Belföld

Orbán Viktor: Meg kell adni a vidéknek, ami jár neki

Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén, szombaton Sárospatakon.

Orbán Viktor: Meg kell adni a vidéknek, ami jár neki
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén Sárospatakon 2021. szeptember 25-én
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől - fogalmazott.

Hangsúlyozta: egy egyetem felavatása önmagában is rendkívüli esemény, de az is legalább ennyire felemelő, „ha egy régi adósságunkat tudjuk végre megnyugtatóan rendezni”. Most „egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk” - fűzte hozzá.

„Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált” - mondta.

Objektum doboz

Kifejtette: az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni. Az elmúlt száz év magyar történelme - „a száz év magyar magány” történetének évei - alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről - mondta, rámutatva, kezdődött mindez a vesztes világháborúval és Trianonnal, a háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, „Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést”, korábban egybetartozó térségek szétszakadtak és perifériákká váltak.

Objektum doboz

A miniszterelnök közölte: ezután a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá. A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek - mondta.

Megjegyezte, hogy a rendszerváltás sem orvosolta ezt a történelmi igazságtalanságot, „a kétszer is visszatérő kommunisták” számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék, a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott.

Orbán Viktor kiemelte: a nemzeti kereszténydemokrata kormányoknak azonban a vidék „nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje”. „A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot” - fűzte hozzá.

Objektum doboz

Úgy fogalmazott, „a vidéki levegő hazafivá tesz”, itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen „táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat” - mondta.

Arról is beszélt, hogy Hegyalja különleges térsége Magyarországnak, „itt a hely szelleme az, hogy ez a szellem helye”. A közelben van II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye, Sárospatak a magyar reformáció rendíthetetlen bástyája, itt van a modern magyar nyelv bölcsője, „és itt van a bor” - sorolta.

A miniszterelnök szerint az a tény, hogy a borászat mesterségét, a pedagógiát és a kulturális örökségvédelmet oktató egyetemet egy szabadságharcos kereszténydemokrata kormány hozza létre itt, maga a megtestesült szükségszerűség.

Kitért rá: a térségben hamarosan nagy dolgok fognak történni az egyetemen túl is, közútfejlesztések, városrekonstrukció, idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari beruházások tucatjai indulnak el. Olyan szintű fejlesztés kezdődik, amilyenre az elmúlt száz évben nem volt példa - jelentette ki.

Orbán Viktor szavait azzal zárta: „azt kívánom önöknek, ragadják meg az esélyt, legyenek egy erősödő, egyre magabiztosabb nemzet büszke polgárai, akik szomjazzák a bölcsességet és az erkölcsi tanítást”.

Stumpf: Új tudásközpont épül Tokaj-Hegyalján

Az ünnepségen beszédet mondott Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos, az intézményt fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke is, aki úgy fogalmazott: a térség polgármestereinek, borászainak és értelmiségének segítségével új tudásközpont épül Tokaj-Hegyalján 

Beszédében hangsúlyozta, a nemzet az egyetem megalapításával régi adósságát törleszti a hányattatott sorsú vidék felé, és nagyon komoly intellektuális beruházást jelent.

„A nemzeti függetlenség megőrzésének és a minőségi, értékorientált oktatás megújításának egyik zászlóshajója ez az egyetem” - fogalmazott Stumpf István.

Kiemelte, hogy az új felsőoktatási intézménynek kitüntetett szerepe lesz a hazai borászképzés megújításában, a Tokaj Wine Business Institute felállításával. Világszerte elismert professzorok meghívásával „le akarjuk tenni névjegyünket a nemzetközi borászképzés piacán” - fűzte hozzá.

Stumpf István felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos, az intézményt fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédet mond a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén
Stumpf István felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos, az intézményt fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédet mond a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Stumpf István elmondta, Hegyalja és Sárospatak történelmébe aranybetűkkel íródik be ez a nap, az egykor híres iskolaváros tárt karokkal fogadja az új egyetemet. A „Bodrog-parti Athén” évszázadokon keresztül szellemi világítótornya volt a magyar nemzetnek, „szent föld volt”, itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai, I. Rákóczi György építtette át Patak várát, amely hosszú időn át Magyarország és Erdély szövetségének jelképe, a magyar nemzeti kultúra egyik bölcsője volt - idézte fel a korábbi alkotmánybíró, kancelláriaminiszter.

Emlékeztetett, a református kollégium megalapítása és Comenius Sárospatakra hívása megalapozta a város hírnevét, illetve az oktatás megújításában játszott vezető szerepét.

A pataki vár a nemzeti függetlenségért folytatott szabadságküzdelmeinknek, míg a református kollégium a nemzeti kultúra megőrzésének, az értékalapú oktatás és nevelés szimbólumává vált - hangoztatta.

Az intézmény küldetéséről szólva Stumpf István kiemelte, a pataki diák és a pataki szellem értékrendje jelöli ki az egyetem hallgatói számára a közéleti cselekvési irányokat. A református gimnázium programjával együttműködve hazahozhatja a külföldre szakadt magyarok gyermekeit, megtaníthatja nekik szüleik nyelvét és bemutathatja azt a kultúrát, amelyet ezer éven keresztül a nemzet megmaradásának érdekében odaadással ápoltak az őseink - tette hozzá.

Ha sikeresek vagyunk az új generációk képzésében és szocializálásában, akkor ők fogják vinni hírnevünket szerte a világban - hangsúlyozta.

Az egyetem szakmai programról szólva a kormánybiztos azt mondta, a parlament döntése révén a fenntartó alapítvány megkapta a térség legnagyobb borászata, a Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát, a kabinet pedig lehetővé tette a két tokaji szakközépiskola egyetemhez történő integrálását is.

„Hiszem, hogy Tokaj-Hegyalja reneszánsza elkezdődött és az új egyetem katalizátora lesz a hagyományok megőrzésének és a térség megújulásának” - zárta szavait Stumpf István.

Bolvári-Takács Gábor, a Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektora az ünnepségen arról beszélt, Sárospatakon az elmúlt száz évben ötödik alkalommal tartottak országos jelentőségű tanévnyitót.

Sárospatak neveléstörténetében az alkalmas és alkalmatlan idők periodikusan váltották egymást, az alkalmas idők pedig olyan fejlesztéseket eredményeztek, amelyek mögött kiemelt kormányzati figyelem állt - hangoztatta a rektor.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem hivatalosan augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit, a részben az egri Eszterházy Károly Egyetemből kivált Comenius Campus, részben pedig zöldmezős beruházásként létrejött új egyetem az elérhető szakok továbbvitele mellett több új képzést is elindított, például szőlész-borászt, turisztikai-vendéglátóiparit, gazdálkodás és menedzsmentet, vállalkozásfejlesztésit, valamint kulturális örökség tanulmányokat is.

Kapcsolódó írásaink