ha a szülők nem tudnak megállapodni a szülői felügyelet kérdésében, a bíróság döntésre kényszerül, hogy a gyermek felett melyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot, abban az esetben is, ha a bíróság egyébként mindkét szülőt egyaránt alkalmasnak tartja a gyermek gondozására, nevelésére. A törvényjavaslat kibővíti a bíróság döntési lehetőségeit azzal, hogy a kiskorú gyermek érdekében olyan megoldást is alkalmazhat a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, amivel egyik szülő sem szorul ki a gyermek életéből és a gyermeknek sem kell elszakadnia egyik szülőjétől sem" - hangsúlyozza a minisztériumi kommüniké.

Az igazságügyi tárca egyúttal azt is leszögezte, hogy a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség azon állítása, hogy ezzel a lehetőséggel a kormány a bántalmazók kezébe ad több jogot, azt sugallja, hogy az elvált, különélő szülők mind bántalmazók, kapcsolati erőszakot elkövetők, amely állítás elfogadhatatlan, leegyszerűsítő és mind a törvényjavaslat céljának, mind a vonatkozó nemzetközi és magyar szabályozásnak is a teljes félreértelmezése.