Az igazságügyi törvényeknek alkalmazkodniuk kell a változó viszonyokhoz

Völner Pál a törvények módosítására tett javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztéssel a gyakorlatban felmerült igényeket építik be a jogszabályokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy a változó körülményekhez igazodjanak a törvények, miközben az összhang is fennmarad közöttük.

Kifejtette: a javaslat kiterjed a közjegyzőkre, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra, a találmányok szabadalmi oltalmára, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára, a jogi segítségnyújtásra, a kisajátításra, a médiaszolgáltatásokra és a tömegkommunikációra, a digitalizációra, az igazságügyi szakértőkre, az általános közigazgatási rendtartásra, a közigazgatási perrendtartásra, az ügyvédi tevékenységre, valamint a választottbíráskodásra.

Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője a Facebookon egy posztban magyarázta el, miért szükséges a Polgári törvénykönyv módosítása, kiemelve: a változtatás a gyermekek érdekét szolgálja, mert megszüntethet egy eddig elvarratlan konfliktusforrást.

„A javaslatot a civil élet szereplői is üdvözölték, köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és az Apaszív egyesület is, hiszen a módosítás egy régóta megfogalmazott igény volt a civil társadalom részéről. A törvénymódosítás mögött nemcsak a 2020-ban felállított Családjogi Civil munkacsoport javaslatai, de az idén életre hívott Családjogi Szakértői Munkacsoport támogatása is áll” - mutatott rá a miniszter, hozzátéve: a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás biztosítja azt, hogy, ha mindkét szülő alkalmas a gyermek gondozására, a gyermeknek ne kelljen elválnia egyik szülőjétől sem, a gyermek mindkét szülőjével azonos intenzitású, bensőséges kapcsolatban maradhasson.

„Hangsúlyozni kell, hogy a bíróságnak kell minden szempontot körültekintően mérlegelve döntenie abban a kérdésben, hogy a közös szülői felügyelet gyakorlásának feltételei fennállnak-e és az a gyermek érdekét szolgálja-e. A módosítás egy további lehetőséget biztosít a bíróság számára, hogy a jelenleginél jobb, a gyermek érdekeit szem előtt tartó döntést hozhasson” - szögezte le Varga Judit, hozzátéve: az EU országainak döntő többségében a közös szülői felügyelet a főszabály, és kivételesnek tekinthető, ha azt csak az egyik szülő gyakorolja. A legtöbb országban dönthet a bíróság az egyik szülő kérelmére is a közös szülői felügyelet kérdésében.

A gyermekek érdekét szolgálja a polgári törvénykönyv módosítása, mert megszüntethet egy eddig elvarratlan konfliktusforrást - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Varga Judit azt írta: a polgári törvénykönyv módosításáról szóló javaslatot a civil élet szereplői is üdvözölték, köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és az Apaszív egyesület is, "hiszen a módosítás egy régóta megfogalmazott igény volt a civil társadalom részéről". A törvénymódosítást - melyben szerepelnek a 2020-ban felállított családjogi civil munkacsoport javaslatai is -, az idén létrehozott családjogi szakértői munkacsoport támogatása is támogatja - tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás biztosítja, hogy ha mindkét szülő alkalmas a gyermek gondozására, a gyermeknek ne kelljen elválnia egyik szülőjétől sem, mindkét szülőjével "azonos intenzitású, bensőséges kapcsolatban maradhasson".

Hangsúlyozta továbbá, hogy a bíróságnak kell minden szempontot körültekintően mérlegelve döntenie abban a kérdésben, hogy a közös szülői felügyelet gyakorlásának feltételei fennállnak-e, és az a gyermek érdekét szolgálja-e. A módosítás egy további lehetőséget biztosít a bíróság számára, hogy a jelenleginél jobb, a gyermek érdekeit szem előtt tartó döntést hozhasson - ismertette a miniszter.

Varga Judit kitért arra is: a nemzetközi tapasztalatok és a legfrissebb kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás a gyermekre nézve jobb kimenetellel bír, mintha a gyermek kizárólag egyik szülőjével élne. A gyermekek "még abban az esetben is profitálhatnak a váltott gondoskodás előnyeiből, ha a szüleik közötti viszony nem kifejezetten együttműködő, mert a váltott gondoskodás ösztönzi a szülők közötti együttműködést, mert mindkét szülő ténylegesen részt vesz a gyermek nevelésében".

A miniszter kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió országainak döntő többségében a közös szülői felügyelet a főszabály, és kivételesnek tekinthető, ha azt csak az egyik szülő gyakorolja. A legtöbb országban dönthet a bíróság az egyik szülő kérelmére is a közös szülői felügyelet kérdésében. "A munkát folytatjuk, továbbra is dolgozunk az eljárási határidők rövidítésén a családjogi perekben" - hangsúlyozta Varga Judit.