Belföld

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond beszédet. Ezt a rendezvényt a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalon élőben is közvetítik.

Számos településen, a határon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Katonai tiszteletadás
Katonai tiszteletadás
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Rétvári: Nagy kockázatot vállal, aki a magyar függetlenséget védi

Aki azt a küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.

Rétvári Bence a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány Mauzóleumnál katonai tiszteletadás mellett rendezett megemlékezésen Magyarország első - 172 éve ezen a napon kivégzett - miniszterelnökére utalva azt mondta: Batthyány Lajos minden jogszabályt betartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.

„Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani” - mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a magyar történelem „nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell (...) bocsánatot kérnünk másoktól”.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az aradi vértanúkra emlékeztek Kárpátalján

Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról.

A rendezvény ünnepi szónoka, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Perényi Zsigmondra emlékezve kiemelte, hogy a főispán „a magyar nyelv hivatalossá tételének, a magyar ifjúság nemzeti szellemű nevelésének, a közigazgatás modernizálásának és a teljes magyar politikai rendszer reformjának, a mezőgazdaság fejlesztésének élharcosa volt”, olyan reformpolitikus, akire méltán büszke az anyaországi és a külhoni magyarság.

Szilágyi Mátyás kijelentette, hogy Perényi Zsigmond „nem született forradalmárnak,  mégsem hátrált meg, hanem vállalta a küzdelmet, és vállalta a felelős kiállást a haza javáért, a magyar szabadságért. Az országgyűlés alelnökeként ellátta kézjegyével a Habsburg-ház trónfosztását rögzítő Függetlenségi Nyilatkozatot.

Perényi Zsigmond mindvégig vállalta a szabadságharcban betöltött szerepét, soha nem tagadta meg nemzetét és a szabadság ügyét, amiért október 24-én Pesten harmadmagával kivégezték - tette hozzá.

„Meghalt, mert hazáját életénél jobban szerette” - idézte végezetül mottóként Perényi Fiumei úti temetőben található sírjának feliratát a diplomata.

Beszédében Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke rámutatott, hogy a magyar nép szabadságszerető, amit történelme során többször is bizonyított. „Ma Magyarország, nemzeti kormányával az élén küzd a keresztény Európáért, küzd a  nemzetek Európájáért, küzd országának szuverenitásáért az unión belül. Küzd és dolgozik a nemzet határrevízió nélküli egyesítésért”

Barta József köszönetet mondott a magyar népnek és a kormánynak az elmúlt években a kárpátaljai magyaroknak nyújtott politikai, gazdasági, kulturális, szociális és karitatív támogatásért.

A KMKSZ alelnöke végezetül arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, hogy küzdjenek emberi és kisebbségi jogaikért, azért, hogy „anyanyelven tanulhassunk és taníthassunk”

Az emlékünnepséget a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola diákjainak zenés-irodalmi összeállítása zárta.

A Felvidéken is több tucatnyi helyszínen tartottak megemlékezéseket

Több tucatnyi helyszínen tartottak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken szerdán.

Pozsonyban a megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál délután idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.     

A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket két éve sikerült felújítani a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásának köszönhetően. A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya által szervezett rendezvényen az esős idő ellenére mintegy százan vettek részt, köztük Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, a napokban létrejött egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség vezetői, illetve a közélet számos szereplője is.     

A rendezvény szónoka, Kovács László történész és pedagógus beszédében a magyarok legszomorúbb emléknapjai egyikének nevezte október 6-át. Rámutatott: a gyásznapnak a kegyeleten túl van olyan jelentése is, amely máig szól, a forradalom ismert és névtelen hőseinek önfeláldozó szellemisége máig hat. Kifejtette: azért volt nagy az aradi vértanúk és a többi kivégzett vállalása, mert azt mindannyiuknál személyes küzdelem előzte meg, amikor a császár katonájából a haza, a szabadság katonájává váltak. „A harc vállalása, ez az ő máig számunkra is példát jelentő cselekedetük” - hangsúlyozta Kovács László, hozzátéve: bár 1849-ben végül az elnyomás diadalmaskodott, az életüket feláldozók harcának mégis volt értelme, mert annak az az üzenete, hogy jogos harc sosincs hiába, s a forradalmat kirobbantó szándék a vereség után is tovább élt s él ma is.

A tizenhárom aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Áder: Az eszmék tovább élnek

Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak.

A felújított komáromi Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása. „Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett” - tette hozzá a köztársasági elnök.

„Amikor '48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell - az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött - a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat” - fogalmazott az államfő.

Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, „hogy újra és újra - ünnepen és hétköznapon - észrevegyük, nagy érték a szabadság, '48-49 hősei az életüket is kockára tették érte”.

Kapcsolódó írásaink