Márki-Zay Péter átváltozás­show-ja

Hogyan lett baloldalivá avanzsált karrierpolitikus az ellenzék új favoritja? címmel készített elemzést a Századvég Alapítvány. Ebben összefoglalták, hogy az ellenzéki előválasztás győztes miniszterelnök-jelöltje milyen ellentmondásokkal terhelt utat tett meg, míg az ellenzék vezére lett. Márki-Zay Péter színre lépésekor, 2018 februárjában, a hódmezővásárhelyi időközi választás kampányában még arról beszélt: konzervatív, keresztény értékeket vall, vallásos, polgári családban nőtt fel, így a rendszerváltozást örömteli eseményként élte meg.

Szintén 2018-ban mégis Kis Andreának, az MSZP helyi elnökének alpolgármesteri megválasztására tett javaslatot, mondván, jobboldali, keresztény politikusként nem képviselheti a hódmezővásárhelyiek mindegyikének álláspontját. Az Egyesült Államokban tett látogatását azzal indokolta, az amerikai külügyminisztériumban kíváncsiak voltak arra, hogy jobboldali, keresztény emberként hogyan viszonyul a magyar kormányhoz.

Karrierjét vizsgálva azonban gyorsan ellentmondásokba ütközünk a politikai orientációját illetően – olvasható a Századvég elemzésében. Márki-Zay 2018-ban formálisan független jelöltként indult a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, ám valójában a baloldali–liberális erők, az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt és a Momentum támogatását élvezte. Enélkül aligha nyert volna, és az idő előrehaladtával még közelebb került hozzájuk.

Ez utóbbi állítást támasztja alá, hogy 2020-ban már úgy látta, az őszödi beszéd őszinte szembenézés, illetve egy nagyon határozott és kendőzetlenül őszinte beszéd volt, valamint meglátása szerint Gyurcsány nem az oka volt a 2010 előtti baloldali világ korrupciójának, hanem küzdött ellene.

Idén augusztusban a Gyurcsány-korszakot lényegesen szabadabb időszaknak ítélte a jogállam, a demokrácia szempontjából, illetve korábban megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc tapasztalatai, pártépítési sikerei segíthetnek Magyarországot Keletről Nyugatra átfordítani, a korrupciót közösen felszámolni, az országot gazdaságilag az unióhoz felzárkóztatni.

Politikai átalakulása abban csúcsosodott ki az előválasztáson, hogy kifejtette: Jézus Krisztus is baloldali ember volt, a 2022-es országgyűlési választások után szó sincs arról, hogy konzervatív kormány alakulna Magyarországon.

Szintén sokatmondó, hogy Márki-Zay egy évvel ezelőtt Gyurcsánnyal folytatott megbeszélésén azt mondta: „Azért dolgozom, hogy a DK ne a legerősebb ellenzéki, hanem a legerősebb kormánypárti frakció legyen.”

Az elemzés leszögezi: Márki-Zay Péter a politikai karrierje előmozdítása érdekében szövetségre lépett azokkal a balliberális politikusokkal, akik Gyurcsánnyal az élen hatalomra kerülésük esetén a jobbközép politikával homlokegyenest ellenkező irányba haladnának.

Nyitnának a bevándorláspárti politika felé, felszámolnák a nemzeti kormány által megteremtett családtámogatások és otthonteremtés rendszerét, növelnék a közterheket, a nemzeti érdekek érvényesítése helyett Brüsszel elvárásainak igyekeznének megfelelni.

„Nincs mese, a pártok meg a civilek nem civódhatnak, össze kell fogni, Gyurcsánnyal, Jobbikkal, cigányokkal, zsidókkal, mindenkivel össze kell fogni” – jelentette ki idén februárban, ahogy ez az alábbi videóban 1:40:34-től hallható:

Gyurcsány Ferenc tegnapi Facebook-bejegyzésében azonban egyértelművé tette: „A DK tovább erősödött. A legnagyobb, legerősebb ellenzéki párt, az egyetlen, ami kompromisszumok nélkül maradt, ami volt: progresszív baloldali párt. És ha többségünk van a parlamentben, akkor majd mi választunk kormányfőt.”