Belföld

Kövér: Létérdek a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása

Minden európai nemzet és minden európai állam létérdekének nevezte a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítását az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.

Kövér: Létérdek a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén tartott megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak.

Közölte, a statisztikai adatok szerint a globális tőkekoncentráció következményeként ma a világ tíz legerősebb magáncégének az összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának.

2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális vállalat, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam - részletezte. Hozzátette: harminc évvel ezelőtt ezen a listán még az államok voltak többségben.

Az Országgyűlés elnöke egyre súlyosbodó, de múlt századi kihívásként beszélt a demográfiai robbanásról vagy hanyatlásról, a globális felmelegedésről, az illegális migrációról, a nemzetközi terrorizmusról.

Kövér László azt mondta, az államok és a multinacionális vállalatok küzdelmének tétje világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése.

A házelnök szerint a nemzeti önazonosság gyengítésének és felszámolásának kísérlete a magánhatalmak egyik támadó fegyvere lett egy új globális világrend kialakításáért folytatott harcukban.

Kövér László kijelentette: a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása, nemzetközi kodifikációja és érvényesítése hatékony önvédelmi fegyvert adhat a nemzeti államok kezébe a magánhatalmakkal szemben.

Szerinte ha a nemzeti önazonosság elenyészik, akkor a nemzeti elven szerveződött Európában megszűnik legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet. Úgy fogalmazott: minden európai állam elveszítheti az őt fenntartó közösséget, elveszítheti történelmi létjogosultságát, kénytelen lehet átadni helyét a magánhatalmaknak és felolvadni „az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben”.

Ezért a nemzeti önazonossághoz való jog mint egyetemes emberi jog nemcsak a többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek érdekeit védi, hanem általában szolgálja és erősíti az államok mint közhatalmak érdekeit is - jelentette ki.

Kövér László ezen szemléleti alapból javasolta megkísérelni újratárgyalni a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogvédelmének ügyét Európában.

Ezen a politikai alapon kell megújítani az államok közötti együttműködést, különös tekintettel Közép-Európára és a Kárpát-medencében szomszédos nemzeti államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának - szorgalmazta.

Emlékeztetett: tavaly, a trianoni döntés századik évfordulójának évében fogadta el a magyar parlament a nemzeti önazonossághoz való jogról szóló nyilatkozatot.

A minden embernek az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogának biztosítását hasonlóan újszerű és időszerű kezdeményezésnek tartotta, mint a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítását az emberi identitás neurológiai védelméről.

Elmondta, idáig az emberi agyműködését alapvetően csak ideológiai módszerekkel, azaz a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, mostanra azonban egy olyan korszak küszöbére érkezett az emberiség, amikor az agykutatás és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberi agy és gondolkodás működése neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható és irányítható legyen.

A házelnök véleménye szerint a tudomány vívmányai mindig lenyűgözőek, de szabályozás hiányában sokszor életveszélyesek.

Kövér László szükségesnek nevezte, hogy a neurotechnológia területén új etikai szabályokat, új nemzetközi jogi egyezményeket, új emberi jogi fogalmakat alkossanak, „hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek”.

Javasolta azt is, hogy a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a jövő évi választások és a megfelelő előkészítés után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.

Kövér László beszélt arról is, hogy vannak - például a szomszédos országok egyes politikusai - , akik sokallják a külhoni magyarság támogatására fordított összegeket.

„Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt” - mondta.

Hozzátette: minden magyar állami támogatás tiszta és átlátható nyereség a szomszédos államoknak is, mert hozzájárul az adott ország gazdasági megtartó erejének növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.

Az Országgyűlés elnöke a jövő évi országgyűlési választás tétjének a nemzetpolitikában a folytonosság biztosítását, a kedvezményes honosítás folytatását, az állampolgársági jogon megszerzett szavazati jog fenntartását, a nemzeti összetartozás érzésének további társadalmi erősítését, valamint - a magyar gazdaság eredményeinek függvényében - a nemzetpolitika pénzügyi fedezetének további fokozatos növelését tartja.

Kitért arra, hogy a KMKF - a több mint 12 millió Kárpát-medencei magyar legitim és reprezentatív nemzetpolitikai konzultatív testülete - a koronavírus-járvány miatt egyéves kényszerszünet után ült össze.

Varga Judit: Kisebbségeinkre erőforrásként, a szomszédos országokra partnerként tekintünk

Magyarország a nemzeti kisebbségeire erőforrásként, a vele szomszédos országokra pedig partnerként tekint - jelentette ki az igazságügyi miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén pénteken Budapesten.

Varga Judit hozzátette: ez az alapvetés írja le a legjobban, hogy milyen Európa jövője magyar szemmel.

A miniszter előadásában kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, amelyet a határon túli magyar őshonos kisebbségek helyzete határoz meg. Az anyanyelvi, kulturális, gazdasági, szociális és oktatási tevékenység erősítése mellett a kormánynak fontos a magyar érdekképviseletet összefogó szervezetek támogatása is.

„Mindezt azonban nem ellenséges szándékkal, nem más országok kárára, hanem az európai alapelvek tiszteletben tartásával és a következetes képviseletével tesszük” - mondta.

Varga Judit hangsúlyozta, hogy a történelmileg kialakult és nemzeti keretek között létező politikai közösségeket meg kell védeni és meg kell erősíteni.

Meglátása szerint Magyarországnak egyre nő az ehhez szükséges politikai és szellemi súlya. A magyar példa és a magyar következetesség „ragadós”; és bár kétségtelenül „nehéz viták várnak még ránk” Brüsszelben, a száz év magyar elszigeteltség és a nemzeti kishitűség korszaka véget ért.

Úgy fogalmazott: „értékeink védelme és céljaink elérésre érdekében mi vállaljuk a konfliktusokat az EU-val, és a továbbiakban sem hagyjuk, hogy Brüsszelben mondják meg, kikkel és hogyan éljünk együtt, kiket engedjünk be a határainkon vagy éppen hogyan neveljük a gyermekeinket”.

Hozzátette: küzdenek azért is, hogy a brüsszeli bürokraták felismerjék végre a nemzeti kisebbségek védelmének fontosságát, hiszen e közösségek  elengedhetetlen alkotóelemei egy erős nemzetekből álló, erős Európai Uniónak.

Varga Judit kitért arra is: Európában több mint 400 őshonos nemzeti kisebbség él, vagyis minden tizedik európai polgár valamelyik őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél legalább egy regionális vagy kisebbségi nyelvet. Ennek ellenére mind a mai napig nincs egységes, koherens, uniós szintű kisebbségvédelem. Az általános, elvi deklarációkon túl továbbra sem mutatkozik határozott, valódi szándék a kisebbségek jogainak védelmére, holott az ugyanolyan alapvető érték, mint a demokrácia, a szabadság vagy éppen az egyenlőség elve.

A miniszter megjegyezte: ahogy az őshonos európai kisebbségek jogainak EU-s védelmét sürgető Minority SafePack esetében is történt, hiába a kellő számú aláírás, az európai szabályok és feltételek betartása, ha „az Európai Bizottság mércéje szerint a kisebbségek fogalmából kiesnek a nemzeti etnikai közösségek”.

Varga Judit szólt az Európa jövőjéről szóló, májusban kezdődött konferenciasorozatról is. Meglátása szerint a rendezvénysorozatot egyesek majd megpróbálják a „saját agendájuk szerint felhasználni”, ugyanakkor az esemény „számunkra is lehetőséget teremt, hogy bemutassuk az erős nemzetállamokon alapuló erős Európa vízióját, versenyképes, élhető alternatívát kínálva a liberális és föderalista fősodorral szemben”.

Elmondta, a konferencia fő eseményei az ősztől kezdődő plenáris ülések, amelyek tematikáját az európai polgári vitacsoportok, valamint az Európa-szerte tartott rendezvényekhez beküldött, úgynevezett állampolgári hozzájárulások alapozzák meg. Minden hozzájárulás - ami lehet egy ötlet, egy comment vagy akár egy hónapokon át előkészített konferencia - „egy egységként” esik latba a következtetések levonásánál.

Az érdekérvényesítés motorja ezért az a digitális platform, amelyen regisztrálni lehet a nemzeti eseményeket. Európa-szerte eddig 2700 rendezvényt jegyeztek be, közülük 271 magyar. Ezzel Magyarország a második helyen áll Németország után. A miniszter ezt fontos eredménynek nevezte, mert véleménye szerint jelzi, hogy Magyarország konstruktívan vesz részt az Európa jövőjéről szóló vitában. Varga Judit a jövőre nézve is aktív részvételt szorgalmazott.

A KMKF plenáris ülésének állásfoglalása

A KMKF üdvözli az Európa jövőjéről elindult párbeszédet, és kifejezi meggyőződését, hogy Európa jövőjének alakításában minden európai ember számít, a nemzeti vagy nyelvi őshonos kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleménye sem hagyható figyelmen kívül. Meggyőződése, hogy az Európai Unió sokszínűségben is megjelenő egységességének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti önazonosság. Az Európa jövőjéről szóló konferencia lehetőséget teremt arra, hogy párbeszédet kezdeményezzünk arról, hogyan lehet a nemzeti identitásban rejlő erőt az európai társadalmak és az Európai Unió politikai stabilitásának és gazdasági versenyképességének megerősítésére fordítani. Ennek érdekében a több mint 12 millió magyar embert képviselő KMKF a 2020 májusában elfogadott felhívása alapján azt javasolja a konferenciának, hogy a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként való elismerésének támogatásával erősítse az értékteremtő sokszínűséget mind az Unión, mind pedig a tagállamokon belül, fogadjon el az őshonos közösségek védelmére vonatkozó európai normákat. A KMKF fontosnak tartja a magyarság ezeréves keresztény gyökereit a Kárpát-medencében. A KMKF fontosnak tartja a Kárpát-medence természeti értékeinek megőrzését, ennek biztosítására közösen kíván fellépni az Európai Unióban.

A KMKF üdvözli az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága féléves magyar elnökségének programját, amely az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének ügyét ismét az ET figyelmének középpontjába helyezi. A KMKF támogatja az elnökség során előterjesztett és a nemzeti kisebbségek védelme tárgyában kidolgozott alapelveket.

A KMKF nagyra értékeli a magyar kormány nemzetpolitikai támogatási programjait, amelyek segítik a szülőföldön való boldogulást, egyben figyelemre méltó társadalmigazdasági stabilizáló hatást fejtenek ki térségünkben.

A KMKF értékeli a romániai parlamenti választásokon újból megvalósult, magyar szervezetek közötti összefogást, egyúttal üdvözli az RMDSZ parlamenti képviseletének a romániai politikai élet stabilizálásában betöltött felelősségteljes szerepét.

A KMKF üdvözli a felvidéki magyarság egységes érdekképviseleti szervezetének, a Szövetségnek a megalakulását, és bizakodik, hogy így jó eséllyel visszaszerezhető lesz a magyar közösség parlamenti képviselete.

A KMKF megelégedettséggel állapítja meg, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata a VMSZ szerepvállalásának is köszönhetően töretlenül fejlődik, a vajdasági magyarság sikerei pedig a többi nemzetrész számára is bátorító példát jelentenek.

A KMKF aggodalommal figyeli az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét, és szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel, támogatja a szerzett jogainak megvédésére irányuló erőfeszítéseit.

A KMKF példaértékűnek tartja, hogy a horvátországi és a muravidéki magyarság parlamenti képviselői megbecsült kormányzati partnerekként, a helyi magyarság számarányánál jelentősebb mértékben elő tudják mozdítani az országok közötti kétoldalú kapcsolatokat, a kölcsönösen előnyös közösségépítő programok sikerét.

Kapcsolódó írásaink